Monoklis kobra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Monoklis kobra
Indian cobra, with 'monocle' marking on hood. Watercolour Wellcome V0023425.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Mérgessiklófélék (Elapidae)
Nem: Naja
Tudományos név
Naja kaouthia
Lesson, 1831
Elterjedés
South East Asia location-Naja-kaouthia.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Monoklis kobra témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Monoklis kobra témájú médiaállományokat és Monoklis kobra témájú kategóriát.

A monoklis kobra (Naja kaouthia) India északkeleti részén és Indokínában elterjedt kobrafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A monoklis kobra általában 1,35-1,5 méter hosszú (ebből a farka kb. 23 cm), ritkán elérheti a 2,3 méteres nagyságot is. A többi kobrához hasonlóan fenyegető pozitúrában első bordáit képes "csuklyává" szétfeszíteni. Jellegzetes ismertetőjele, amelyről nevét is kapta, a kifeszített csuklya háti oldalán látható O alakú fehér mintázat. A kígyó színe változatos, előfordul sárga, barna, szürke vagy akár szinte fekete színváltozata is. Elterjedési területének északi-északnyugati felén élő kobrák fiatalon egészen sötétek, majdnem feketék és ahogyan idősödnek barnává vagy olívaszínűvé fakulnak. A test elülső részén több világosabb, elmosódó vagy éles körvonalú, párba rendeződő keresztsáv látható, de ezek lehetnek egészen halványak, vagy hiányozhatnak is. A kifeszített csuklya hasi oldalán kétoldalt fekete foltok, valamint a csuklya alsó részén egy vagy két fekete keresztsáv található. A hasi oldal további része a hát színezetéhez hasonló csak halványabb. Szemei közepes méretűek, pupillája kerek. Méregfogai nem módosultak a méreg köpéséhez, hosszuk elérheti a 6.78 mm-t.

A monoklis kobrát korábban a pápaszemes kobra alfajának tartották, de ma külön fajnak ismerik el.

Elterjedése és életmódja[szerkesztés]

NajaKaouthia.jpg

Az indiai szubkontinens északkeleti részén és az Indokínai-félszigeten honos Északkelet-Indiában, Bangladesben, Nepálban, Bhutánban, Dél-Kína kis részén, Mianmarban, Thaiföldön, Malajziában, Kambodzsában, Laoszban és Vietnám déli felén.

A monoklis kobra többféle élőhelyhez is képes alkalmazkodni, de kedveli a vízben gazdag, nedves területeket: rizsföldeket, mocsarakat, mangroveerdőket. Előfordulhat erdőkben, bozótosokban, réteken is. Bemerészkedik a települések környékére, még a városokba is. Elterjedésének felső határa kb. 1000 m tengerszint fölött.

Többnyire éjjel aktívak, de időnként láthatóak nappal is. Rágcsálókkal, gyíkokkal, békákkal, madarakkal, madártojással vagy akár nála kisebb kígyókkal táplálkoznak. A megzavart kobrák igyekeznek elmenekülni, de ha sarokba szorítják őket, fenyegető testtartást vesznek fel, felemelik testük elülső részét, kifeszítik csuklyájukat, hangosan sziszegnek és csukott szájjal vagy méregfogaikkal a támadó felé csapkodnak.

A monoklis kobrák az esős évszak után párzanak. A nőstény 25-40 tojást rak, amelyek két hónap múlva kelnek ki, általában április-júniusban. A tojásból kibújó kobrák 20-30 centiméteresek és azonnal képesek marni.

Mérge[szerkesztés]

A monoklis kobra harapása halálos is lehet. A marások 60-80%-a jár mérgeződéssel és kezelés nélkül 1-10%-ban halálos az emberre. A méreg legfőbb komponense az idegingerület terjedését gátoló neurotoxin. A marás helye megduzzad, kivörösödik, akár felhólyagzik, hosszabb távon a környező szövetek elhalnak. A marás következményeképpen fejfájás, rosszullét, hányinger ás hányás, hasi fájdalom, szédülés, izomrángások léphetnek fel, amit a végtagok ernyedt bénultsága követ; extrém esetben a légzőizmok bénulása halálhoz is vezet. A kígyóméreg letális dózisa 0,148 mg/testsúlykg.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján a monoklis kobra nem fenyegetett státusszal szerepel. Nagy elterjedési területe, változatos élőhelye, az ember közelségének tolerálása és nagy egyedszáma miatt a faj léte nincs veszélyben. Kínában, Vietnamban, Laoszban és Mianmarban gyűjtik és a hagyományos kínai orvoslás céljaira használják fel. Helyenként húsát megeszik, bőrét eladják, Vietnamban pedig fiatal példányait kígyópálinka készítésére használják fel.

Források[szerkesztés]