Naja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Naja
Pápaszemes kobra
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Mérgessiklófélék (Elapidae)
Nem: Naja
Laurenti, 1768
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Naja témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Naja témájú médiaállományokat és Naja témájú kategóriát.

A Naja a mérgessiklófélék családjának egy neme, ide tartoznak az úgynevezett valódi kobrák. Kobrának nevezik még néhány más genus fajait, például a királykobrát (Ophiophagus), de valamennyi közül a Naja nem tagjai a legismertebbek és leginkább elterjedtek. Különböző fajai Afrikában és Dél-Ázsiában (Arábiától a Fülöp-szigetekig) élnek.

A Naja elnevezés a szanszkrit nāga szóból ered, ami kígyót jelent.

Az utóbbi időkig a Naja nembe 20-22 fajt soroltak, de újabban felülvizsgálták a kobrák rokonsági viszonyait, ezért a források nagymértékben eltérhetnek.[1] A leginkább elfogadott a 2009-es taxonómiai revízió,[2] amely a Boulengerina és Paranaja nemeket egyesítette a Naja genusszal, amelynek így immár 28 tagja van.

Köpködőkobra (jobbra) és közönséges kobra (balra) méregfogának szerkezete

Megjelenés[szerkesztés]

A különböző kobrafajok hossza igen eltérő, de többnyire elérik a másfél méteres méretet. A legnagyobb "valódi" kobrafaj az Afrikában honos erdei kobra, amely meghaladhatja a 3 métert is.[3] Valamennyiük jellegzetessége, hogy veszély esetén testük elülső negyedét felemelik a földről és fenyegetően széttárják csuklyájukat, hogy nagyobbnak tűnjenek.

Méreg[szerkesztés]

A legveszélyesebb mérgű Naja-fajok
Sorrend Faj LD50
1 N. oxiana 0.10 mg/kg[4]
2 N. philippinensis 0.14 mg/kg[5][6]
3 N. samarensis 0.21 mg/kg[7]
4 N. melanoleuca 0.225 mg/kg[4][8]
5 N. kaouthia 0.24 mg/kg[4]
6 N. siamensis 0.25 mg/kg[4]
7 N. atra 0.28 mg/kg[4][9]
8 N. naja 0.29 mg/kg[4][9]
9 N. nivea 0.40 mg/kg[9]
10 N. sumatrana 0.60 mg/kg[10]

A genus valamennyi tagja képes az ember számára is halálos marásra. A legtöbb faj mérgének fő komponensei neurotoxinok, melyek az idegrendszert támadják meg és bénulást okoznak, de sok esetben citotoxinokat is tartalmaznak, amelyek miatt a kígyómarás lokális duzzadással, majd szövetelhalással jár, valamint véralvadásgátló hatással is rendelkezik. Némely faj szívre ható kardiotoxinokat is termel.

Néhány Naja-fajnak, az úgynevezett köpködőkobráknak méregcsatornája nem a méregfog végén, hanem valamivel feljebb, az elülső felületen nyílik és képesek arra, hogy a hagyományos harapás helyett mérgüket messzire kilövelljék (vagyis az elnevezéssel ellentétben, valójában nem köpésről van szó). A méreg célbajuttatásának pontossága és távolsága nagyon változó lehet az egyes fajok között, de valamennyien elsősorban védekezésre használják ezt a képességüket. A bőrre kerülő kígyóméreg irritálhatja a bőrfelületet, ha azonban a szembe jut, akkor erős égető érzést okoz és ha nem mossák ki azonnal és alaposan, akkor ideiglenes vagy akár végleges vakság is lehet a következmény.

A Naja-fajok közül a közép-ázsiai kobrának (N. oxiana) van a legtoxikusabb mérge. Bőr alá beadva átlagosan 0,18 mg/testsúlykg elegendő az egerek felének (LD50) elpusztításához, míg a legalacsonyabb közölt LD50-érték 0,10 mg/ttkg.[4] A második legmérgezőbb a fülöp-szigeteki köpködőkobra a maga 0,2 mg/ttkg-os átlagos[6] és 0,14 mg/ttkg[5] legalacsonyabb LD50-ével. Intravénásan beadva már 0,037 mg/ttkg is elegendő az egerek felének megöléséhez a közép-ázsiai kobra mérgéből[11] a fülöp-szigeteki kobra esetében pedig 0,05 mg/ttkg.[12]

A Naja nem közegészségügyi szempontból is jelentős csoport, mert elterjedési területén minden évben nagyszámú kígyómarásért, sőt sok esetben halálozásért felelős. A kobrák egész Afrikában (még a Szahara egy részén is) és Délnyugat-, Közép-, Dél-,Délkelet- és Kelet-Ázsiában élnek. Marásuk jelentős - akár 45-50% - hányada azonban, ún. "száraz" marás, vagyis mérget nem juttatnak a sebbe.[13] A kezeletlen, mérgezéssel járó kígyómarás a pápaszemes kobra esetében 6,5-20%-ban jár halállal,[14] míg a közép-ázsiai kobránál ez akár 80% is lehet.[15] A kínai kobra méregfecskendezéssel járó marása 15-20%-ban halálos,[14] a feketenyakú köpködőkobránál 5-10%[16], a fokföldi kobránál 50%[14], az erdei kobránál 65-70%, a monoklis kobránál 7-13%[17], a szamari kobránál pedig 55-60%[18]. A megfelelően kezelt kobramarásos esetek többsége gyorsan és teljesen gyógyul, de a fajtól és a marás helyétől függően így sem zárható ki teljesen a halálos végkifejlet. A legtoxikusabb méreggel rendelkező közép-ázsiai és fülöp-szigeteki kobra marása után gyorsan fellépnek a neurotoxikus tünetek és a halál akár 30 perc alatt beállhat. A fülöp-szigeteki kobra mérge szinte kizárólag idegmérgeket tartalmaz és a marás helyén alig okoz szövetpusztulást vagy fájdalmat és idejében adott szérummal gyors javulás áll be a páciens állapotában.[19] A közép-ázsiai kobra mérge azonban jelentős mennyiségű citotoxikus és kardiotoxikus komponenssel is rendelkezik, amelyek lokálisan duzzadást, hólyagosodást, szövetpusztulást és fokozott fájdalmat okoznak, és másodlagosan a vesét is károsítják.[20] Ennek a fajnak a marása kezelés nélkül 80%-ban halálos.[15]

Taxonómia[szerkesztés]

Naja
(Naja)

Naja (Naja) naja





Naja (Naja) kaouthia



Naja (Naja) atra





Naja (Naja) mandalayensis



Naja (Naja) siamensis



Naja (Naja) sputatrix






(Afronaja)


Naja (Afronaja) pallida



Naja (Afronaja) nubiae





Naja (Afronaja) katiensis




Naja (Afronaja) nigricollis




Naja (Afronaja) ashei




Naja (Afronaja) mossambica



Naja (Afronaja) nigricincta








(Boulengerina)

Naja (Boulengerina) multifasciata



Naja (Boulengerina) christyi





Naja (Boulengerina) christyi



Naja (Boulengerina) annulata




Naja (Boulengerina) melanoleuca




(Uraeus)

Naja (Uraeus) nivea




Naja (Uraeus) senegalensis




Naja (Uraeus) haje



Naja (Uraeus) arabica





Naja (Uraeus) annulifera



Naja (Uraeus) anchietae








A genus több, egymással közeli rokonságban lévő, és külsőre is hasonló fajkomplexumot tartalmaz, melynek tagjait sok esetben csak a közelmúltban választották szét.

  • Az angolai kobrát (Naja anchietae, (Bocage, 1879) Mertens (1937) az egyiptomi kobra (N. haje), míg Broadley (1995) az örvös kobra (N. annulifera) alfajának tartja, 2004-ben pedig Broadley és Wüster külön fajnak ismerte el.[21][22]
  • Az arábiai kobrát (Naja arabica Scortecci, 1932) a N. haje alfajának tartották, újabban önálló faj.[23]
  • Az Ashe-kobrát (Naja ashei Broadley & Wüster, 2007) csak nemrég írták le Afrikából.[24][25]
  • A feketesávos köpködőkobra (Naja nigricincta Bogert, 1940) a feketenyakú köpködőkobra alfajának számított, nemrég kapta meg a faj státuszt[26][27]
  • A szenegáli kobrát (Naja senegalensis Trape et al., 2009) N. haje nyugat-afrikai szavannai populációjától különítették el.[23]
  • A fekete erdei kobra (Naja guineensis) és a nyugat-afrikai sávos kobra (Naja savannula) önálló fajleírása 2017-es.[28]

A molekuláris biológiai vizsgálatok alapján a korábban különálló Boulengerina és Paranaja genusokat beolvasztották a Naja nembe.[26][29]

Fajok[szerkesztés]

Faj[1] Leíró[1] Alfajok.*[1] Magyar név Elterjedés
N. anchietae Bocage, 1879 0 Angolai kobra Angola, Botswana, Namíbia, Zambia, Kelet-Zimbabwe
N. annulata Buchholz and Peters, 1876 1 Sávos vízikobra Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Ruanda és Angola Cabinda tartománya
N. annulifera Peters, 1854 0 Örvös kobra Botswana, Malawi, Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Zambia, Zimbabwe
N. arabica Scortecci, 1932 0 Arábiai kobra Omán, Szaúd-Arábia, Jemen
N. ashei Wüster and Broadley, 2007 0 Ashe-köpködőkobra Dél-Etiópia, Kenya, Szomália, Kelet-Uganda
N. atra Cantor, 1842 0 Kínai kobra Dél-Kína, Észak-Laosz, Tajvan, Észak-Vietnam
N. christyi Boulenger, 1904 0 Kongói vízikobra Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, Angola Cabinda tartománya
N. haje Linnaeus, 1758 Egyiptomi kobra Algéria, Burkina Faso, Csád, Egyiptom, Eritrea, Etiópia, Kenya, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság északi része, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Nigéria, Szomália, Szudán, Tanzánia, Togo, Tunézia, Uganda, Nyugat-Szahara
N. kaouthia Lesson, 1831 0 Monoklis kobra Banglades, Bhután, Mianmar, Kambodzsa, Dél-Kína, Kelet-India, Laosz, Északnyugat-Malajzia, Nepál, Thaiföld, Tibet délkeleti része, Vietnam
N. katiensis Angel, 1922 0 Barna köpködőkobra Benin, Burkina Faso, Kamerun, Ghána, Guinea, Elefántcsontpart, Mali, Gambia, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Togo
N. mandalayensis Slowinski & Wüster, 2000 0 Burmai köpködőkobra Mianmar
N. melanoleuca Hallowell, 1857 0 Erdei kobra Angola, Benin, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, Etiópia, Gabon, Ghána, Gambia, Guinea, Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Kenya, Libéria, Malawi, Mali, Mozambik, Niger, Nigéria, Ruanda, São Tomé, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, Dél-afrikai Köztársaság, Szudán, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia, Zimbabwe
N. mossambica Peters, 1854 0 Mozambiki köpködőkobra Angola délkeleti része, Botswana, Malawi, Mozambik, Szomália, Namíbia északkeleti része, Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe
N. multifasciata Werner, 1902 0 Ásókobra Kamerun, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Gabon
N. naja Linnaeus, 1758 0 Pápaszemes kobra Banglades, Bhután, India, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka
N. nigricincta Bogert, 1940 1 Feketesávos köpködőkobra Angola, Namíbia, Dél-afrikai Köztársaság
N. nigricollis Reinhardt, 1843 0 Feketenyakú köpködőkobra Angola, Benin, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Bissau-Guinea, Guinea, Elefántcsontpart, Kenya, Libéria, Mali, Mauritánia, Namíbia, Niger, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Sierra Leone, Szudán, Tanzánia, Szomália, Togo, Uganda, Zambia
N. nivea Linnaeus, 1758 0 Fokföldi kobra Botswana, Lesotho, Namíbia, Dél-afrikai Köztársaság
N. nubiae Wüster & Broadley, 2003 0 Núbiai köpködőkobra Csád, Egyiptom, Eritrea, Niger, Szudán
N. oxiana Eichwald, 1831 0 Közép-ázsiai kobra Afganisztán, India északnyugati része, Irán, Kirgizisztán, Pakisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán
N. pallida Boulenger, 1896 0 Vörös köpködőkobra Dzsibuti, Etiópia, Kenya, Szomália, Tanzánia
N. philippinensis Taylor, 1922 0 Fülöp-szigeteki köpködőkobra Fülöp-szigetek (Luzon, Mindoro)
N. sagittifera Wall, 1913 0 Andamani kobra India (Andaman-szigetek)
N. samarensis Peters, 1861 0 Szamari kobra Fülöp-szigetek (Mindanao, Bohol, Leyte, Samar, Camiguin)
N. senegalensis Trape, Chirio & Wüster, 2009 0 Szenegáli kobra Benin, Burkina Faso, Ghána, Guinea, Mali, Niger, Nigéria, Szenegál
N. siamensis Laurenti, 1768 0 Sziámi kobra Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Vietnam
N. sputatrix F. Boie, 1827 0 Maláj köpködőkobra Indonézia (Jáva, Kis Szunda-szigetek, Kelet-Timor)
N. sumatrana Müller, 1887 0 Szumátrai köpködőkobra Brunei, Indonézia (Szumátra, Borneó, Bangka, Belitung), Malajzia, Fülöp-szigetek (Palawan), Dél-Thaiföld, Szingapúr

Kihalt fajok:

  • Naja antiqua Rage, 1976 (Észak-Afrika)[30]
  • Naja iberica Szyndlar, 1985 (Ibériai-félsziget)[31]
  • Naja robusta Meylan, 1987 (Kelet-Afrika)[32]
  • Naja romani Hoffstetter, 1939 (Európa)[33]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Naja Integrated Taxonomic Information System
  2. Wallach, Van (2009). „In praise of subgenera: taxonomic status of cobras of the genus Naja Laurenti (Serpentes: Elapidae)”. Zootaxa 2236 (1), 26–36. o.  
  3. Naja melanoleuca - General Details, Taxonomy and Biology, Venom, Clinical Effects, Treatment, First Aid, Antivenoms. WCH Clinical Toxinology Resource. University of Queensland. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  4. a b c d e f g Khare, AD (1992. december 1.). „Toxicities, LD50 prediction and in vivo neutralisation of some elapid and viperid venoms”. Indian Journal of Experimental Biology 30 (12), 1158–62. o. PMID 1294479. (Hozzáférés ideje: 2013. december 6.)  
  5. a b Watt, G (1986. december 4.). „Positive response to edrophonium in patients with neurotoxic envenoming by cobras (Naja naja philippinensis). A placebo-controlled study”. New England Journal of Medicine 315 (23), 1444–8. o. DOI:10.1056/NEJM198612043152303. PMID 3537783. (Hozzáférés ideje: 2013. december 6.)  
  6. a b Brown, John H.. Toxicology and Pharmacology of Venoms from Poisonous Snakes. Springfield, IL US: Charles C. Thomas, 81. o. (1973). ISBN 0-398-02808-7 
  7. Watt, G; Theakston RD; Hayes CG; Yambao ML; Sangalang R et al. (4 December 1986). "Positive response to edrophonium in patients with neurotoxic envenoming by cobras (Naja naja philippinensis). A placebo-controlled study". New England Journal of Medicine 315 (23): 1444–8.
  8. Brown, John H. (1973). Toxicology and Pharmacology of Venoms from Poisonous Snakes. Springfield, IL US: Charles C. Thomas. p. 81. ISBN 0-398-02808-7.
  9. a b c Minton, SA. Venom diseases. Springfield, Ill: Thomas Publisher, Limited, Charles C. (1974). ISBN 978-0-39-803051-3 
  10. Tan, N.H., Choy, S.K., Chin, K.M. and Gnanajothy, P. (1994). „Cross-reactivity of monovalent and polyvalent Trimeresurus antivenoms with venoms from various species of Trimeresurus (lance-headed pit viper) snake”. Toxicon 32, 849–853. o. DOI:10.1016/0041-0101(94)90010-8.  
  11. Brown, John H. (1973). Toxicology and Pharmacology of Venoms from Poisonous Snakes. Springfield, IL US: Charles C. Thomas. p. 81. ISBN 0-398-02808-7
  12. Hauert, Jacques (1974. július 1.). „THE MAJOR LETHAL NEUROTOXIN OF THE VENOM OF NAJA NAJA PHILIPPINENSIS: Purification, physical and chemical properties, partial amino acid sequence”. International Journal of Peptide and Protein Research 6 (4), 201–222. o. DOI:10.1111/j.1399-3011.1974.tb02380.x. (Hozzáférés ideje: 2013. december 6.)  
  13. Warrell, DA (2003. április 1.). „Report of a WHO workshop on the standardization and control of antivenoms”. Toxicon 41 (5), 541–57. o. DOI:10.1016/S0041-0101(02)00393-8. PMID 12676433. (Hozzáférés ideje: 2013. december 8.)  
  14. a b c Brown JH. 1973. Toxicology and Pharmacology of Venoms from Poisonous Snakes. Springfield, Illinois: Charles C. Thomas. 184 pp. LCCCN 73-229. ISBN 0-398-02808-7.
  15. a b Gopalkrishnakone, Chou, P., LM. Snakes of Medical Importance (Asia-Pacific Region). Singapore: National University of Singapore (1990). ISBN 9971-62-217-3 
  16. Warrell, David A.: Snake bite. Seminar. Lancet 2010 (volume 375, issue 1). [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  17. Norris MD, Robert L.: Cobra Envenomation. Medscape. Medscape, 2013. szeptember 10. (Hozzáférés: 2013. december 8.)
  18. Solevilla, Rosalinda C (1997). „A preliminary study of the toxic principles from the venom of Naja naja samarensis, Peters”. Acta Manilana 40 (0), 1–6. o. (Hozzáférés ideje: 2013. december 8.)  
  19. Watt, G. (1988. szeptember 1.). „Bites by the Philippine cobra (Naja naja philippinensis): prominent neurotoxicity with minimal local signs”. The American Journal of Tropical Medicine and Hygiene 39 (3), 306–11. o. PMID 3177741. (Hozzáférés ideje: 2013. december 8.)  
  20. Naja oxiana Clinical Toxinology resources
  21. Broadley, D.G. & W. Wüster (2004) A review of the southern African 'non-spitting' cobras (Serpentes: Elapidae: Naja). African Journal of Herpetology 53:101-122.
  22. Naja anchietae The Reptile Database
  23. a b (2009) „Phylogeography and systematic revision of the Egyptian cobra (Serpentes: Elapidae: Naja haje) species complex, with the description of a new species from West Africa”. Zootaxa 2236, 1–25. o.  
  24. (2007) „Get an eyeful of this: a new species of giant spitting cobra from eastern and north-eastern Africa (Squamata: Serpentes: Elapidae: Naja)”. Zootaxa 1532, 51–68. o.  
  25. Naja ashei The Reptile Database
  26. a b (2007) „The phylogeny of cobras inferred from mitochondrial DNA sequences: evolution of venom spitting and the phylogeography of the African spitting cobras (Serpentes: Elapidae: Naja nigricollis complex)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 45, 437–453. o. DOI:10.1016/j.ympev.2007.07.021.  
  27. Naja nigricincta The Reptile Database
  28. Zootaxa, Wüster & al.
  29. Nagy, Z.T., Vidal, N., Vences, M., Branch, W.R., Pauwels, O.S.G., Wink, M., Joger, U., 2005. Molecular systematics of African Colubroidea (Squamata: Serpentes). In: Huber, B.A., Sinclair, B.J., Lampe, K.-H. (Eds.), African Biodiversity: Molecules, Organisms, Ecosystems. Museum Koenig, Bonn, pp. 221–228.
  30. Naja antiqua Fossilworks
  31. Naja iberica Fossilworks
  32. Terry Harrison: Paleontology and Geology of Laetoli: Human Evolution in Context
  33. Naja romani Fossilworks

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Naja című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.