„Iborfia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
319 472 szerkesztés
clean up AWB
(67 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
17. sor: 17. sor:
}}
}}


'''Iborfia''' [[község]], törpefalu [[Zala megye|Zala megye]] középső részén, a [[Zalaegerszegi járás]]ban, a [[Zalai-dombság]] szívében, a [[Göcsej]] lankái közt. Iborfia a göcseji kultúrtáj aprófalvas, szeres településeinek egyik kevésbé jellegzetes, kevés lakosú példája. Területe igazi zalai dombvidék, amelynek felszíni vizeit több vízfolyás szállítja el. A település az [[Középkor|érett középkor]] óta létezik, virágkorát a múlt század első felében élte, ám a huszadik század második felétől kezdve lélekszáma jelentősen megfogyatkozott az elvándorlás és az elöregedés együttes hatásainak következtében. Emiatt alakult ki a falu azon nevezetessége, amely alapján [[Magyarország]] legkisebb lakónépességű, önálló önkormányzattal rendelkező települése,<ref>{{cite web |url=http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/Helysegnevkonyv_adattar_2011.xls |title=A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. |accessdate=2012-08-25 |format=XLS |publisher=Központi Statisztikai Hivatal |date=2011-01-01}}</ref> melynek népessége [[2012]]-ben mindössze kilenc fő volt.<ref>{{cite web |url=http://www.ksh.hu/apps/!cp.hnt2.telep?nn=03188 |title=A Magyar Köztársaság Helységnévtára |accessdate=2012-11-18 |format=PHP |language=magyar |date=2012-01-01 |publisher=Központi Statisztikai Hivatal}}</ref> A falu közbiztonságáról Gellénháza körzeti megbízottja gondoskodik. A településen nem működik állandó kereskedelmi egység, sem posta és polgárőrség, ugyanakkor a különböző vállalatok által működtetett mobilboltok járművei rendszeresen érintik a községet.<ref>{{cite web|url=http://www.zmpsz.hu/index.php?menu=4|title=ZALA MEGYEI POLGÁRŐR EGYESÜLETEK|publisher=zmpsz.hu Zala Megyei Polgárőr Szövetség|accessdate=2015-10-04}}</ref> A falu jelenlegi vezetője, Lakatos József immáron harmadik ciklusát tölti a település élén.
'''Iborfia''' [[község]], törpefalu [[Zala megye]] középső részén, a [[Zalaegerszegi járás]]ban, a [[Zalai-dombság]] szívében, a [[Göcsej]] lankái közt. Iborfia a göcseji kultúrtáj aprófalvas, szeres településeinek egyik kevésbé jellegzetes, kevés lakosú példája. Területe igazi zalai dombvidék, amelynek felszíni vizeit több vízfolyás szállítja el. A település az [[Középkor|érett középkor]] óta létezik, virágkorát a múlt század első felében élte, ám a huszadik század második felétől kezdve lélekszáma jelentősen megfogyatkozott az elvándorlás és az elöregedés együttes hatásainak következtében. Emiatt lett a falu [[Magyarország]] legkisebb lakónépességű, önálló önkormányzattal rendelkező települése,<ref>{{cite web |url=http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/Helysegnevkonyv_adattar_2011.xls |title=A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. |accessdate=2012-08-25 |format=XLS |publisher=Központi Statisztikai Hivatal |date=2011-01-01}}</ref> mindössze kilenc fő lakossal (2012).<ref>{{cite web |url=http://www.ksh.hu/apps/!cp.hnt2.telep?nn=03188 |title=A Magyar Köztársaság Helységnévtára |accessdate=2012-11-18 |format=PHP |language=magyar |date=2012-01-01 |publisher=Központi Statisztikai Hivatal}}</ref> A falu közbiztonságáról [[Gellénháza]] körzeti megbízottja gondoskodik. A településen nem működik állandó kereskedelmi egység, posta vagy polgárőrség, ugyanakkor a különböző vállalatok által működtetett mobilboltok járművei rendszeresen érintik a községet.<ref>{{cite web|url=http://www.zmpsz.hu/index.php?menu=4|title=ZALA MEGYEI POLGÁRŐR EGYESÜLETEK|publisher=zmpsz.hu Zala Megyei Polgárőr Szövetség|accessdate=2015-10-04}}</ref>


== Fekvése ==
== Fekvése ==
A település Zala megye megyeszékhelyétől, [[Zalaegerszeg]]től 18 kilométernyire délnyugatra, [[Lickóvadamos]] és [[Petrikeresztúr]] között fekszik, mintegy 200 méteres [[Tengerszint feletti magasság|tengerszint feletti magasságban]], a [[Zalai-dombság]] középső részén fekvő [[Göcsej]] dombjai közt. A legközelebbi lakott település Petrikeresztúr, amely mintegy két kilométernyire található a falutól nyugat-északnyugat irányban. Iborfiát északkelet felől Lickóvadamos, északról [[Ormándlak]], északnyugatról [[Gombosszeg]], nyugatról Petrikeresztúr, délről [[Zalatárnok]] határolja.
A település Zala megye megyeszékhelyétől, [[Zalaegerszeg]]től 18 kilométernyire délnyugatra, [[Lickóvadamos]] és [[Petrikeresztúr]] között fekszik, mintegy 200 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban, a [[Zalai-dombság]] középső részén, a [[Göcsej]] dombjai közt. A legközelebbi lakott település Petrikeresztúr, amely mintegy két kilométernyire található a falutól nyugat-északnyugat irányban. Iborfiát északkelet felől Lickóvadamos, északról [[Ormándlak]], északnyugatról [[Gombosszeg]], nyugatról Petrikeresztúr, délről [[Zalatárnok]] határolja.


=== Vízrajz ===
=== Vízrajz ===


Felszíni vizeit a falu északnyugati szélén a [[Nagylengyeli-patak]], északi irányban tőle pedig a [[Gellénházi-patak]] szállítja el. A Nagylengyeli-patak vonala alkotja egyben a település északnyugati határvonalát, míg a Gellénházi-patak a falu északi, északkeleti részének természetes határszakaszát képezi. A Gellénházi-patak a falutól északra, Iborfia külterületének legészakibb pontjának közelében torkollik bele a Nagylengyeli-patakba. A település a Gellénházi-patak és a Nagylengyeli-patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. A Nagylengyeli-patak a [[Cserta]] folyó bal oldali mellékvize. A település felszíne több, egymással alá-fölérendeltségi viszonnyal rendelkező vízgyűjtő-terület részét képezi a kisebb dombvidéki patakoktól haladva a több országot érintő folyamig bezárólag. A terület Cserta folyón túl, a [[Kerka]], a [[Mura]], a [[Dráva]] és végül a [[Duna]] vízgyűjtő területéhez tartozik. Ezek mindegyike pedig a [[Fekete-tenger]] vízgyűjtőjének részét képezi.
Felszíni vizeit a falu északnyugati szélén a [[Nagylengyeli-patak]], északi irányban tőle pedig a [[Gellénházi-patak]] szállítja el. A Nagylengyeli-patak vonala alkotja egyben a település északnyugati határvonalát, míg a Gellénházi-patak a falu északi, északkeleti részének természetes határszakaszát képezi. A Gellénházi-patak a falutól északra, Iborfia külterületének legészakibb pontjának közelében torkollik bele a Nagylengyeli-patakba. A település a Gellénházi-patak és a Nagylengyeli-patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. A Nagylengyeli-patak a [[Cserta]] folyó bal oldali mellékvize. A település felszíne több, egymással alá-fölérendeltségi viszonnyal rendelkező vízgyűjtő-terület részét képezi a kisebb dombvidéki patakoktól haladva a több országot érintő folyamig bezárólag. A terület Cserta folyón túl, a [[Kerka]], a [[Mura]], a [[Dráva]] és végül a [[Duna]] vízgyűjtő területéhez tartozik. Ezek mindegyike pedig a [[Fekete-tenger]] vízgyűjtőjének részét képezi.
28. sor: 28. sor:
=== Közlekedés-földrajzi helyzet ===
=== Közlekedés-földrajzi helyzet ===


A település közlekedés-földrajzi helyzete nem kielégítő. A községet alsóbbrendű, számozatlan utak kötik össze a szomszédos Petrikeresztúrral és Lickóvadamossal. A faluból nyugat felé a 7401-es, keleti irányban a 7402-es számú alsóbbrendű közúton érhető el az északkelet felé 17 kilométer távolságban elhelyezkedő megyeszékhely, déli irányban pedig a legközelebbi főútvonal a [[75-ös főút (Magyarország)|75-ös főút]] Zalatárnoknál, valamint a 75-ös főúton haladva keleti irányban [[Bak (település)|Bak]] településnél a [[74-es főút (Magyarország)|74-es főút]]. A falu félreeső földrajzi fekvése miatt csak déli irányból van közúti összeköttetésben a szomszédos Lickóvadamossal, valamint a tőle mintegy két kilométernyire, nyugati irányban fekvő Petrikeresztúrral szintén alsóbbrendű út köti össze. Személygépkocsival közlekedve 60 kilométer/ órás átlagsebességet figyelembe véve 17 perc alatt elérhető a megye legnagyobb városa, Zalaegerszeg. A települést nem érinti sem helyi érdekű, sem az országos vasúthálózathoz tartozó vasútvonal. A legközelebbi vasútállomás a megyeszékhelyen, Zalaegerszegen található. A községben nem található helyközi járatok számára épített buszmegálló.<ref>[http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezek_a_telepulesek_tunhetnek_el_magyarorszag_terkeperol.580998.html Ezek a települések tűnhetnek el Magyarország térképéről]</ref> A legközelebbi helyközi buszmegálló Petrikeresztúron, valamint Lickóvadamos Vadamos elnevezésű településrészén található.
A település közlekedés-földrajzi helyzete nem kielégítő. A községet alsóbbrendű, számozatlan utak kötik össze a szomszédos Petrikeresztúrral és Lickóvadamossal. A faluból nyugat felé a 7401-es, keleti irányban a 7402-es számú alsóbbrendű közúton érhető el az északkelet felé 17 kilométer távolságban elhelyezkedő megyeszékhely, déli irányban pedig a legközelebbi főútvonal a [[75-ös főút (Magyarország)|75-ös főút]] Zalatárnoknál, valamint a 75-ös főúton haladva keleti irányban [[Bak (település)|Bak]] településnél a [[74-es főút (Magyarország)|74-es főút]]. A falu félreeső földrajzi fekvése miatt csak déli irányból van közúti összeköttetésben a szomszédos Lickóvadamossal, valamint a tőle mintegy két kilométernyire, nyugati irányban fekvő Petrikeresztúrral szintén alsóbbrendű út köti össze. Személygépkocsival közlekedve 60&nbsp;km/h átlagsebességet figyelembe véve 17 perc alatt elérhető a megye legnagyobb városa, Zalaegerszeg. A települést nem érinti sem helyi érdekű, sem országos vasútvonal. A legközelebbi vasútállomás a megyeszékhelyen, Zalaegerszegen található. A községben nem található helyközi járatok számára épített buszmegálló.<ref>[http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezek_a_telepulesek_tunhetnek_el_magyarorszag_terkeperol.580998.html Ezek a települések tűnhetnek el Magyarország térképéről]</ref> A legközelebbi helyközi buszmegálló Petrikeresztúron, valamint Lickóvadamos Vadamos elnevezésű településrészén található.


=== Településföldrajz ===
=== Településföldrajz ===
Iborfia területe 259 hektár. A falu területe a külterületekkel együtt a legszélesebb pontján kelet-nyugati irányban mintegy 1,2 km széles, míg észak-déli irányban valamivel több, mint 2 kilométer hosszan nyúlik el. A település főutcája mintegy 600 méter hosszú. A település orsós alaprajzú falu, amely jellemzője, hogy egyutcás, de a település közepén térré szélesedik.
Iborfia területe 259 hektár.<ref>{{cite web|url=http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=03188|title=Iborfia adatai|publisher=ksh.hu|accessdate=2015-11-08}}</ref> A falu területe a külterületekkel együtt a legszélesebb pontján kelet-nyugati irányban mintegy 1,2&nbsp;km széles, míg észak-déli irányban valamivel több, mint 2 kilométer hosszan nyúlik el. A település főutcája mintegy 600 méter hosszú. A település orsós alaprajzú falu, amely jellemzője, hogy egyutcás, de a település közepén térré szélesedik.


== Geológia ==
== Geológia ==


A terület felszínét észak-déli irányú völgyek és egymással párhuzamos dombok vonulata alkotja. A térség legrégebbi kőzetei a perm időszak végén keletkeztek, amikor a vidék megsüllyedt. Ez egy üledékgyűjtőt hozott létre, amely a triász idején folytatódott és létrehozta a környék szénhidrogénkészleteit. A jura és az alsó-kréta időszakában további tengeri üledékek rakódtak a korábbi rétegekre. A vidék kőzeteinek jelentős része harmadidőszaki képződmény. A terület további süllyedése miatt elöntötte a tenger az eocén korban, majd az oligocén idején szárazfölddé vált. A miocén idején megsüllyedt vidékre vastag üledéktakaró rakódott, majd a felszín kissé megemelkedett. A neocén elején újabb sekély tengerelöntés lepte el és ez hozta létre a dél-zalai olajmező olajcsapdáit. Később a tenger egyre sekélyebbé vált, a víz visszahúzódott és lassanként szárazulat alakult ki. Ezt követően az Ős-Mura és az Ős-Rába hordalékkúpokkal töltötte fel a zalai felszínt. Ezután lassan emelkedni kezdett a felszín, amely darabokra tört és fokozatosan elérte a mai kinézetét a felszíni formavilág. Az eljegesedések során alakult ki a göcsejre jellemző homok-, vályog- és lösztalaj, amely máig jellemző a vidékre.<ref>{{cite web|url= http://epa.oszk.hu/00600/00686/00008/pdf/2hoborne.pdf|title=A Göcsej rövid földrajzi jellemzése|accessdate=2015-10-04}}</ref>
A terület felszínét észak-déli irányú völgyek és velük párhuzamos dombok vonulata alkotja. A térség legrégebbi kőzetei a [[Perm (időszak)|perm]] időszak végén keletkeztek, amikor a vidék megsüllyedt. Ezzel egy üledékgyűjtő jött létre, amely a [[triász]] idején is fennállt, és amelyben a környék [[Petrolkémia|szénhidrogénkészleteinek]] forrása kialakult. A [[Jura (időszak)|jura]] és az alsó-[[Kréta (időszak)|kréta]] során további tengeri üledékek rakódtak a korábbi rétegekre. A vidék kőzeteinek jelentős része [[harmadidőszak]]i képződmény: a területet, újbóli süllyedése miatt elöntötte a tenger az [[eocén]] korban, majd az [[oligocén]] idején szárazfölddé vált. A [[miocén]] idején megsüllyedt vidékre vastag sekélytengeri üledéktakaró rakódott, majd a felszín kissé megemelkedett, s kialakultak a dél-zalai olajmező olajcsapdái is. Később a tenger egyre sekélyebbé vált, a víz visszahúzódott és lassanként szárazulat alakult ki. Ezt követően az Ős-Mura és az Ős-Rába hordalékkúpokkal töltötte fel a zalai felszínt. Ezután lassan emelkedni kezdett a terület, amely darabokra tört és fokozatosan elérte a mai kinézetét a felszíni formavilág. Az eljegesedések során alakult ki a Göcsejre jellemző [[homok]]-, [[vályog]]- és [[lösz]]talaj, amely máig jellemző a vidékre.<ref name="epa.oszk">{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/00600/00686/00008/pdf/2hoborne.pdf |title=A Göcsej rövid földrajzi jellemzése|accessdate=2015-10-04}}</ref>


== Éghajlat ==
== Éghajlat ==
A terület éves csapadékmennyisége meghaladja a 720 millimétert. A legcsapadékosabb hónap a június és a július. A nyár eleji csapadékmaximumot követően ősszel ismét csapadékosabb az időjárás, míg télen hullik a legkevesebb csapadék. A tenyészidőszak alatt átlagosan 450 mm csapadékra lehet számítani. A csapadékos napok száma mintegy 95 körül alakul. Havazásra elsősorban a december-február közti időszakban lehet számítani, januárban van a legnagyobb esélye a havazásnak. Átlagosan 81 a hótakarós napok száma évente. Az éves napfénytartam 1850-1900 óra, amelyből a tenyészidőszakra 1300-1350 óra napsütés jut. A nyári napok száma 64-65, a hőségnapoké kevesebb, mint 14. A január a leghidegebb hónap, ekkor van a legtöbb fagyos nap is. Az első fagyos nap október 15 környékén, míg az utolsó április 25-26 környékén fordulhat elő. A tenyészidőszak 174-175 napos. Az uralkodó szélirány északi, de a déli, délnyugati szél is gyakran előfordul. A völgyek mélyebb elhelyezkedése kedvez a ködképződésnek.<ref>{{cite web|url= http://epa.oszk.hu/00600/00686/00008/pdf/2hoborne.pdf|title=A Göcsej rövid földrajzi jellemzése|accessdate=2015-10-04}}</ref>
A terület éves [[csapadék]]mennyisége meghaladja a 720 millimétert. A legcsapadékosabb hónap a [[június]] és a [[július]]. A nyár eleji csapadékmaximumot követően ősszel ismét csapadékosabb az időjárás, míg télen hullik a legkevesebb csapadék. A tenyészidőszak alatt átlagosan 450&nbsp;mm csapadékra lehet számítani. A csapadékos napok száma mintegy 95 körül alakul. Havazásra elsősorban a [[december]]-[[február]] közti időszakban lehet számítani, [[január]]ban van a legnagyobb esélye a havazásnak. Átlagosan 81 a hótakarós napok száma évente. Az éves napfénytartam 1850-1900 óra, amelyből a tenyészidőszakra 1300-1350 óra napsütés jut. A nyári napok száma 64-65, a hőségnapoké kevesebb, mint 14. A január a leghidegebb hónap, ekkor van a legtöbb fagyos nap is. Az első fagyos nap október 15. környékén, míg az utolsó április 25-26. környékén fordulhat elő. A tenyészidőszak 174-175 napos. Az uralkodó szélirány északi, de a déli, délnyugati szél is gyakran előfordul. A völgyek mélyebb elhelyezkedése kedvez a ködképződésnek.<ref name="epa.oszk"/>


== Története ==
== Története ==
⚫
[[Fájl:Iborfia-második-katonai-felmérés-térképe.jpg|bélyegkép|jobb|Iborfia térképe az 1806–1869 közt készített második katonai felmérés idejéből]]
A község első írásos említése a [[13. század|13. századból]], [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] uralkodásának idejéből, [[1237]]-ből származik ''Yborfa'' formában, [[1773|1773-ban]] már mai írásmóddal, ''Iborfia''ként találkozhatunk vele.<ref>{{cite web |url=http://www.kalandozasokzalaban.hu/kozkincs/Telepulesnevek%20tortenete%20a%20zalaegerszegi%20kistersegben.doc |title=Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben |date= |accessdate=2010-03-19 |author=A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref> Nevének eredete homályos, de vélhetően a régi magyar ''Ibor'' férfinévből származik.
A község első írásos említése a [[13. század]]ból, [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] uralkodásának idejéből, [[1237]]-ből származik ''Yborfa'' formában, [[1773|1773-ban]] már mai írásmóddal, ''Iborfia''ként találkozhatunk vele, 1851-ben Iborfa néven említik.<ref>{{cite web |url=http://www.kalandozasokzalaban.hu/kozkincs/Telepulesnevek%20tortenete%20a%20zalaegerszegi%20kistersegben.doc |title=Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben |date= |accessdate=2010-03-19 |author=A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref>


Első okleveles említése 1237-ből:
⚫
A [[Török hódoltság|török hódoltság korában]] a falu lentebb helyezkedett el, az Ormánd nevű területen, majd később átköltöztek a falu lakói a jelenleg is lakott részre.
„''...poslea trausit aquam Tarum et vodit pirum, a piro protenditor supra Tarna od alwarem quam vulgus vocat apathalmafa et ibi sunt unite, deinide vodit a Yborfia et ibi est meta, et cadit iterem in 4 aquam Turma el...''”


Nevének eredete homályos, de vélhetően a régi magyar ''Ibor'' férfinévből származik. Egy másik feltevés szerint a terület középkori birtokosa, Isebori János volt, aki 1338. április 14-én több besenyő nemestől átvette Nagy-Liszkó (a mai Lickóvadamos) területét. Feltételezhető, hogy a birtokos családnevéből rövidült le Iborfia alakra a falu neve. A települést az 1466-ban és 1513-ban Iborlyzko néven említik az iratok. Ekkor Liszkóval (a mai Lickóvadamos) alkotott közös települést.<ref>{{cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_10/?pg=358&layout=s|title=Iborfia középkori iratai|publisher=library.hungaricana.hu|accessdate=2015-11-08}}</ref>
⚫
[[Fájl:Iborfia-második-katonai-felmérés-térképe.jpg|bélyegkép|jobb|Iborfia térképe az 1806-1869 közt készített második katonai felmérés idejéből]]

⚫
A [[Török hódoltság|török hódoltság korában]] a falu lentebb helyezkedett el, az Ormánd nevű területen, majd később átköltöztek a falu lakói a jelenleg is lakott részre.


1790-ben a kataszteri összeírás során három nemest írtak itt össze, akiknek családnevei a következők voltak: ''Ábrahám'', ''Patay''.
1790-ben a kataszteri összeírás során három nemest írtak itt össze, akiknek családnevei a következők voltak: ''Ábrahám'', ''Patay''. Kettő nemesnek azonos családneve volt.
⚫
1828-ban 57 lakosa volt, akik közül 36 fő római katolikus vallású, 21 fő evangélikus volt.<ref>{{cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_10/?pg=360&layout=s|title=Iborfia Novai járás|publisher=library.hungaricana.hu|accessdate=2015-11-08}}</ref>
Az [[1829]]-es összeírás alapján 5 nemes lakott a településen, akiknek családnevei a következők voltak: ''Ábrahám, Fitos, Patay, Salamon, Smodits''.<ref>{{cite web|url=http://www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/osszeiras.kereso.php|title=Iborfia 1829|publisher=zml.hu Magyar Nemzeti Levéltár|accessdate=2015-10-24}}</ref> Leginkább nemesek lakták, nemesi kiváltságait [[1848]]-ig megtartotta. [[1845]]-ben 17 kétségtelen nemes került összeírásra a faluban, melyek között 13 fő ''Ábrahám'' családnevű, három ''Salamon'' családnevű és egy ''Bertalan'' családnevű volt.<ref>{{cite web|url=http://www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/osszeiras.kereso.php?ev=1845&telepules=Iborfia|title=Iborfia 1845|publisher=zml.hu Magyar Nemzeti Levéltár|accessdate=2015-10-24}}</ref> A község történelme során mindig is kis területű és lélekszámú falu volt, melynek lakói elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. Az állattenyésztést főleg szarvasmarha és sertéstenyésztés alkotta az 1900-as években. A faluban megtermelt mezőgazdasági terményeket már a huszadik század elején és a század harmincas éveiben is Zalaegerszegre szállították eladásra. A faluban régi hagyomány volt a kosárfonás, de ezt elsősorban háztáji szükségletek kielégítésére használták. A század húszas éveiben kopott ki a hagyományos öltözék, a széles szoknya, széles gatya, ráncos csizma viselete az emberek által viselt ruhadarabok közül.<ref>{{cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_10/?pg=386&layout=s|title=Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Hahót-Izsófölde)|publisher=library.hungaricana.hu|accessdate=2015-10-24}}</ref> A [[19. század|19]]–[[20. század]] fordulóján 130 lakosa volt, ez [[1941]]-re 43 fővel emelkedett és elérte a település történelme során feljegyzett legnagyobb, 173 fős létszámot.
Az [[1829]]-es összeírás alapján 5 nemes lakott a településen, akiknek családnevei a következők voltak: ''Ábrahám, Fitos, Patay, Salamon, Smodits''.<ref>{{cite web|url=http://www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/osszeiras.kereso.php|title=Iborfia 1829|publisher=zml.hu Magyar Nemzeti Levéltár|accessdate=2015-10-24}}</ref> Leginkább nemesek lakták, nemesi kiváltságait [[1848]]-ig megtartotta. [[1845]]-ben 17 kétségtelen nemes került összeírásra a faluban, melyek között 13 fő ''Ábrahám'' családnevű, három ''Salamon'' családnevű és egy ''Bertalan'' családnevű volt.<ref>{{cite web|url=http://www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/osszeiras.kereso.php?ev=1845&telepules=Iborfia|title=Iborfia 1845|publisher=zml.hu Magyar Nemzeti Levéltár|accessdate=2015-10-24}}</ref> A falunak 1880-ban 55 lakosa volt, akiknek mindegyike magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A falu népessége szépen gyarapodott a 19. század végén és a századforduló idején. 1890-ben már 105 fő, 1900-ban 130 fő élt a településen. 1910-ben 127 fő, 1920-ban 145 fő volt a falu lélekszáma.<ref name="Hungaricana">{{cite web |url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_10/?pg=373&layout=s |title=Iborfia |date= |accessdate=2015-11-08 |author=Hungaricana |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref> A község történelme során mindig is kis területű és lélekszámú falu volt, melynek lakói elsősorban [[mezőgazdaság]]gal foglalkoztak. Az [[állattenyésztés]]t főleg [[szarvasmarha]]- és [[Házisertés|sertés]]tenyésztés alkotta az 1900-as években. A település 1922-ig a nagylengyeli anyakönyvi terület része volt. A falu 1925-ben a petrikeresztúri körjegyzőséghez tartozott, [[Zala vármegye]] Novai járásában.<ref name="hungaricana"/> A faluban megtermelt mezőgazdasági terményeket már a huszadik század elején és a század harmincas éveiben is Zalaegerszegre szállították eladásra. A faluban régi hagyomány volt a kosárfonás, de ezt elsősorban háztáji szükségletek kielégítésére használták. A század húszas éveiben kopott ki a hagyományos öltözék, a széles szoknya, széles gatya, ráncos csizma viselete az itt lakók által viselt ruhadarabok közül.<ref name="hungaricana">{{cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_10/?pg=386&layout=s|title=Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Hahót-Izsófölde)|publisher=library.hungaricana.hu|accessdate=2015-10-24}}</ref> A [[19. század|19]]-[[20. század]] fordulóján 130 lakosa volt, ez [[1941]]-re 43 fővel emelkedett és elérte a település történelme során feljegyzett legnagyobb, 173 fős létszámot.


{| {{széptáblázat}}
{| {{széptáblázat}}
76. sor: 81. sor:
| 55
| 55
| -
| -
| 40
| 40
| -
| -
| 143
| 143
160. sor: 165. sor:
| 794
| 794
| {{növekedés}}
| {{növekedés}}
| 26<ref name="hungaricana"/>
⚫
| 26<ref>{{cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_10/?pg=386&layout=s|title=Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Hahót-Izsófölde)|publisher=library.hungaricana.hu|accessdate=2015-10-24}}</ref>
| {{növekedés}}
| {{növekedés}}
|}
|}
167. sor: 172. sor:
A faluban 1946-ban nyitotta meg kapuit az általános iskola. A hatvanas években a falu felső tagozatos tanulói Lickóvadamosra jártak iskolába.
A faluban 1946-ban nyitotta meg kapuit az általános iskola. A hatvanas években a falu felső tagozatos tanulói Lickóvadamosra jártak iskolába.


A településen 1960-ban alakult meg a Haladás Mezőgazdasági Szakszövetkezet. a falu a hatvanas években a petrikeresztúri adóügyi megbízott illetékességi területéhez tartozott. A zalatárnoki állatorvos körzetéhez tartozott Iborfia a hatvanas években. A falu már 1969 óta közös tanácsot alkotott Gellénházával. Mivel nem volt helyben orvosi rendelő, ezért a gellénházai orvosi körzethez tartozott a falu. A településen a hatvanas években nem működött gyermekgondozási intézmény. A falut 1963-ban villamosították. 1966-ban daráló helyiség épült. A faluban könyvtár működött már a hatvanas években.<ref>{{cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_10/?pg=386&layout=s|title=Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Hahót-Izsófölde)|publisher=library.hungaricana.hu|accessdate=2015-10-24}}</ref>
A településen 1960-ban alakult meg a Haladás Mezőgazdasági Szakszövetkezet. A falu a hatvanas években a petrikeresztúri adóügyi megbízott illetékességi területéhez és a zalatárnoki állatorvos körzetéhez tartozott. Iborfia már 1969 óta közös tanácsot alkotott Gellénházával. Mivel nem volt helyben orvosi rendelő, ezért a gellénházai orvosi körzet része volt a falu. A településen a hatvanas években nem működött gyermekgondozási intézmény. A falut 1963-ban villamosították. 1966-ban daráló helyiség épült. A faluban könyvtár működött már a hatvanas években.<ref name="hungaricana"/>


1970-ben a népszámlálás adatai szerint Iborfián 114 fő élt és 25 lakóépület állt. A falu népességének több, mint fele (75 fő) aktív kereső volt. Ebből 47-en a mezőgazdaságban, 23-an az iparban, 5 fő egyéb iparágban volt foglalkoztatva. A falutól a legközelebbi vasútállomás 18 kilométernyire helyezkedett el a hetvenes években végzett felmérés adatai szerint. Autóbusz közlekedés nem járt a faluba, azt a falu központjától két kilométerre elhelyezkedő Petrikeresztúr autóbusz megállóhelye volt hivatott ellátni. A községben megtermelt terményeket a falubeliek továbbra is Zalaegerszegre szállították eladásra. A falu házaihoz kiskert és konyhakert is tartozott. A konyhakertek átlagos mérete 30 és 80 négyzetöl között változott. A falu szőlőtermelése a közeli Petrikeresztúrhoz tartozó szőlőhegyeken folyt és napjainkban is a Pató, a Keresztúri- és a Csőszi-hegyen vannak az iborfiai lakosok szőlőbirtokai.<ref>{{cite web|url=http://www.kereszturiszovetseg.hu/stat/?l=hu&menu1=14&menu2=|title=Petrikeresztúr|publisher=kereszturiszovetseg.hu|accessdate=2015-10-25}}</ref> A borospincék mindössze 4 százaléka épült a felszabadulás után. A község lakóinak mintegy húsz százaléka járt úgy nevezett summás munkákra Tolna, Baranya és Somogy megyékbe. A faluból az iparban dolgozók közül 15 fő a Nagylengyeli Kőolajüzembe járt dolgozni. A faluból csak férfiak jártak el dolgozni máshová. Már a hetvenes évek előtt megindult a faluból az elvándorlás. Előbb lassan, majd a [[1970-es évek|hetvenes évektől]] kezdve egyre drasztikusabban csökkenni kezdett a falu lakossága. A megfelelő megélhetést biztosító munkalehetőségek és a helyi oktatási intézmények hiánya, valamint a település félreeső fekvése miatti nehéz megközelíthetőség a falusi népesség megfogyatkozásához vezetett. Tizenöten végleg elköltöztek a településről, elsősorban Zalaegerszegre. Főleg az iparosodás és a jobb megélhetés miatt elsősorban Zalaegerszegen és a Nagylengyeli Kőolajfinomítónál helyezkedtek el a faluból elköltözők, akiknek biztos megélhetést adott új lakhelyük. A falu lakói közül többeknek adott kereseti lehetőséget az állami erdészetben való munka.<ref>{{cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_10/?pg=386&layout=s|title=Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Hahót-Izsófölde)|publisher=library.hungaricana.hu|accessdate=2015-10-24}}</ref>
1970-ben a népszámlálás adatai szerint Iborfián 114 fő élt és 25 lakóépület állt. A lakások száma a rendszerváltás idejére huszonkettőre csökkent.<ref name="ksh">{{cite web|url=http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=03188|title=Iborfia adatai|publisher=ksh.hu|accessdate=2015-11-07}}</ref> A falu népességének több, mint fele (75 fő) aktív kereső volt. Ebből 47-en a mezőgazdaságban, 23-an az iparban, 5 fő egyéb iparágban volt foglalkoztatva. A falutól a legközelebbi vasútállomás 18 kilométernyire helyezkedett el a hetvenes években végzett felmérés adatai szerint. Autóbusz nem járt a faluba, azt a falu központjától két kilométerre elhelyezkedő Petrikeresztúr autóbusz megállóhelye volt hivatott ellátni. A községben megtermelt terményeket a falubeliek továbbra is Zalaegerszegre szállították eladásra. A falu házaihoz kiskert és konyhakert is tartozott. A konyhakertek átlagos mérete 30 és 80 négyzetöl között változott. A falu szőlőtermelése a közeli Petrikeresztúrhoz tartozó szőlőhegyeken folyt és napjainkban is a Pató, a Keresztúri- és a Csőszi-hegyen vannak az iborfiai lakosok szőlőbirtokai.<ref>{{cite web |url=http://www.kereszturiszovetseg.hu/stat/?l=hu&menu1=14&menu2= |title=Petrikeresztúr |publisher=kereszturiszovetseg.hu |accessdate=2015-10-25}}</ref> A borospincék mindössze 4 százaléka épült 1945 után. A község lakóinak mintegy húsz százaléka járt úgynevezett summás munkákra [[Tolna megye|Tolna]], [[Baranya megye|Baranya]] és [[Somogy megye|Somogy]] megyékbe. A faluból az iparban dolgozók közül 15 fő a Nagylengyeli Kőolajüzembe járt dolgozni. A faluból csak férfiak jártak el dolgozni máshová. Már a hetvenes évek előtt megindult a faluból az elvándorlás. Előbb lassan, majd a [[1970-es évek|hetvenes évektől]] kezdve egyre drasztikusabban csökkent a falu lakossága. A megfelelő megélhetést biztosító munkalehetőségek és a helyi oktatási intézmények hiánya, valamint a település félreeső fekvése miatti nehéz megközelíthetőség a népesség megfogyatkozásához vezetett. Tizenöten végleg elköltöztek a településről. A faluból elköltözők főleg az iparosodás és a jobb megélhetés miatt elsősorban Zalaegerszegen és a Nagylengyeli Kőolajfinomítónál helyezkedtek el, akiknek biztos megélhetést adott új lakhelyük. A falu lakói közül többeknek adott kereseti lehetőséget az állami erdészetben való munka.<ref name="hungaricana"/>


A település elszigeteltségén javított, hogy [[1975]] óta lehet portalanított műúton elérni.
A település elszigeteltségén javított, hogy [[1975]] óta portalanított műúton lehet elérni.


A faluban összesen huszonkettő ház épült. [[1995]]-ben készült el a község többcélú faluháza, amelyben az önkormányzati hivatal működik, valamint itt rendel a háziorvos és az intézmény különböző lakossági összejövetelek megtartására is szolgál. A településen van kiépített villamosenergia-, víz-, vezetékes telefon- és gázhálózat. A falu mai háztartásainak közel fele gázzal fűt. A község szennyvízkezelését a szennyvíz szippantására és elszállítására alkalmas járművekkel végzik.<ref>{{cite web |url=http://www.origo.hu/itthon/valasztas2010/kampanynaplo/20100214-valasztas-kampany-politika-iborfia-az-orszag-legkisebb-faluja.html|title=Ahol kihaltak az MSZP-szavazók - kampányriport az ország legkisebb falujából|accessdate=2015-11-02| publisher= Origo.hu}}</ref> A településen található egy kis méretű könyvtár is.
A faluban összesen huszonöt ház épült a huszadik században. [[1995]]-ben készült el a község többcélú faluháza, amelyben az önkormányzati hivatal működik, valamint itt rendel a háziorvos és az intézmény különböző lakossági összejövetelek megtartására is szolgál. A településen van kiépített villamosenergia-, víz-, vezetékes telefon- és gázhálózat. A falu mai háztartásainak közel fele gázzal fűt. A község szennyvízkezelését [[szennyvíz]] szippantására és elszállítására alkalmas járművekkel végzik.<ref name="origo">{{cite web |url=http://www.origo.hu/itthon/valasztas2010/kampanynaplo/20100214-valasztas-kampany-politika-iborfia-az-orszag-legkisebb-faluja.html|title=Ahol kihaltak az MSZP-szavazók - kampányriport az ország legkisebb falujából|accessdate=2015-11-02| publisher= Origo.hu}}</ref> A településen található egy kis könyvtár is.


A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően az [[1994]]-ben létrehozott [[Kistérség|kistérségi]] rendszerben Iborfia a [[Zalaegerszegi kistérség]]hez tartozott. Majd [[2014]]-től a közigazgatási felosztás átalakítását követően a falu a [[Zalaegerszegi járás]] része lett.
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően az [[1994]]-ben létrehozott [[kistérség]]i rendszerben Iborfia a [[Zalaegerszegi kistérség]]hez tartozott. [[2014]]-től a közigazgatási felosztás átalakítását követően a falu a [[Zalaegerszegi járás]] része lett.


[[2009]]-ben a hivatalos adatok szerint mindösszesen 20 ház állt a településen, amely 2015-re mindösszesen 17 lakásra csökkent.<ref>{{cite web |url=http://www.origo.hu/itthon/valasztas2010/kampanynaplo/20100214-valasztas-kampany-politika-iborfia-az-orszag-legkisebb-faluja.html|title=Ahol kihaltak az MSZP-szavazók - kampányriport az ország legkisebb falujából|accessdate=2015-10-02| publisher= Origo.hu}}</ref><ref>{{cite web |url=http://foldhivatalok.geod.hu/telepules.php?page=3188|title=Iborfia község adatai|accessdate=2015-10-02| publisher=foldhivatalok.geod.hu }}</ref>
[[2009]]-ben a hivatalos adatok szerint mindösszesen 20 ház állt a településen, amely 2015-re mindösszesen 17 lakásra csökkent.<ref name="origo"/><ref>{{cite web |url=http://foldhivatalok.geod.hu/telepules.php?page=3188 |title=Iborfia község adatai |accessdate=2015-10-02 |publisher=foldhivatalok.geod.hu}}</ref>


Iborfia az analóg televíziós műsorsugárzásról történő [[Digitális televíziós átállás|digitális átállás]] során a VI. szerelési körzetbe tartozott.<ref>{{cite web|url=http://nmhh.hu/dokumentum/155118/6_szerelesi_korzet.pdf|title=VI. szerelési körzet településlista|publisher=nmhh.hu|accessdate=2015-10-04}}</ref>
Iborfia az analóg televíziós műsorsugárzásról történő [[Digitális televíziós átállás|digitális átállás]] során a VI. szerelési körzetbe tartozott.<ref>{{cite web|url=http://nmhh.hu/dokumentum/155118/6_szerelesi_korzet.pdf |title=VI. szerelési körzet településlista |publisher=nmhh.hu |accessdate=2015-10-04}}</ref>


A településen elérhető a Telekom és a Telenor széles sávú mobilinternet hálózata, valamint a Vodafone 3G hálózata.<ref>{{cite web|url= http://www.telekom.hu/mobil/lakossagi/ugyintezes/lefedettseg|title=Lefedettség Telekom|publisher=telekom.hu|accessdate=2015-10-04}}</ref><ref>{{cite web|url=https://www.telenor.hu/internet/lefedettseg|title=Lefedettség Telenor|publisher=telenor.hu|accessdate=2015-10-04}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.vodafone.hu/lefedettsegi-terkep|title=Lefedettség Vodafone|publisher=vodafone.hu|accessdate=2015-10-04}}</ref>
A településen elérhető a [[Magyar Telekom|Telekom]] és a [[Telenor Magyarország|Telenor]] széles sávú [[mobilinternet]] hálózata, valamint a [[Vodafone]] [[3G]] hálózata.<ref>{{cite web|url=http://www.telekom.hu/mobil/lakossagi/ugyintezes/lefedettseg |title=Lefedettség Telekom |publisher=telekom.hu |accessdate=2015-10-04}}</ref><ref>{{cite web|url=https://www.telenor.hu/internet/lefedettseg |title=Lefedettség Telenor |publisher=telenor.hu |accessdate=2015-10-04}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.vodafone.hu/lefedettsegi-terkep |title=Lefedettség Vodafone |publisher=vodafone.hu|accessdate=2015-10-04}}</ref>


A faluban évente megtartják a pünkösdi búcsút, amikor az Iborfiáról elszármazottak is hazalátogatnak szülőfalujukba.<ref>{{cite web|url=http://www.borsonline.hu/cikk.php?id=98850|title=DÜBÖRÖG A KAMPÁNY A KILENCLAKOSÚ IBORFIÁN|publisher=borsonline.hu|accessdate=2015-10-11}}</ref>
A faluban évente megtartják a [[pünkösd]]i [[búcsú]]t, amikor az Iborfiáról elszármazottak is hazalátogatnak szülőfalujukba.<ref name="borsonline">{{cite web|url=http://www.borsonline.hu/cikk.php?id=98850 |title=DÜBÖRÖG A KAMPÁNY A KILENCLAKOSÚ IBORFIÁN |publisher=borsonline.hu |accessdate=2015-10-11}}</ref>


Iborfia régészeti feltárását, bejárását a zalaegerszegi Göcseji múzeum szakemberei végezték el.<ref>{{cite web|url=http://epa.oszk.hu/01600/01613/00010/pdf/zm_10_2001_67-80.pdf|title=Adatok a Délnyugat-Dunántúl kora bronzkori kutatási problémáihoz|publisher=epa.oszk.hu|author=Bondár mária|accessdate=2015-10-25}}</ref>
Iborfia régészeti feltárását, bejárását a zalaegerszegi [[Göcseji Múzeum]] szakemberei végezték el.<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/01600/01613/00010/pdf/zm_10_2001_67-80.pdf |title=Adatok a Délnyugat-Dunántúl kora bronzkori kutatási problémáihoz |publisher=epa.oszk.hu |author=Bondár Mária|accessdate=2015-10-25}}</ref>


== Politikai élete ==
== Politikai élete ==
A 2006-os önkormányzati választáson a választók részvételi aránya 100 százalék volt. Ezzel Magyarország legkisebb települése rekordot ért el a választási részvétel alapján.<ref>{{cite web|url=http://index.hu/belfold/2014/05/26/ahol_90_szazalek_elment_szavazni/|title=Ahol 90 százalék elment szavazni|publisher=index.hu|accessdate=2015-10-04}}</ref>
A [[2006-os magyarországi önkormányzati választás|2006-os önkormányzati választáson]] a választók részvételi aránya 100 százalék volt. Ezzel Magyarország legkisebb települése rekordot ért el a választási részvétel alapján.<ref>{{cite web |url=http://index.hu/belfold/2014/05/26/ahol_90_szazalek_elment_szavazni/ |title=Ahol 90 százalék elment szavazni |publisher=index.hu |accessdate=2015-10-04}}</ref>
⚫
Iborfián 2009-ben az [[Európai parlamenti választások Magyarországon|Európai parlamenti választásokon]] 10 választásra jogosult állampolgárból tíz járult az urnák elé, akik közül heten a Fideszre, egy-egy szavazat pedig a Jobbik, az MDF és az MSZP pártokra érkezett.


⚫
Iborfián 2009-ben az [[2009-es európai parlamenti választás Magyarországon|európai parlamenti választásokon]] a 10 választásra jogosult állampolgárból tíz járult az urnák elé, akik közül heten a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fideszre]], egy-egy szavazat pedig a [[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]], az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] és az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] pártokra érkezett.
A 2014-es országgyűlési választáson a szavazásra jogosult 11 választópolgár közül 9 fő adta le szavazatát, ami 82,8 százalékos részvételt jelent.


A 2014-es európai parlamenti választásokon a névjegyzékben szereplő 11 választópolgár közül 10 leadta szavazatát, ami 90,91 százalékos részvételi aránynak felel meg.
A [[2014-es magyarországi országgyűlési választás|2014-es országgyűlési választáson]] a szavazásra jogosult 11 választópolgár közül 9 fő adta le szavazatát, ami 82,8 százalékos részvételt jelent.


A [[2014-es európai parlamenti választás Magyarországon|2014-es európai parlamenti választáson]] a névjegyzékben szereplő 11 választópolgár közül 10 leadta szavazatát (90,9% részvételi arány).
⚫
A [[2014-es magyarországi önkormányzati választás|2014. őszi önkormányzati választáson]] a falu lakói a korábbi polgármesternek, Lakatos József, független jelöltnek szavaztak bizalmat, akinek ez már a harmadik ciklusa egymás után a település élén. A választáson ellenfele Dömötör Géza volt, aki szintén független jelöltként indult. A választási bizottság elnöke Molnár Gergely volt, a bizottság tagjai pedig Kovács Zoltán.<ref>{{cite web|url=http://www.borsonline.hu/cikk.php?id=98850|title=DÜBÖRÖG A KAMPÁNY A KILENCLAKOSÚ IBORFIÁN|publisher=borsonline.hu|accessdate=2015-10-11}}</ref> A falu 14 választópolgárából 12 fő adta le szavazatát. A győztes 8 szavazatot, ellenfele 4 voksot kapott.<ref>{{cite web|url=http://24.hu/belfold/2014/10/13/ahol-8-voks-eleg-a-ketharmadhoz/|title=Ahol 8 voks elég a kétharmadhoz|publisher=24.hu|accessdate=2015-10-27}}</ref> Érdekesség, hogy a választási névjegyzékben 2014-ben mindössze 14-en szerepeltek - két jelölt is indult a polgármesteri címért, és 3 a két képviselői helyért. Így összesen 5 jelölt volt, vagyis a lakosok 42%-a indult a választáson.<ref>[http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M20/T076/tjk.html] Iborfia települési választás eredményei - valasztas.hu</ref>

⚫
A [[2014-es magyarországi önkormányzati választás|2014-es önkormányzati választáson]] a falu lakói a korábbi polgármesternek, Lakatos József független jelöltnek szavaztak bizalmat, akinek ez már a harmadik ciklusa egymás után a település élén. A választáson ellenfele Dömötör Géza volt, aki szintén független jelöltként indult. A választási bizottság elnöke Molnár Gergely volt, a bizottság egyik tagja pedig Kovács Zoltán.<ref name="borsonline"/> A falu 14 választópolgárából 12 fő adta le szavazatát. A győztes 8 szavazatot, ellenfele 4 voksot kapott.<ref>{{cite web|url=http://24.hu/belfold/2014/10/13/ahol-8-voks-eleg-a-ketharmadhoz/|title=Ahol 8 voks elég a kétharmadhoz|publisher=24.hu|accessdate=2015-10-27}}</ref> Érdekesség, hogy a választási névjegyzékben 2014-ben mindössze 14-en szerepeltek, ebből két jelölt indult a polgármesteri címért, és 3 a két képviselői helyért. Így összesen 5 jelölt volt, vagyis a lakosok 36%-a indult a választáson.<ref>[http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M20/T076/tjk.html] Iborfia települési választás eredményei - valasztas.hu</ref>


=== Iborfia vezetőinek listája ===
=== Iborfia vezetőinek listája ===
Németh Géza, polgármester;
* 1990–2002: Németh Géza, polgármester; Zsömle István, alpolgármester
* 2002–2009: Kustán Jánosné, polgármester (2009 januárjában elhunyt.)<ref>{{cite web |url=http://www.onkornet.hu/cikk.html?cikk_id=14634 |title=Haláleset miatt választanak ma Iborfián |publisher=ÖNkorNET |date=2009-04-26 |accessdate=2015-11-07}}</ref>
Zsömle István, alpolgármester
⚫
* 2009-től: Lakatos József, polgármester; Molnár Gergely, alpolgármester;<ref>{{cite web |url=http://korjegyzoseg.gellenhaza.hu/index.php/oenkormanyzatok/iborfia/kepviseltestuelet |title=Képviselőtestület |publisher= korjegyzoseg.gellenhaza.hu |accessdate=2015-10-04}}</ref>
* 1990. ősz-1994. ősz
* 1994. ősz -1998. ősz
* 1998. ősz-2002. ősz

Kustán Jánosné, polgármester;
Dr. Szemes Róbert körjegyző
* 2002. ősz-2006. ősz
* 2006. ősz -2009. január (†)

⚫
Lakatos József, polgármester; Molnár Gergely, alpolgármester;<ref>{{cite web|url=http://korjegyzoseg.gellenhaza.hu/index.php/oenkormanyzatok/iborfia/kepviseltestuelet|title=Képviselőtestület|publisher= korjegyzoseg.gellenhaza.hu|accessdate=2015-10-04}}</ref>
Dr. Szemes Róbert körjegyző
* 2009. április-2010. ősz
* 2010. ősz - 2014. ősz
* 2014 ősz-2019 ősz


Gellénháza központtal Iborfia, Gombosszeg, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak és Petrikeresztúr községek körjegyzőséget alkotnak. A települések körjegyzője Dr. Szemes Róbert.<ref>{{cite web|url=http://korjegyzoseg.gellenhaza.hu/index.php/koerjegyz/koerjegyz|title=Körjegyző|publisher= korjegyzoseg.gellenhaza.hu|accessdate=2015-10-04}}</ref>
Gellénháza központtal Iborfia, Gombosszeg, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak és Petrikeresztúr községek körjegyzőséget alkotnak. A települések körjegyzője Dr. Szemes Róbert.<ref>{{cite web|url=http://korjegyzoseg.gellenhaza.hu/index.php/koerjegyz/koerjegyz|title=Körjegyző|publisher= korjegyzoseg.gellenhaza.hu|accessdate=2015-10-04}}</ref>


== Demográfia ==
== Demográfia ==
A település lakóinak száma 1778-ban 73 fő volt, 1792-ben 68, 1802-ben 67, 1830-ban 75, 1880-ban 55 fő volt, majd a község története során először az ezernyolcszáznyolcvanas években érte el a száz főt. 1890-ben már 105 fő élt a faluban. 1900-ban 130 fő, 1910-ben 127 fő, 1920-ban 145, 1941-ben 173, 1949-ben 161 fő élt a településen. A település lakossága 1941-ben érte el a valaha mért legmagasabb népességszámot, mely ettől kezdve kezdett el kis mértékben csökkenni.<ref name="Hungaricana"/> 1970-ben már csak 114 fő élt Iborfián.
⚫
Iborfia lakossága a [[1990-es évek|kilencvenes években]] még a harminc főt is meghaladta, ám ez [[1995]]-től kezdve már csak 23 fő volt. 2001. január 1-jén {{szám|19}} fő volt a lakosság, a 2011-es népszámlálás alapján Iborfiának {{szám|10}} lakosa volt, addig 2014. január 1-jén a lakosságszám {{szám|8}} fő volt, ami közel 58 százalékos népességfogyást jelent másfél évtized leforgása alatt. A falu lakossága mára a töredékére csökkent a múlt század negyvenes éveihez viszonyítva. Napjainkban mintegy 8-10 fő él a településen. Iborfián az átlagéletkor 55 év körül van. A település korábbi polgármestere szerint a választások idején a népességszám megugrik. Ezt a folyamatot a 2003-as és a 2007-es adatsor mutatja. A jelenséget a településre bejelentkezők okozzák, akik többnyire a képviselő-testületi, polgármesteri helyeket kívánnák betölteni, majd ennek sikertelensége esetén továbbállnak.<ref name="origo"/>


{{népességdiagram}}
⚫
Iborfia lakossága a [[1990-es évek|kilencvenes években]] még a harminc főt is meghaladta, ám ez [[1995]]-től kezdve már csak 23 fő volt. A 2011-es népszámlálás alapján Iborfiának {{szám|10}} lakosa volt, ami a 2001-es adat 52,6%-a, a népsűrűség 3,47 fő/km². Míg 2001. január 1-jén {{szám|19}} fő volt a lakosság, addig 2014. január 1-jén a lakosságszám {{szám|8}} fő volt, ami közel 58 százalékos népességfogyást jelent másfél évtized leforgása alatt. Napjainkban mintegy 8-10 fő él a településen. Iborfián az átlagéletkor 55 év körül van. A lentebbi táblázatból kirajzolódik, hogy a választások környékén, közvetlenül a népességszám megugrik. Ezt a folyamatot a településre bejelentkezők okozzák, akik többnyire a képviselő-testületi, polgármesteri helyeket kívánnák betölteni, majd ennek sikertelensége esetén továbbállnak.<ref>{{cite web |url=http://www.origo.hu/itthon/valasztas2010/kampanynaplo/20100214-valasztas-kampany-politika-iborfia-az-orszag-legkisebb-faluja.html|title=Ahol kihaltak az MSZP-szavazók - kampányriport az ország legkisebb falujából|accessdate=2015-11-02| publisher= Origo.hu}}</ref>
⚫
{| class="wikitable" style="position:relative;font-size:95%" align="center"

⚫
{| class="wikitable" style="position:relative;font-size:95%" width="75%" align="center"
! Év
! Év
! Lakónépesség a tárgyév első naptári napján<ref name="ksh"/> (fő)
! Lakónépesség<ref>{{cite web|url=http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=03188|title=Iborfia adatai|publisher=ksh.hu|accessdate=2015-10-03}}</ref> (fő)
! Változás (%)
|-
|-
| align="center" | 2001. || align="center" | 19 || align="center" | 0,00%
| align="center" | 2001 || align="center" | 19
|-
|-
| align="center" | 2002. || align="center" | 18 || align="center" | 5,27% {{csökkenés}}
| align="center" | 2002 || align="center" | 18
|-
|-
| align="center" | 2003. || align="center" | 22 || align="center" | 22,22% {{növekedés}}
| align="center" | 2003 || align="center" | 22
|-
|-
| align="center" | 2004. || align="center" | 19 || align="center" | 13,64% {{csökkenés}}
| align="center" | 2004 || align="center" | 19
|-
|-
| align="center" | 2005. || align="center" | 15 || align="center" | 21,06% {{csökkenés}}
| align="center" | 2005 || align="center" | 15
|-
|-
| align="center" | 2006. || align="center" | 15 || align="center" | 0,00%
| align="center" | 2006 || align="center" | 15
|-
|-
| align="center" | 2007. || align="center" | 24 || align="center" | 60,00% {{növekedés}}
| align="center" | 2007 || align="center" | 24
|-
|-
| align="center" | 2008. || align="center" | 18 || align="center" | 25,00% {{csökkenés}}
| align="center" | 2008 || align="center" | 18
|-
|-
| align="center" | 2009. || align="center" | 12 || align="center" | 34,44% {{csökkenés}}
| align="center" | 2009 || align="center" | 12
|-
|-
| align="center" | 2010. || align="center" | 12 || align="center" | 0,00%
| align="center" | 2010 || align="center" | 12
|-
|-
| align="center" | 2011. || align="center" | 10 || align="center" | 16,77% {{csökkenés}}
| align="center" | 2011 || align="center" | 10
|-
|-
| align="center" | 2012. || align="center" | 10 || align="center" | 0,00%
| align="center" | 2012 || align="center" | 10
|-
|-
| align="center" | 2013. || align="center" | 9 || align="center" | 10,00% {{csökkenés}}
| align="center" | 2013 || align="center" | 9
|-
|-
| align="center" | 2014. || align="center" | 8 || align="center" | 11,22% {{csökkenés}}
| align="center" | 2014 || align="center" | 8
|-
|-
| align="center" | 2015. || align="center" | 8 || align="center" | 0,00%
| align="center" | 2015 || align="center" | 8
|}
|}


=== Háztartások ===
=== Háztartások ===


A falu állandó lakossága (8 fő) külön egyszemélyes háztartásokban él. A település épületeinek egy részét németek vásárolták fel. A településen 2000-ig 22 darab, a 2001-es népszámláláskor 20, 2011-ben pedig 17 lakás került nyilvántartásba. A tizenhét lakásra jutó nyolc fős népességszám alapján 0,47 lakos jut egy lakásra a településen. a 2001-es népszámláláskor még 19 fő jutott 22 lakásra, ami lakásonként átlagosan 0,86 fő volt.
A falu állandó lakossága (8 fő) külön egyszemélyes háztartásban él. A település épületeinek egy részét németek vásárolták fel. A településen 2000-ig 22 darab, a 2001-es népszámláláskor 20, 2011-ben pedig 17 lakás került nyilvántartásba. A tizenhét lakásra jutó nyolc fős népességszám alapján 0,47 lakos jut egy lakásra a településen. a 2001-es népszámláláskor még 19 fő jutott 22 lakásra, ami lakásonként átlagosan 0,86 fő volt.


=== Nemzetiségi adatok ===
=== Nemzetiségi adatok ===
A 2011-es népszámláláskor a település lakóinak 81,8 százaléka magyarnak, 18,2 százaléka német nemzetiségi kötődésűnek vallotta magát.<ref name="ksh"/> 2015-ben egy osztrák hölgy élt Iborfián.<ref name="borsonline"/>

A település 81,8 százaléka magyar nemzetiségű, 18,2 százaléka német anyanyelvű osztrák. Az osztrák nemzetiség egyetlen fő állandó lakossal képviselteti magát a településen.<ref>{{cite web|url=http://www.borsonline.hu/cikk.php?id=98850|title=DÜBÖRÖG A KAMPÁNY A KILENCLAKOSÚ IBORFIÁN|publisher=borsonline.hu|accessdate=2015-11-02}}</ref>


=== Vallási megoszlás ===
=== Vallási megoszlás ===
⚫
A településen a lakosság vallási megoszlása a 2011-es népszámláláskor: 63,6 százalék római katolikus, református 9,1 százalék, felekezethez nem tartozó 18,2 százalék, nem válaszolt 9,1 százalék.<ref name="ksh"/>


A településen mind a katolikus, mind pedig a református felekezet hívői megtalálhatóak. Iborfián 10 katolikus és kettő református vallású ember él.<ref>{{cite web|url=http://www.hetek.hu/riport/201508/iborfia_a_mi_fiunk|title=Iborfia, a mi fiuknk|publisher=hetek.hu|accessdate=2015-10-03}}</ref>
2015-ben Iborfián 10 katolikus és kettő református vallású ember élt.<ref name="hetek">{{cite web |url=http://www.hetek.hu/riport/201508/iborfia_a_mi_fiunk |title=Iborfia, a mi fiuknk |publisher=hetek.hu |accessdate=2015-10-03}}</ref>

⚫
A településen a lakosság vallási megoszlása 2011-es népszámláláskor: 63,6 százalék római katolikus, református 9,1 százalék, felekezethez nem tartozó 18,2 százalék, nem válaszolt 9,1 százalék.
A települést régóta túlnyomórészt katolikus vallásúak lakják. 1900-ban a népszámlálás adatai alapján az akkor 130 fős népességű falu lakosságának 76,4 százaléka (100 fő) vallotta magát római katolikus vallásúnak. 1910-ben a 127 fős falu lakóinak 81,9 százaléka, (104 fő) volt római katolikus vallású. 1920-ban ez az arány 84,1 százalék volt (122 fő) a 145 lakosú településen.

Iborfián a református közösség az összeírások alapján 1900-ban telepedett meg. Ekkor a népesség 21,5 százalékát tették ki 28 fő hívővel. 1910-re ez az arány 22 főre és 17,3 százalékra változott. 1920-ban 21 fő református volt a faluban, amely a népesség 14,5 százalékát alkotta.

Az izraelita közösség 1900-ban és 1910-ben egy fő volt (0,8%), 1920-ban két főt számlált, amely a falu lakóinak 1,4 százaléka volt.<ref name="Hungaricana"/>
[[Fájl:HUN Iborfia COA.jpg|120px|bélyegkép|jobb|Iborfia címere]]


== A település címere ==
== A település címere ==
Iborfia település címere pajzs alakú, három különböző színű mezőre van felosztva. A pajzs alsó két harmadán a címer középső részén vékony fekete függőleges vonallal elválasztva két mezőre tagolódik, mely vonal felső részén egy vízszintes fekete vonalba fut, amely a felső harmadát kitöltő vízszintes súlyozású vörös alapú mezőt választja el az alsó két, merőleges elhelyezkedésű mezőktől. A pajzs felső mezőjében két, egymással szemben álló, egymásra mancsot emelő, aranyszínű oroszlán rajzolata helyezkedik el, melyek a települést régebben birtokló nemesi családok címerállatai voltak. A bal oldali mező kék alapon, szemből, az épület bejárata felőli oldalról nézve ábrázolja a falu főutcáján elhelyezkedő haranglábját, arany színezettel. A jobb oldali, zöld alapon fekvő mező középső részén, aranyszínű búzakalász és a kalász tövében keresztbe rakott aranyszínű kasza és gereblye helyezkedik el. A kalász és a mezőgazdasági eszközök a falu mezőgazdasági jellegét, környezetét, míg a harangláb a község vallásos áhítatát, hitét hivatottak jelképezni. A címer fölött az Iborfia felirat látható, arany alapszínű szalagon, fekete betűkkel.<ref>{{cite web|url= http://zalaikilato.hu/melleklet/index.php?option=com_content&view=article&id=145:uj-cimere-van-iborfianak-&catid=1:foldali-hirek&Itemid=1|title=Új címere van Iborfiának|publisher=zalaikilato.hu|accessdate=2015-10-02}}</ref>
Iborfia település címere pajzsfőnél vörössel vágott, kékkel és zölddel hasított csücskös talpú pajzs. Az első vörös mezőben két egymással szembeforduló arany oroszlán áll. A második kék mezőben lebegő, fekete tetővel borított arany harangtorony. A harmadik zöld mezőben egymást keresztező, nyelükön álló arany kasza és gereblye, mögöttük egy szál arany búzakalász. A címerpajzs fölötti arany szalagra fekete betűkkel a település neve van írva.<ref>{{cite web|url= http://www.zalaikilato.hu/kultura/884-uj-cimere-van-iborfianak.html |title=Új címere van Iborfiának |publisher=zalaikilato.hu |accessdate=2015-10-02}}</ref>

Az arany oroszlánok azt jelképezik, hogy a község területe az 1848-as évekig leginkább nemesek által lakott terület volt. A harangláb a falu harangtornyának stilizált képe és az összetartozás, a hit szimbóluma. A mezőgazdasági eszközök az itt élő emberek életére, és a település értékes természeti környezetére, falusi jellegére utalnak.<ref>{{cite web|url= https://magyarcimerek.hu/file/rendelet/1108-iborfia.pdf |title=Iborfiai Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2011(II.28.) számú rendelete a község címeréről, zászlójáról, azok használatáról |publisher=Iborfiai Önkormányzat Képviselőtestülete |accessdate=2015-11-07}}</ref>


== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
A településen nem található állandó kereskedelmi, vendéglátóipari egység, valamint nincs sem gyógyszertár, sem orvosi rendelő. A településre mozgóbolt jelleggel<ref>{{cite web|url=http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/gazdasagi/friedrichne/6ert.pdf|title=Értékesítési módok|publisher=viszki.sulinet.hu|accessdate=2015-10-31}}</ref> különböző fagyasztott készételeket szállít minden hét negyedik napján a Family Frost,<ref>{{cite web|url=http://frost.hu/mikor-jovunk-onhoz|title=Mikor jövünk Önökhöz/Iborfia|publisher=frost.hu|accessdate=2015-10-31}}</ref> valamint az [[Ajka|ajkai]] székhelyű F&R Sütőipari és Kereskedelmi Kft járművei különböző élelmiszerbolti termékeket szállítanak a faluba.<ref>{{cite web|url=http://ajka2.ajka.hu/upload/bejelossz.pdf|title=Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartása|publisher=ajka2.ajka.hu|accessdate=2015-10-31}}</ref> A településre a Prímagáz Hungária Zrt. járművei palackos gázt szállítanak.<ref>{{cite web|url=https://www.primagaz.hu/aktualis/Gazfutar-polo-akcio|title=Gázfutár póló akció|publisher=primagaz.hu|accessdate=2015-11-01}}</ref> Hetente két alkalommal szállítja [[Gellénháza|Gellénházára]] az önkormányzat kisbusza az iborfiaiakat bevásárolni és gyógyszereiket kiváltatni. A település évente körülbelül 5 millió forintból gazdálkodik.<ref>{{cite web |url=http://csillagszuletik.rtlklub.hu/cikk/37149 |title=Választási rekord Iborfián |date=2006-10-02 |accessdate=2013-02-01| publisher=RTL Klub Híradó |work=csillagszuletik.rtlklub.hu |language=magyar}}</ref>
A településen nem található állandó kereskedelmi, vendéglátóipari egység, valamint nincs sem gyógyszertár, sem orvosi rendelő. A településre mozgóbolt jelleggel<ref>{{cite web|url=http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/gazdasagi/friedrichne/6ert.pdf|title=Értékesítési módok |publisher=viszki.sulinet.hu |accessdate=2015-10-31}}</ref> különböző fagyasztott készételeket szállít minden hét negyedik napján a Family Frost,<ref>{{cite web|url=http://frost.hu/mikor-jovunk-onhoz|title=Mikor jövünk Önökhöz/Iborfia|publisher=frost.hu|accessdate=2015-10-31}}</ref> valamint az [[ajka]]i székhelyű F&R Sütőipari és Kereskedelmi Kft. járművei különböző élelmiszerbolti termékeket szállítanak a faluba.<ref>{{cite web|url=http://ajka2.ajka.hu/upload/bejelossz.pdf|title=Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartása |publisher=ajka2.ajka.hu|accessdate=2015-10-31}}</ref> A településre a Prímagáz Hungária Zrt. járművei palackos gázt szállítanak.<ref>{{cite web|url=https://www.primagaz.hu/aktualis/Gazfutar-polo-akcio|title=Gázfutár póló akció|publisher=primagaz.hu|accessdate=2015-11-01}}</ref> Hetente két alkalommal szállítja [[Gellénháza|Gellénházára]] az önkormányzat kisbusza az iborfiaiakat bevásárolni és gyógyszereiket kiváltatni. A település évente körülbelül 5 millió forintból gazdálkodik.<ref>{{cite web |url=http://csillagszuletik.rtlklub.hu/cikk/37149 |title=Választási rekord Iborfián |date=2006-10-02 |accessdate=2013-02-01| publisher=RTL Klub Híradó |work=csillagszuletik.rtlklub.hu |language=magyar}}</ref>


Mivel a települést csak kevesen látogatják, ezért turizmusról csak az időnként a falut meglátogató újságírók, illetve a helyben illetékes vadásztársaság tagjai esetében beszélhetünk. A faluban található egy nem régen épült vendégház.<ref>{{cite web|url=http://www.borsonline.hu/cikk.php?id=98850|title=DÜBÖRÖG A KAMPÁNY A KILENCLAKOSÚ IBORFIÁN|publisher=borsonline.hu|accessdate=2015-10-11}}</ref>
Mivel a települést csak kevesen látogatják, ezért turizmusról csak az időnként a falut meglátogató újságírók, illetve a helyben illetékes vadásztársaság tagjai esetében lehet beszélni. A faluban található egy nem régen épült vendégház.<ref name="borsonline"/>


A falu legnagyobb és egyben egyetlen munkáltatója a községi önkormányzat. A faluban a munkanélküliségi ráta 0 százalék, mivel az önkormányzatnál dolgozókon kívül, többnyire nyugdíjasok lakják a települést.<ref>{{cite web|url=http://valasz.hu/uzlet/nyolc-telepules-ahol-nincsenek-munkanelkuliek-35058|title=Nyolc település, ahol nincsenek munkanélküliek|publisher=valasz.hu|accessdate=2015-10-11}}</ref>
A falu egyetlen munkáltatója a községi önkormányzat. A faluban a munkanélküliségi ráta 0 százalék, mivel az önkormányzatnál dolgozókon kívül többnyire nyugdíjasok lakják a települést.<ref>{{cite web|url=http://valasz.hu/uzlet/nyolc-telepules-ahol-nincsenek-munkanelkuliek-35058|title=Nyolc település, ahol nincsenek munkanélküliek|publisher=valasz.hu|accessdate=2015-10-11}}</ref>


A település külterületén a Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság hivatott vadászni,<ref>{{cite web|url=http://novt.hu/index.php/rolunk|title=Rólunk|publisher=novt.hu|accessdate=2015-10-29}}</ref> a hozzá tartozó erőrészletek a Zalaerdő Zrt. 5-ös számú zalaegerszegi erdészet kezelésében állnak.<ref>{{cite web|url=http://www.zalaerdo.hu/hu_zalaegerszeg.php|title=5. sz. zalaegerszegi erdészet|publisher=zalaerdo.hu|accessdate=2015-10-29}}</ref>
A település külterületén a Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság hivatott vadászni,<ref>{{cite web |url=http://novt.hu/index.php/rolunk |title=Rólunk|publisher=novt.hu|accessdate=2015-10-29}}</ref> a hozzá tartozó erdőrészletek a Zalaerdő Zrt. 5-ös számú zalaegerszegi erdészet kezelésében állnak.<ref>{{cite web|url=http://www.zalaerdo.hu/hu_zalaegerszeg.php|title=5. sz. zalaegerszegi erdészet|publisher=zalaerdo.hu|accessdate=2015-10-29}}</ref>


A településen a [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] úgy nevezett mobil posta szolgáltatása működik, valamint levélszekrény van kihelyezve a falu főutcája mentén.
A településen a [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] úgynevezett mobilposta szolgáltatása működik, valamint levélszekrény van kihelyezve a falu főutcája mentén.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
A falu nyugati részén horgásztó található.<ref>{{cite web|url=http://korjegyzoseg.gellenhaza.hu/index.php/oenkormanyzatok/iborfia/telepueles/799-Iborfia|title=Iborfia|publisher=korjegyzoseg.gellenhaza.hu|accessdate=2015-10-11}}</ref> Iborfia főutcáján helyezkedik el a település kettő haranglábja. Az egyik ezek közül a [[Magyar katolikus egyház]] filiája, a másik a [[Magyarországi Református Egyház]] hívőinek lelki üdvét szolgálja.<ref>{{cite web|url=http://www.hetek.hu/riport/201508/iborfia_a_mi_fiunk|title=Iborfia, a mi fiuknk|publisher=hetek.hu|accessdate=2015-10-03}}</ref> A községi köztemetőben három darab 150 év körüli öreg [[Kislevelű hárs|kislevelű hárs]] található, melyeket a [[19. század]] második felében ültettek. A falu felől álló matuzsálem törzsének átmérője 2015-ben 425 centiméter volt. A fák egészségi állapota igen rossz, megmentésükre egy esetben nem mutatkozott esély, a többi két fa esetében fiatalító metszést javasolt a szakember.<ref>{{cite web|url=http://zaol.hu/iborfia/meg-sok-evig-lehetnenek-iborfia-diszei-1681180|title=Még sokáig lehetnének Iborfia díszei|publisher=zaol.hu|accessdate=2015-10-03}}</ref>
A falu nyugati részén horgásztó található.<ref>{{cite web|url=http://korjegyzoseg.gellenhaza.hu/index.php/oenkormanyzatok/iborfia/telepueles/799-Iborfia|title=Iborfia|publisher=korjegyzoseg.gellenhaza.hu|accessdate=2015-10-11}}</ref> Iborfia főutcáján helyezkedik el a település kettő haranglábja. Az egyik ezek közül a [[Magyar katolikus egyház]] filiája, a másik a [[Magyarországi Református Egyház]] hívőinek lelki üdvét szolgálja.<ref name="hetek"/> A községi köztemetőben három darab 150 év körüli öreg [[kislevelű hárs]] található, melyeket a [[19. század]] második felében ültettek. A falu felől álló matuzsálem törzsének átmérője 2015-ben 425 centiméter volt. A fák egészségi állapota igen rossz, megmentésükre egy esetben nem mutatkozott esély, a többi két fa esetében fiatalító metszést javasolt egy szakember.<ref>{{cite web|url=http://zaol.hu/iborfia/meg-sok-evig-lehetnenek-iborfia-diszei-1681180|title=Még sokáig lehetnének Iborfia díszei|publisher=zaol.hu|accessdate=2015-10-03}}</ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{források}}

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Zalaegerszegi járás]]
* [[Gellénháza]]
* [[Lickóvadamos]]
* [[Petrikeresztúr]]
* [[Göcsej]]
* [[Zalai-dombság]]
* [[Gellénházi-patak]]
* [[Nagylengyeli-patak]]


{{Települések földrajzi elhelyezkedése 8 irányban
{{Települések földrajzi elhelyezkedése 8 irányban

A lap 2015. november 15., 19:13-kori változata

Iborfia
Iborfia címere
Iborfia címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterLakatos József[1]
Irányítószám8984
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség13 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség3,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236[3] m
Terület2,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 44′ 21″, k. h. 16° 44′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 21″, k. h. 16° 44′ 55″
Iborfia (Zala vármegye)
Iborfia
Iborfia
Pozíció Zala vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Iborfia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Iborfia község, törpefalu Zala megye középső részén, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság szívében, a Göcsej lankái közt. Iborfia a göcseji kultúrtáj aprófalvas, szeres településeinek egyik kevésbé jellegzetes, kevés lakosú példája. Területe igazi zalai dombvidék, amelynek felszíni vizeit több vízfolyás szállítja el. A település az érett középkor óta létezik, virágkorát a múlt század első felében élte, ám a huszadik század második felétől kezdve lélekszáma jelentősen megfogyatkozott az elvándorlás és az elöregedés együttes hatásainak következtében. Emiatt lett a falu Magyarország legkisebb lakónépességű, önálló önkormányzattal rendelkező települése,[4] mindössze kilenc fő lakossal (2012).[5] A falu közbiztonságáról Gellénháza körzeti megbízottja gondoskodik. A településen nem működik állandó kereskedelmi egység, posta vagy polgárőrség, ugyanakkor a különböző vállalatok által működtetett mobilboltok járművei rendszeresen érintik a községet.[6]

Fekvése

A település Zala megye megyeszékhelyétől, Zalaegerszegtől 18 kilométernyire délnyugatra, Lickóvadamos és Petrikeresztúr között fekszik, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban, a Zalai-dombság középső részén, a Göcsej dombjai közt. A legközelebbi lakott település Petrikeresztúr, amely mintegy két kilométernyire található a falutól nyugat-északnyugat irányban. Iborfiát északkelet felől Lickóvadamos, északról Ormándlak, északnyugatról Gombosszeg, nyugatról Petrikeresztúr, délről Zalatárnok határolja.

Vízrajz

Felszíni vizeit a falu északnyugati szélén a Nagylengyeli-patak, északi irányban tőle pedig a Gellénházi-patak szállítja el. A Nagylengyeli-patak vonala alkotja egyben a település északnyugati határvonalát, míg a Gellénházi-patak a falu északi, északkeleti részének természetes határszakaszát képezi. A Gellénházi-patak a falutól északra, Iborfia külterületének legészakibb pontjának közelében torkollik bele a Nagylengyeli-patakba. A település a Gellénházi-patak és a Nagylengyeli-patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. A Nagylengyeli-patak a Cserta folyó bal oldali mellékvize. A település felszíne több, egymással alá-fölérendeltségi viszonnyal rendelkező vízgyűjtő-terület részét képezi a kisebb dombvidéki patakoktól haladva a több országot érintő folyamig bezárólag. A terület Cserta folyón túl, a Kerka, a Mura, a Dráva és végül a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Ezek mindegyike pedig a Fekete-tenger vízgyűjtőjének részét képezi.

Közlekedés-földrajzi helyzet

A település közlekedés-földrajzi helyzete nem kielégítő. A községet alsóbbrendű, számozatlan utak kötik össze a szomszédos Petrikeresztúrral és Lickóvadamossal. A faluból nyugat felé a 7401-es, keleti irányban a 7402-es számú alsóbbrendű közúton érhető el az északkelet felé 17 kilométer távolságban elhelyezkedő megyeszékhely, déli irányban pedig a legközelebbi főútvonal a 75-ös főút Zalatárnoknál, valamint a 75-ös főúton haladva keleti irányban Bak településnél a 74-es főút. A falu félreeső földrajzi fekvése miatt csak déli irányból van közúti összeköttetésben a szomszédos Lickóvadamossal, valamint a tőle mintegy két kilométernyire, nyugati irányban fekvő Petrikeresztúrral szintén alsóbbrendű út köti össze. Személygépkocsival közlekedve 60 km/h átlagsebességet figyelembe véve 17 perc alatt elérhető a megye legnagyobb városa, Zalaegerszeg. A települést nem érinti sem helyi érdekű, sem országos vasútvonal. A legközelebbi vasútállomás a megyeszékhelyen, Zalaegerszegen található. A községben nem található helyközi járatok számára épített buszmegálló.[7] A legközelebbi helyközi buszmegálló Petrikeresztúron, valamint Lickóvadamos Vadamos elnevezésű településrészén található.

Településföldrajz

Iborfia területe 259 hektár.[8] A falu területe a külterületekkel együtt a legszélesebb pontján kelet-nyugati irányban mintegy 1,2 km széles, míg észak-déli irányban valamivel több, mint 2 kilométer hosszan nyúlik el. A település főutcája mintegy 600 méter hosszú. A település orsós alaprajzú falu, amely jellemzője, hogy egyutcás, de a település közepén térré szélesedik.

Geológia

A terület felszínét észak-déli irányú völgyek és velük párhuzamos dombok vonulata alkotja. A térség legrégebbi kőzetei a perm időszak végén keletkeztek, amikor a vidék megsüllyedt. Ezzel egy üledékgyűjtő jött létre, amely a triász idején is fennállt, és amelyben a környék szénhidrogénkészleteinek forrása kialakult. A jura és az alsó-kréta során további tengeri üledékek rakódtak a korábbi rétegekre. A vidék kőzeteinek jelentős része harmadidőszaki képződmény: a területet, újbóli süllyedése miatt elöntötte a tenger az eocén korban, majd az oligocén idején szárazfölddé vált. A miocén idején megsüllyedt vidékre vastag sekélytengeri üledéktakaró rakódott, majd a felszín kissé megemelkedett, s kialakultak a dél-zalai olajmező olajcsapdái is. Később a tenger egyre sekélyebbé vált, a víz visszahúzódott és lassanként szárazulat alakult ki. Ezt követően az Ős-Mura és az Ős-Rába hordalékkúpokkal töltötte fel a zalai felszínt. Ezután lassan emelkedni kezdett a terület, amely darabokra tört és fokozatosan elérte a mai kinézetét a felszíni formavilág. Az eljegesedések során alakult ki a Göcsejre jellemző homok-, vályog- és lösztalaj, amely máig jellemző a vidékre.[9]

Éghajlat

A terület éves csapadékmennyisége meghaladja a 720 millimétert. A legcsapadékosabb hónap a június és a július. A nyár eleji csapadékmaximumot követően ősszel ismét csapadékosabb az időjárás, míg télen hullik a legkevesebb csapadék. A tenyészidőszak alatt átlagosan 450 mm csapadékra lehet számítani. A csapadékos napok száma mintegy 95 körül alakul. Havazásra elsősorban a december-február közti időszakban lehet számítani, januárban van a legnagyobb esélye a havazásnak. Átlagosan 81 a hótakarós napok száma évente. Az éves napfénytartam 1850-1900 óra, amelyből a tenyészidőszakra 1300-1350 óra napsütés jut. A nyári napok száma 64-65, a hőségnapoké kevesebb, mint 14. A január a leghidegebb hónap, ekkor van a legtöbb fagyos nap is. Az első fagyos nap október 15. környékén, míg az utolsó április 25-26. környékén fordulhat elő. A tenyészidőszak 174-175 napos. Az uralkodó szélirány északi, de a déli, délnyugati szél is gyakran előfordul. A völgyek mélyebb elhelyezkedése kedvez a ködképződésnek.[9]

Története

Iborfia térképe az 1806–1869 közt készített második katonai felmérés idejéből

A község első írásos említése a 13. századból, IV. Béla király uralkodásának idejéből, 1237-ből származik Yborfa formában, 1773-ban már mai írásmóddal, Iborfiaként találkozhatunk vele, 1851-ben Iborfa néven említik.[10]

Első okleveles említése 1237-ből: „...poslea trausit aquam Tarum et vodit pirum, a piro protenditor supra Tarna od alwarem quam vulgus vocat apathalmafa et ibi sunt unite, deinide vodit a Yborfia et ibi est meta, et cadit iterem in 4 aquam Turma el...”

Nevének eredete homályos, de vélhetően a régi magyar Ibor férfinévből származik. Egy másik feltevés szerint a terület középkori birtokosa, Isebori János volt, aki 1338. április 14-én több besenyő nemestől átvette Nagy-Liszkó (a mai Lickóvadamos) területét. Feltételezhető, hogy a birtokos családnevéből rövidült le Iborfia alakra a falu neve. A települést az 1466-ban és 1513-ban Iborlyzko néven említik az iratok. Ekkor Liszkóval (a mai Lickóvadamos) alkotott közös települést.[11]

A török hódoltság korában a falu lentebb helyezkedett el, az Ormánd nevű területen, majd később átköltöztek a falu lakói a jelenleg is lakott részre.

1790-ben a kataszteri összeírás során három nemest írtak itt össze, akiknek családnevei a következők voltak: Ábrahám, Patay. Kettő nemesnek azonos családneve volt. 1828-ban 57 lakosa volt, akik közül 36 fő római katolikus vallású, 21 fő evangélikus volt.[12] Az 1829-es összeírás alapján 5 nemes lakott a településen, akiknek családnevei a következők voltak: Ábrahám, Fitos, Patay, Salamon, Smodits.[13] Leginkább nemesek lakták, nemesi kiváltságait 1848-ig megtartotta. 1845-ben 17 kétségtelen nemes került összeírásra a faluban, melyek között 13 fő Ábrahám családnevű, három Salamon családnevű és egy Bertalan családnevű volt.[14] A falunak 1880-ban 55 lakosa volt, akiknek mindegyike magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A falu népessége szépen gyarapodott a 19. század végén és a századforduló idején. 1890-ben már 105 fő, 1900-ban 130 fő élt a településen. 1910-ben 127 fő, 1920-ban 145 fő volt a falu lélekszáma.[15] A község történelme során mindig is kis területű és lélekszámú falu volt, melynek lakói elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. Az állattenyésztést főleg szarvasmarha- és sertéstenyésztés alkotta az 1900-as években. A település 1922-ig a nagylengyeli anyakönyvi terület része volt. A falu 1925-ben a petrikeresztúri körjegyzőséghez tartozott, Zala vármegye Novai járásában.[16] A faluban megtermelt mezőgazdasági terményeket már a huszadik század elején és a század harmincas éveiben is Zalaegerszegre szállították eladásra. A faluban régi hagyomány volt a kosárfonás, de ezt elsősorban háztáji szükségletek kielégítésére használták. A század húszas éveiben kopott ki a hagyományos öltözék, a széles szoknya, széles gatya, ráncos csizma viselete az itt lakók által viselt ruhadarabok közül.[16] A 19-20. század fordulóján 130 lakosa volt, ez 1941-re 43 fővel emelkedett és elérte a település történelme során feljegyzett legnagyobb, 173 fős létszámot.

Év Szarvasmarha Változás Tehén Változás Ló Változás Sertés Változás Juh Változás Baromfi Változás Méhcsaládok Változás
1895 42 - 15 - 10 - 55 - 40 - 143 - 0 -
1911 86 Növekedés 32 Növekedés 16 Növekedés 82 Növekedés 98 Növekedés 0 Csökkenés 0 -
1935 79 Csökkenés 44 Növekedés 20 Növekedés 84 Növekedés 0 Csökkenés 265 Növekedés 9 Növekedés
1942 123 Növekedés 45 Növekedés 23 Növekedés 97 Növekedés 0 - 0 Csökkenés 0 Csökkenés
1962 115 Csökkenés 57 Növekedés 28 Növekedés 105 Növekedés 0 - 0 - 0 -
1966 122 Növekedés 48 Csökkenés 30 Növekedés 66 Csökkenés 0 - 794 Növekedés 26[16] Növekedés

A falu népszokásai az 1940-es évek közepe tájékáig tartották magukat, majd az ötvenes évekre teljesen elhaltak. A faluban 1946-ban nyitotta meg kapuit az általános iskola. A hatvanas években a falu felső tagozatos tanulói Lickóvadamosra jártak iskolába.

A településen 1960-ban alakult meg a Haladás Mezőgazdasági Szakszövetkezet. A falu a hatvanas években a petrikeresztúri adóügyi megbízott illetékességi területéhez és a zalatárnoki állatorvos körzetéhez tartozott. Iborfia már 1969 óta közös tanácsot alkotott Gellénházával. Mivel nem volt helyben orvosi rendelő, ezért a gellénházai orvosi körzet része volt a falu. A településen a hatvanas években nem működött gyermekgondozási intézmény. A falut 1963-ban villamosították. 1966-ban daráló helyiség épült. A faluban könyvtár működött már a hatvanas években.[16]

1970-ben a népszámlálás adatai szerint Iborfián 114 fő élt és 25 lakóépület állt. A lakások száma a rendszerváltás idejére huszonkettőre csökkent.[17] A falu népességének több, mint fele (75 fő) aktív kereső volt. Ebből 47-en a mezőgazdaságban, 23-an az iparban, 5 fő egyéb iparágban volt foglalkoztatva. A falutól a legközelebbi vasútállomás 18 kilométernyire helyezkedett el a hetvenes években végzett felmérés adatai szerint. Autóbusz nem járt a faluba, azt a falu központjától két kilométerre elhelyezkedő Petrikeresztúr autóbusz megállóhelye volt hivatott ellátni. A községben megtermelt terményeket a falubeliek továbbra is Zalaegerszegre szállították eladásra. A falu házaihoz kiskert és konyhakert is tartozott. A konyhakertek átlagos mérete 30 és 80 négyzetöl között változott. A falu szőlőtermelése a közeli Petrikeresztúrhoz tartozó szőlőhegyeken folyt és napjainkban is a Pató, a Keresztúri- és a Csőszi-hegyen vannak az iborfiai lakosok szőlőbirtokai.[18] A borospincék mindössze 4 százaléka épült 1945 után. A község lakóinak mintegy húsz százaléka járt úgynevezett summás munkákra Tolna, Baranya és Somogy megyékbe. A faluból az iparban dolgozók közül 15 fő a Nagylengyeli Kőolajüzembe járt dolgozni. A faluból csak férfiak jártak el dolgozni máshová. Már a hetvenes évek előtt megindult a faluból az elvándorlás. Előbb lassan, majd a hetvenes évektől kezdve egyre drasztikusabban csökkent a falu lakossága. A megfelelő megélhetést biztosító munkalehetőségek és a helyi oktatási intézmények hiánya, valamint a település félreeső fekvése miatti nehéz megközelíthetőség a népesség megfogyatkozásához vezetett. Tizenöten végleg elköltöztek a településről. A faluból elköltözők főleg az iparosodás és a jobb megélhetés miatt elsősorban Zalaegerszegen és a Nagylengyeli Kőolajfinomítónál helyezkedtek el, akiknek biztos megélhetést adott új lakhelyük. A falu lakói közül többeknek adott kereseti lehetőséget az állami erdészetben való munka.[16]

A település elszigeteltségén javított, hogy 1975 óta portalanított műúton lehet elérni.

A faluban összesen huszonöt ház épült a huszadik században. 1995-ben készült el a község többcélú faluháza, amelyben az önkormányzati hivatal működik, valamint itt rendel a háziorvos és az intézmény különböző lakossági összejövetelek megtartására is szolgál. A településen van kiépített villamosenergia-, víz-, vezetékes telefon- és gázhálózat. A falu mai háztartásainak közel fele gázzal fűt. A község szennyvízkezelését szennyvíz szippantására és elszállítására alkalmas járművekkel végzik.[19] A településen található egy kis könyvtár is.

A rendszerváltást követően az 1994-ben létrehozott kistérségi rendszerben Iborfia a Zalaegerszegi kistérséghez tartozott. 2014-től a közigazgatási felosztás átalakítását követően a falu a Zalaegerszegi járás része lett.

2009-ben a hivatalos adatok szerint mindösszesen 20 ház állt a településen, amely 2015-re mindösszesen 17 lakásra csökkent.[19][20]

Iborfia az analóg televíziós műsorsugárzásról történő digitális átállás során a VI. szerelési körzetbe tartozott.[21]

A településen elérhető a Telekom és a Telenor széles sávú mobilinternet hálózata, valamint a Vodafone 3G hálózata.[22][23][24]

A faluban évente megtartják a pünkösdi búcsút, amikor az Iborfiáról elszármazottak is hazalátogatnak szülőfalujukba.[25]

Iborfia régészeti feltárását, bejárását a zalaegerszegi Göcseji Múzeum szakemberei végezték el.[26]

Politikai élete

A 2006-os önkormányzati választáson a választók részvételi aránya 100 százalék volt. Ezzel Magyarország legkisebb települése rekordot ért el a választási részvétel alapján.[27]

Iborfián 2009-ben az európai parlamenti választásokon a 10 választásra jogosult állampolgárból tíz járult az urnák elé, akik közül heten a Fideszre, egy-egy szavazat pedig a Jobbik, az MDF és az MSZP pártokra érkezett.

A 2014-es országgyűlési választáson a szavazásra jogosult 11 választópolgár közül 9 fő adta le szavazatát, ami 82,8 százalékos részvételt jelent.

A 2014-es európai parlamenti választáson a névjegyzékben szereplő 11 választópolgár közül 10 leadta szavazatát (90,9% részvételi arány).

A 2014-es önkormányzati választáson a falu lakói a korábbi polgármesternek, Lakatos József független jelöltnek szavaztak bizalmat, akinek ez már a harmadik ciklusa egymás után a település élén. A választáson ellenfele Dömötör Géza volt, aki szintén független jelöltként indult. A választási bizottság elnöke Molnár Gergely volt, a bizottság egyik tagja pedig Kovács Zoltán.[25] A falu 14 választópolgárából 12 fő adta le szavazatát. A győztes 8 szavazatot, ellenfele 4 voksot kapott.[28] Érdekesség, hogy a választási névjegyzékben 2014-ben mindössze 14-en szerepeltek, ebből két jelölt indult a polgármesteri címért, és 3 a két képviselői helyért. Így összesen 5 jelölt volt, vagyis a lakosok 36%-a indult a választáson.[29]

Iborfia vezetőinek listája

  • 1990–2002: Németh Géza, polgármester; Zsömle István, alpolgármester
  • 2002–2009: Kustán Jánosné, polgármester (2009 januárjában elhunyt.)[30]
  • 2009-től: Lakatos József, polgármester; Molnár Gergely, alpolgármester;[31]

Gellénháza központtal Iborfia, Gombosszeg, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak és Petrikeresztúr községek körjegyzőséget alkotnak. A települések körjegyzője Dr. Szemes Róbert.[32]

Demográfia

A település lakóinak száma 1778-ban 73 fő volt, 1792-ben 68, 1802-ben 67, 1830-ban 75, 1880-ban 55 fő volt, majd a község története során először az ezernyolcszáznyolcvanas években érte el a száz főt. 1890-ben már 105 fő élt a faluban. 1900-ban 130 fő, 1910-ben 127 fő, 1920-ban 145, 1941-ben 173, 1949-ben 161 fő élt a településen. A település lakossága 1941-ben érte el a valaha mért legmagasabb népességszámot, mely ettől kezdve kezdett el kis mértékben csökkenni.[15] 1970-ben már csak 114 fő élt Iborfián. Iborfia lakossága a kilencvenes években még a harminc főt is meghaladta, ám ez 1995-től kezdve már csak 23 fő volt. 2001. január 1-jén 19 fő volt a lakosság, a 2011-es népszámlálás alapján Iborfiának 10 lakosa volt, addig 2014. január 1-jén a lakosságszám 8 fő volt, ami közel 58 százalékos népességfogyást jelent másfél évtized leforgása alatt. A falu lakossága mára a töredékére csökkent a múlt század negyvenes éveihez viszonyítva. Napjainkban mintegy 8-10 fő él a településen. Iborfián az átlagéletkor 55 év körül van. A település korábbi polgármestere szerint a választások idején a népességszám megugrik. Ezt a folyamatot a 2003-as és a 2007-es adatsor mutatja. A jelenséget a településre bejelentkezők okozzák, akik többnyire a képviselő-testületi, polgármesteri helyeket kívánnák betölteni, majd ennek sikertelensége esetén továbbállnak.[19]

A népesség alakulása 1990 és 2023 között
Lakosok száma
34
30
22
19
19
18
10
11
8
13
1990199419972001200420082011201520182023
Adatok: Wikidata
Év Lakónépesség a tárgyév első naptári napján[17] (fő)
2001 19
2002 18
2003 22
2004 19
2005 15
2006 15
2007 24
2008 18
2009 12
2010 12
2011 10
2012 10
2013 9
2014 8
2015 8

Háztartások

A falu állandó lakossága (8 fő) külön egyszemélyes háztartásban él. A település épületeinek egy részét németek vásárolták fel. A településen 2000-ig 22 darab, a 2001-es népszámláláskor 20, 2011-ben pedig 17 lakás került nyilvántartásba. A tizenhét lakásra jutó nyolc fős népességszám alapján 0,47 lakos jut egy lakásra a településen. a 2001-es népszámláláskor még 19 fő jutott 22 lakásra, ami lakásonként átlagosan 0,86 fő volt.

Nemzetiségi adatok

A 2011-es népszámláláskor a település lakóinak 81,8 százaléka magyarnak, 18,2 százaléka német nemzetiségi kötődésűnek vallotta magát.[17] 2015-ben egy osztrák hölgy élt Iborfián.[25]

Vallási megoszlás

A településen a lakosság vallási megoszlása a 2011-es népszámláláskor: 63,6 százalék római katolikus, református 9,1 százalék, felekezethez nem tartozó 18,2 százalék, nem válaszolt 9,1 százalék.[17]

2015-ben Iborfián 10 katolikus és kettő református vallású ember élt.[33]

A települést régóta túlnyomórészt katolikus vallásúak lakják. 1900-ban a népszámlálás adatai alapján az akkor 130 fős népességű falu lakosságának 76,4 százaléka (100 fő) vallotta magát római katolikus vallásúnak. 1910-ben a 127 fős falu lakóinak 81,9 százaléka, (104 fő) volt római katolikus vallású. 1920-ban ez az arány 84,1 százalék volt (122 fő) a 145 lakosú településen.

Iborfián a református közösség az összeírások alapján 1900-ban telepedett meg. Ekkor a népesség 21,5 százalékát tették ki 28 fő hívővel. 1910-re ez az arány 22 főre és 17,3 százalékra változott. 1920-ban 21 fő református volt a faluban, amely a népesség 14,5 százalékát alkotta.

Az izraelita közösség 1900-ban és 1910-ben egy fő volt (0,8%), 1920-ban két főt számlált, amely a falu lakóinak 1,4 százaléka volt.[15]

Iborfia címere

A település címere

Iborfia település címere pajzsfőnél vörössel vágott, kékkel és zölddel hasított csücskös talpú pajzs. Az első vörös mezőben két egymással szembeforduló arany oroszlán áll. A második kék mezőben lebegő, fekete tetővel borított arany harangtorony. A harmadik zöld mezőben egymást keresztező, nyelükön álló arany kasza és gereblye, mögöttük egy szál arany búzakalász. A címerpajzs fölötti arany szalagra fekete betűkkel a település neve van írva.[34]

Az arany oroszlánok azt jelképezik, hogy a község területe az 1848-as évekig leginkább nemesek által lakott terület volt. A harangláb a falu harangtornyának stilizált képe és az összetartozás, a hit szimbóluma. A mezőgazdasági eszközök az itt élő emberek életére, és a település értékes természeti környezetére, falusi jellegére utalnak.[35]

Gazdaság

A településen nem található állandó kereskedelmi, vendéglátóipari egység, valamint nincs sem gyógyszertár, sem orvosi rendelő. A településre mozgóbolt jelleggel[36] különböző fagyasztott készételeket szállít minden hét negyedik napján a Family Frost,[37] valamint az ajkai székhelyű F&R Sütőipari és Kereskedelmi Kft. járművei különböző élelmiszerbolti termékeket szállítanak a faluba.[38] A településre a Prímagáz Hungária Zrt. járművei palackos gázt szállítanak.[39] Hetente két alkalommal szállítja Gellénházára az önkormányzat kisbusza az iborfiaiakat bevásárolni és gyógyszereiket kiváltatni. A település évente körülbelül 5 millió forintból gazdálkodik.[40]

Mivel a települést csak kevesen látogatják, ezért turizmusról csak az időnként a falut meglátogató újságírók, illetve a helyben illetékes vadásztársaság tagjai esetében lehet beszélni. A faluban található egy nem régen épült vendégház.[25]

A falu egyetlen munkáltatója a községi önkormányzat. A faluban a munkanélküliségi ráta 0 százalék, mivel az önkormányzatnál dolgozókon kívül többnyire nyugdíjasok lakják a települést.[41]

A település külterületén a Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság hivatott vadászni,[42] a hozzá tartozó erdőrészletek a Zalaerdő Zrt. 5-ös számú zalaegerszegi erdészet kezelésében állnak.[43]

A településen a Magyar Posta úgynevezett mobilposta szolgáltatása működik, valamint levélszekrény van kihelyezve a falu főutcája mentén.

Nevezetességei

A falu nyugati részén horgásztó található.[44] Iborfia főutcáján helyezkedik el a település kettő haranglábja. Az egyik ezek közül a Magyar katolikus egyház filiája, a másik a Magyarországi Református Egyház hívőinek lelki üdvét szolgálja.[33] A községi köztemetőben három darab 150 év körüli öreg kislevelű hárs található, melyeket a 19. század második felében ültettek. A falu felől álló matuzsálem törzsének átmérője 2015-ben 425 centiméter volt. A fák egészségi állapota igen rossz, megmentésükre egy esetben nem mutatkozott esély, a többi két fa esetében fiatalító metszést javasolt egy szakember.[45]

Jegyzetek

  1. ↑ Iborfia települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Iborfia, Hungary Page (angol nyelven) (HTML). fallingrain.com. Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
  4. ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  5. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára (magyar nyelven) (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  6. ↑ ZALA MEGYEI POLGÁRŐR EGYESÜLETEK. zmpsz.hu Zala Megyei Polgárőr Szövetség. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  7. ↑ Ezek a települések tűnhetnek el Magyarország térképéről
  8. ↑ Iborfia adatai. ksh.hu. (Hozzáférés: 2015. november 8.)
  9. ↑ a b A Göcsej rövid földrajzi jellemzése. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  10. ↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  11. ↑ Iborfia középkori iratai. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2015. november 8.)
  12. ↑ Iborfia Novai járás. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2015. november 8.)
  13. ↑ Iborfia 1829. zml.hu Magyar Nemzeti Levéltár. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  14. ↑ Iborfia 1845. zml.hu Magyar Nemzeti Levéltár. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  15. ↑ a b c Hungaricana: Iborfia. (Hozzáférés: 2015. november 8.)
  16. ↑ a b c d e Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Hahót-Izsófölde). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  17. ↑ a b c d Iborfia adatai. ksh.hu. (Hozzáférés: 2015. november 7.)
  18. ↑ Petrikeresztúr. kereszturiszovetseg.hu. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
  19. ↑ a b c Ahol kihaltak az MSZP-szavazók - kampányriport az ország legkisebb falujából. Origo.hu. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
  20. ↑ Iborfia község adatai. foldhivatalok.geod.hu. (Hozzáférés: 2015. október 2.)
  21. ↑ VI. szerelési körzet településlista. nmhh.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  22. ↑ Lefedettség Telekom. telekom.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  23. ↑ Lefedettség Telenor. telenor.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  24. ↑ Lefedettség Vodafone. vodafone.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  25. ↑ a b c d DÜBÖRÖG A KAMPÁNY A KILENCLAKOSÚ IBORFIÁN. borsonline.hu. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  26. ↑ Bondár Mária: Adatok a Délnyugat-Dunántúl kora bronzkori kutatási problémáihoz. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
  27. ↑ Ahol 90 százalék elment szavazni. index.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  28. ↑ Ahol 8 voks elég a kétharmadhoz. 24.hu. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  29. ↑ [1] Iborfia települési választás eredményei - valasztas.hu
  30. ↑ Haláleset miatt választanak ma Iborfián. ÖNkorNET, 2009. április 26. (Hozzáférés: 2015. november 7.)
  31. ↑ Képviselőtestület. korjegyzoseg.gellenhaza.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  32. ↑ Körjegyző. korjegyzoseg.gellenhaza.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  33. ↑ a b Iborfia, a mi fiuknk. hetek.hu. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
  34. ↑ Új címere van Iborfiának. zalaikilato.hu. (Hozzáférés: 2015. október 2.)
  35. ↑ Iborfiai Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2011(II.28.) számú rendelete a község címeréről, zászlójáról, azok használatáról. Iborfiai Önkormányzat Képviselőtestülete. (Hozzáférés: 2015. november 7.)
  36. ↑ Értékesítési módok. viszki.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2015. október 31.)
  37. ↑ Mikor jövünk Önökhöz/Iborfia. frost.hu. (Hozzáférés: 2015. október 31.)
  38. ↑ Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartása. ajka2.ajka.hu. (Hozzáférés: 2015. október 31.)
  39. ↑ Gázfutár póló akció. primagaz.hu. (Hozzáférés: 2015. november 1.)
  40. ↑ Választási rekord Iborfián (magyar nyelven). csillagszuletik.rtlklub.hu. RTL Klub Híradó, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  41. ↑ Nyolc település, ahol nincsenek munkanélküliek. valasz.hu. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  42. ↑ Rólunk. novt.hu. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  43. ↑ 5. sz. zalaegerszegi erdészet. zalaerdo.hu. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  44. ↑ Iborfia. korjegyzoseg.gellenhaza.hu. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  45. ↑ Még sokáig lehetnének Iborfia díszei. zaol.hu. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
Gombosszeg Ormándlak Lickóvadamos
Petrikeresztúr

Észak
Nyugat  Iborfia  Kelet
Dél

Lickóvadamos
Zalatárnok Zalatárnok Zalatárnok

Sablon:Zala megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Iborfia&oldid=16855189”