„Törökszentmiklós” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés |
|||
148. sor: | 148. sor: | ||
==Vallás== |
==Vallás== |
||
A [[2001]]-es [[népszámlálás]] adatai alapján a lakosság 39,9%-a [[római katolikus]], 20,9%-a [[református]], 0,3%-a [[ |
A [[2001]]-es [[népszámlálás]] adatai alapján a lakosság 39,9%-a [[római katolikus]], 20,9%-a [[református]], 0,3%-a [[görögkatolikus]], 0,2%-a pedig [[evangélikus]] vallású. A lakosság 0,5%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 29,4% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 8,8% ismeretlen, vagy nem válaszolt.<ref>http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=27313</ref> |
||
==Nevezetességei== |
==Nevezetességei== |
A lap 2018. január 21., 13:15-kori változata
Törökszentmiklós | |||
Törökszentmiklós római katolikus temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Törökszentmiklósi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Markót Imre (Jobbik)[1] | ||
Irányítószám | 5200 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 19 380 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 109,76 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 185,16 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
Földrajzi középtáj | Közép-Tisza-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Szolnok–Túri-sík[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 11′, k. h. 20° 25′47.183333°N 20.416667°EKoordináták: é. sz. 47° 11′, k. h. 20° 25′47.183333°N 20.416667°E | |||
Törökszentmiklós weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Törökszentmiklós témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Törökszentmiklós Jász-Nagykun-Szolnok megye harmadik legnagyobb települése, a Törökszentmiklósi járás székhelye.
Fekvése
Törökszentmiklós a 4-es főút mentén, Szolnoktól 20 km-re keletre fekszik a Nagykunság szélén.
Történelmileg nem tartozik a Nagykun területhez, mindig Külső-Szolnok vármegye része volt.
Északról természetes határként a Tisza, valamint annak fegyverneki holtága határolja, szomszédos továbbá Fegyvernek, Örményes, Kuncsorba, Kétpó, Tiszatenyő, Szajol, Tiszapüspöki településekkel is. Törökszentmiklós fontosabb (belterületi) külső településrészei: Óballa, Surjány és Szakállas.
Megközelítése
- Vasúton a MÁV 100-as számú Budapest–Záhony-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Szajol vasútállomás és Fegyvernek-Örményes vasútállomás között található. Elérhető vonattal Budapest-Nyugatiból, Záhonyból, Miskolcról stb.
- Közúton a 4-es főúton, vagy Mezőtúr felől a 46-os főúton érhető el.
Története
Területét ősidők óta változatos népcsoportok lakták, akiknek megtelepedésében meghatározó szerepet játszottak a Tisza és mellékágai, a mocsaras ártéri részek. A város és környékének több pontjáról gyűjtöttek az újkőkori alföldi vonaldíszes kultúrára jellemző cseréptöredékeket. A rézkorban itt élő népcsoportok látványos emlékeket hagytak maguk után, a kunhalmokat, amelyeknek ma már csak két példánya található Törökszentmiklós környékén, a többi a mezőgazdasági művelésnek esett áldozatul. A bronzkorból egy település maradványait, a vaskorból egy temetőt sikerült feltárni. A kelták is itt hagyták nyomaikat.
A honfoglalás korának leghíresebb környékbeli lelete a kétpói ezüstcsésze. Az itt megtelepedett törzsek neve még helynévi adatként sem maradt fent. A megyeszervezés során Törökszentmiklós területe Szolnok megyéhez került, amely 1437-től Külső-Szolnok néven önállósult. Az egyházi szervezet kialakítása során a váci egyházmegye része lett. A tatárjárás után az elnéptelenedett területekre kunok települtek. A törökszentmiklósi határ településnevei Luxemburgi Zsigmond idejében kezdenek feltűnni az oklevelekben, Törökszentmiklóst 1399-ben említik először Zenthmyclos alakban. Az első azonosítható birtokosa a Bala család volt, erről a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették. A család ingatlanjai fokozatosan idegen kézre jutottak, így Balaszentmiklós is több tulajdonos kezébe került, gazdái között volt többek között a híres-hírhedt Móré László és Zay Ferenc, a neves diplomata és író is, aki több ízben volt konstantinápolyi követ.
1552-ben Balaszentmiklós népes és lakott hely, hiszen 32 portát írtak össze. A török ebben az évben foglalta el a települést és a hozzá tartozó palánkvárat, amely 1566-ig, Gyula elfoglalásáig az egyetlen tiszántúli török erősség volt. A török zsoldos őrség létszáma a vár fennállása folyamán 200-250 körül mozgott. A várkatonák nem egy esetben vettek részt portyázásokon, csetepatékban, de a korabeli levelek tanúsága szerint a kállói, szendrői, ónodi magyar katonák is eljutottak a vár alá. 1570-ben Karácsony György, a „Fekete Ember” hadai megostromolták a várat, de nagyobb kárt nem tettek benne, a falut azonban felprédálták. A vár pusztulása 1685-ben következett be, a visszafoglaló harcok során. Szentmiklós a török korban a viszonylag magas jövedelmű helységek közé tartozott, köszönhetően többek között a rajta átmenő, Budáról Debrecenbe és Erdélybe vezető kereskedelmi útnak.
1685 és 1720 között a terület jobbára lakatlan puszta volt. 1720-tól gyors ütemben betelepült, főleg Szabolcs és Békés megyéből jöttek letelepülők. Ekkor már a földesúr Almásy II. János volt, aki szerződésben vállalta, hogy a telepesek öt évig semmiféle úrbéri szolgáltatást nem fizetnek. Ez abban a korban a legnagyobb engedmények közé tartozott. Az ide költözők nem robotoló, hanem taxás jobbágyok lettek, azaz pénzzel válthatták meg a földhasználatot. Ma Törökszentmiklóson jó néhány család él, akinek családneve olvasható az akkori „népességnyilvántartási” jegyzékeken. Az első hullámban reformátusok, később katolikusok érkeztek. Hogy elkerüljék a vallási villongásokat, elkülönítve telepítették le őket. 1738-ban földesúri támogatással Török Szent Miklós néven mezővárosi rangot kapott.
1771-ben, az urbárium (Mária Terézia 1767-ben kelt, jobbágy és földesúr viszonyát szabályozó rendelete) bevezetése után a lakosok kérték az úrbéri földek elkülönítését, de erre 1845-ig várni kellett. 1847-ben a város örökváltságot ajánlott fel az Almásy családnak. 1848-ban rendezett tanácsú várossá alakulhatott. Az 1848-as szabadságharc bukását követő önkényuralom idején Törökszentmiklós városi rangját megtarthatta, sőt, átmenetileg járási székhellyé is vált.
Ebben a korszakban következett be az iparosodás terén is jelentősebb előrelépés. A városban a modern gyáripar kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor is 1848-ban Lábassy János megnyitotta ekéket, ekekapákat, boronákat, gyűrűshengereket gyártó műhelyét. E műhelyből épült ki az 1950-es években a mezőgépgyár és öntödéje. Az 1850-es években megkezdődött a település határának ármentesítése. 1857-ben megnyitották a várost érintő Szolnok-Debrecen vasútvonalat, amely elősegítette a mezőgazdaság árutermelővé válását, felgyorsította az ipar és kereskedelem fejlődését. Az 1870-1880-as években több üzem is létesült. Megkezdte működését az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom. A gazdasági fejlődés ellenére 1872. július 27-én visszaminősítették nagyközséggé. 1890-ben megkezdte működését a Hoffmann rendszerű téglagyár. Az épületegyüttes első részét az első kéménnyel lebontották, a kelet felőli rész a másik kéménnyel azonban ma is üzemel.
A két világháború után, amely a település felett sem múlt el nyomtalanul, sor került a földosztásra. 1950-re azonban államosították a földeket és az ipari üzemeket. A korábban szépszámú kisiparos fokozatosan megszüntette tevékenységét. 1948 decemberében a koalíciós párt]ok együttesen kérték a település várossá nyilvánítását. A kérelemnek 1952-ben tettek eleget.
A városban két mezőgazdasági szövetkezet működött, de a kárpótlásokkal és a lehetetlen feltételek következtében a termelőszövetkezeti tulajdon átalakult egyéni és vállalkozói földtulajdonná. A földeken búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát, zöldséget, napraforgót, repcét termesztenek. A közigazgatási területen működő két állami gazdaság 1970-ben egyesült és jelenleg is működik . Az állattenyésztésben a sertés, a szarvasmarha és a baromfi a meghatározó. Az Alföldi Gabona Rt. korábban az ország egyik legjelentősebb malom- és takarmányüzeme volt. Jelenleg tevékenységi körét beszűkítette, termelése visszaesett, ma csak malom, borsó és rizshántoló üzemet működtet.
Az ipar 1960-ban történő idetelepülése után az 1990-es évek után indult látványos fejlődésnek több idetelepült cég közreműködésével. A cégek 1999-ben konzorciumot hoztak létre, és Ipari Parkká alakították az ipari övezetet.
2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.[4]
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 21 098 | 20 827 | 19 890 | 19 400 | 19 344 | 19 380 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
Politika
A 2014-es választás eredménye
- A polgármester-választás eredménye[1]
Polgármester-jelölt | Párt | Kapott szavazat | Elért eredmény (%) |
---|---|---|---|
Markót Imre | Jobbik | 3 761 | 47,72% |
Juhász Enikő Éva | Fidesz-KDNP | 2 884 | 36,59% |
Kucsera György | WAPKE-MSZP-Szolidaritás-Érdekvédők | 1 236 | 15,68% |
- A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint[1]
Lista | Képviselők száma | Képviselők megoszlása | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Jobbik | 7 | |||||||||||||||||||||
Fidesz-KDNP | 3 | |||||||||||||||||||||
WAPKE-MSZP-Szolidaritás-Érdekvédők | 1 |
Gazdasága
Mezőgazdaság
A 19. század közepéig a város életében a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat. Törökszentmiklóson két mezőgazdasági termelőszövetkezet is működött, de a földek ma már egyéni, illetve vállalkozói tulajdonban vannak. Jelenleg a földeken elsősorban búzát, árpát, kukoricát, napraforgót, repcét, cukorrépát és zöldségféléket termesztenek. A szolnoki cukorgyár bezárását követően számos más térségbeli településhez hasonlóan itt is jelentősen visszaesett a cukorrépa termesztés, azonban az 1959-ben épült, 2012-re gyakorlatilag teljesen újjáépített szenttamási vetőmagüzem új lehetőséget kínált a környékbeli termelőknek. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. tulajdonában álló üzem a világ legkorszerűbbjei közé tartozik, megléte révén egyre hangsúlyosabbá válik Törökszentmiklóson és környékén a hibridkukorica termelés. A vetőmagüzem termékeit a világ számos országába exportálják.
Ipar
A mezőgazdaságra élelmiszer -és feldolgozóipar (elsősorban malomipar és baromfifeldolgozó ipar) épült. Sajnos mára a baromfileldolgozást beszünették, de más üzemek, mint például a kalászos-kukorica és aprómag vetőmagüzem, még működnek.
A városban a gyáripar története a 19. század közepéig nyúlik vissza. Ekkor, 1848-ban, Lábassy János megynitotta az ekéket és boronákat gyártó műhelyét. Ebből a műhelyből az 1950-es években a mezőgépgyár és öntöde lett. 1960-ban finommechanika és vegytechnika települt a városba. 1997 után az ipar további látványos fejlődésen ment keresztül.
Vallás
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 39,9%-a római katolikus, 20,9%-a református, 0,3%-a görögkatolikus, 0,2%-a pedig evangélikus vallású. A lakosság 0,5%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 29,4% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 8,8% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[6]
Nevezetességei
- Szentháromság Római katolikus templom (épült 1898-1900 között, neoromán-neogótikus stílusban. Cím: Ipolyi Arnold tér 1.)
- Református templom (műemlék jellegű épület, épült 1787-89 között. Cím: Kossuth u. 114)
- Almásy-kastély (eklektikus stílusban épült 1860-1890-ben. Felújítás alatt (2014) nem látogatható. A park 14 hektáros, 1980 óta természetvédelmi terület)[7]
- Angol telivér ménes (Szenttamás-puszta, nem látogatható)
- Strandfürdő, kemping és horgásztó
- Helytörténeti Gyűjtemény (az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központban. Cím: Almássy u. 20.)
Ismert emberek
- Itt született 1782. december 24-én Polgár Mihály református püspök.
- Örkényi Éva színművésznő.
- Monori Lili színművésznő.
- Jancsó Ladányi Piroska sorozatgyilkos
- Törökszentmiklóson nőtt fel Molnár Ferenc Caramel énekes.[8]
- Lukács Miklós zenész, cimbalomművész (1977)
Jegyzetek
- ↑ a b c Valasztas.hu
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Trianon - táblaavatás összefoglaló. Rovás Info.. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=27313
- ↑ Almásy-kastély
- ↑ http://www.nlcafe.hu/tv_sztarok/20161117/caramel-konyviras-gyermekkor/