„Derecske” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Visszavontam 89.148.80.102 (vita) szerkesztését (oldid: 4482476) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Magyar település infobox |
{{Magyar település infobox |
||
| név = Derecske |
| név = Derecske |
||
| kép = Derecske címere.jpg |
|||
| régió = Észak-Alföld |
| régió = Észak-Alföld |
||
| megye = Hajdú-Bihar |
| megye = Hajdú-Bihar |
||
A lap 2008. november 17., 15:18-kori változata
| Derecske | |||
| Fájl:Derecske címere.jpg | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség | Derecske–Létavértesi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Bordán Szabolcs (2019–)[1] | ||
| Irányítószám | 4130 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8416 fő (2023. jan. 1.)[5] | ||
| Népsűrűség | 89,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 103,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 21′ 13″, k. h. 21° 34′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 13″, k. h. 21° 34′ 18″ | |||
 Derecske
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Derecske weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Derecske témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Derecske: város Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérségben.
Fekvése
Derecske az Alföldön fekszik Debrecentől 21km-re délre a 47-es főút mentén. A város határában folyik a Kálló nevű patak. Derecske határában jó minőségű termőföldek vannak. Közúton jól megközelíthető, valamint a Debrecen - Nagykereki vasútvonalon is rendszeresen indulnak vonatok a Debreceni Nagyállomásról.
Története
A települést 1291-ben említi első ízben írásos forrás, ami váradi püspökség tizedösszeírásából való. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Derecskén tartózkodott hosszabb ideig gróf Széchenyi István, mint huszárkapitány. Itt volt az Esterházy család egyik főuradalmának székhelye. Közelében a Konyári sóstó. Derecske ősrégi közösség; a XVI. században szabad hajdúváros volt, melynek Bocskai fejedelem kiváltságokat adott. Ezeket I. Rákóczi György 1631-ben megerősítette. Ez időben 1000 hajdút telepítettek ide. Később Esterházy Pál az elmaradt nádori fizetés fejében kapja meg birtokul Derecskét, jogait azonban csak a Rákóczi-féle szabadságharc után tudja érvényesíteni, mert a kiváltságaiktól megfosztott hajdúk nem akartak belenyugodni sorsuk változásába. A törökök 1659-ben és 1693-ban feldúlták. I. Lipót a hajdúk szabadalmait megvonta tőle és a kassai királyi kamara fennhatósága alá helyezte Derecskét. 1706. október 19-én Rabutin császári vezér tartózkodott itt. 18-19. századi fejlődése sokkal dinamikusabb, mint a környező településeké. Ennek köszönheti mezővárosi rangját, művelődésben, kereskedelemben, kultúrában betöltött egyfajta központi szerepét. Külön figyelmet érdemel, hogy a település évszázados iskoláztatási hagyományokkal rendelkezik. A Református Egyház a 17. század közepétől elemi iskolát működtet a településen. 1862-1872 között hatosztályos gimnázium is létezik a településen.
1804-ben itt volt népszámlálási biztos Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály ide küldte 1804 nyarán „Dorottya" című vígeposzát bírálatra.
A II. világháború igazi megpróbáltatásai 1944 októberében érték el a községet. A mai köztemetőtől nem messze, egy hatalmas tankcsata zajlott le. 1948-ban a lakosság meghaladta a 10 ezer főt, és jelenleg is közel ennyien lakják.
Az 1960-as évektől átalakul a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista tornácos, módos parasztházak eltűnnek Derecske utcáiból. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá teszik az 1991-ben ismét városi rangot kapott település arculatát. Átalakult a település centruma is, megjelennek az emeletes házak, bérházak, társasházak. Rendkívül kevés a műemléki, vagy műemlék jellegű épület. Ezek közé tartozik a város főterén álló református templom, a későbarokk stílusú katolikus templom, a katolikus parókia XVII. századi épülete, a két évszázadon át a református egyház fiúiskolájaként működött emeletes épület.
A település gazdasági életét kedvezően befolyásolja Debrecen közelsége, a 47-es főút (M47) melletti fekvése, a helyi kisiparosok, vállalkozók működése.
Derecske a városi rang elnyerését követően, az 1990-es években igyekezett visszaszerezni a korábban elvesztett kistérségi szerepét. Ezekben az években épült a mentőállomás, a sportcsarnok, a krízisház, és megvalósult az itt lakók régi óhaja, rendőrőrs is van a városban. Derecske az 1990-es évek végére a legvirágosabb bihari településsé vált. Derecskei sétáink során megállapíthatjuk, hogy a városban viszonylag sok régi paraszti épület őrzi a XIX. század népi építészetének jegyeit.
(Forrás: derecske.hu)
Híres szülöttei
- Kótsi Patkó János, (1763-1842) színész, drámaíró, fordító, szakíró, színigazgató
Külső hivatkozások
- Derecske város honlapja
- Derecske a Vendégvárón
- Derecske az Irány Magyarország! honlapján
- Derecske a startlap.hu-n sok sok linkkel.
|
Ez a Hajdú-Bihar vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- ↑ Helyi önkormányzati választások 2019 - Derecske (Hajdú-Bihar megye)
- ↑ Testvérvárosok. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
- ↑ Orase infratite. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
- ↑ Testvérvárosaink. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)