„II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
| állam = |
| állam = |
||
| megnevezés =[[Kijevi nagyfejedelmek listája|Kijev nagyfejedelme]] |
| megnevezés =[[Kijevi nagyfejedelmek listája|Kijev nagyfejedelme]] |
||
| kép = |
| kép =Vladimir monomakh.jpg |
||
| képméret =220px |
| képméret =220px |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
A lap 2011. július 28., 12:58-kori változata
II. Vlagyimir | |
Kijev nagyfejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1113 – 1125. május 19. | |
Elődje | II. Szvjatopolk |
Utódja | I. Msztyiszláv |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
Született | 1053. május 26. Perejaszlav |
Elhunyt | 1125. május 19. Kijev mellett |
Nyughelye | Szent Szófia-székesegyház |
Édesapja | I. Vszevolod |
Édesanyja | Mária |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
II. Vlagyimir aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vlagyimir témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Vlagyimir Monomah, teljes nevén Vlagyimir Vszevolodovics Monomah (oroszul: Владимир Всеволодович Мономах), (1053. május 26. – Kijev, 1125. május 19.[1][2]) kijevi nagyfejedelem 1113-tól haláláig.
Élete és uralkodása
Apja Vszevolod Jaroszlavics nagyfejedelem, anyja IX. Kónsztantinosz bizánci császár lánya volt. Ifjú korában bekapcsolódott a Kijevi Rusz politikai életébe, apja és nagybátyja, I. Izjaszláv oldalán harcolt a csernyigovi csatában (1087), ahol legyőzték unokatestvéreit, Oleg Szvjatoszlavicsot és Borisz Vjacseszlavicsot. Amikor I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem lett, Vlagyimir lett Csernyigov fejedelme (1078-1094). Helyreállította a békességet Volhíniai unokatestvéreivel, és vezető szerepet játszott azokon a tanácskozásokon, melyeken a Rusz fejedelmei igyekeztek véget vetni a folyamatos háborúskodásaiknak (1097 és 1100). Amikor 1113-ban meghalt unokatestvére, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem (1093-1113), a kijevi vecse Vlagyimirt választotta meg nagyfejedelemnek.
A nagyfejedelem továbra is csaknem állandó an hadban állt a különféle ellenségeivel, főleg a poloveceknek nevezett kipcsakokkal, akik Kijevtől délkeletre elterülő sztyeppen éltek, és 1061-től fosztogatták a Kijevi Ruszt. Vlagyimirnak a részfejedelmekhez írt „Intelme” a legkorábbi óorosz nyelvű világi emlék. Ebben megrajzolta az eszményi fejedelem példaképét: leírta azt a 83 hadjáratot, amelyekben részt vett, feljegyezte államférfiúi tevékenységének fő eseményeit. Vlagyimir a fejedelmi testvérviszályok időleges megszüntetésével rövid időre visszaadta a Kijevi Rusz hanyatló erejét, biztosítani tudta a Kijevtől távol eső területeken is befolyását, és mozgósítani az egész országot a sztyepp felől érkező támadásokkal szemben. Ő alapította a Kljazma folyó mentén Vlagyimir városát, amely a 12. században Kijev helyett a fejedelmi székhely lett.
Jegyzetek
- ↑ Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963 7775 43 9, 48. oldal
Lásd még
Előző uralkodó: II. Szvjatopolk |
|
Következő uralkodó: I. (Nagy) Msztyiszláv |