Mérgessiklófélék

Mérgessiklófélék
	Egyiptomi kobra (Naja haje)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Pikkelyes hüllők (Squamata);
Alrend:	Kígyók (Serpentes);
Család:	Mérgessiklófélék (Elapidae); Boie, 1827
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Mérgessiklófélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mérgessiklófélék témájú médiaállományokat és Mérgessiklófélék témájú kategóriát.

Déli halálkígyó (Acanthophis antarcticus)

Gyűrűszalagos krait (Bungarus fasciatus)

Kelet-afrikai mamba (Dendroaspis angusticeps)

Fekete mamba (Dendroaspis polylepis)

Zöld mamba (Dendroaspis viridis)

Egy korallkígyó faj (Micrurus)

Mozambiki köpködőkobra (Naja mossambica)

Pápaszemes kobra (Naja naja)

Vörös köpködőkobra (Naja pallida)

Sziámi kobra (Naja siamensis)

Királykobra (Ophiophagus hannah)

Pseudonaja

Fekete sivatagikobra (Walterinnesia aegyptia)

A mérgessiklófélék (Elapidae) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a kígyók (Serpentes) alrendjébe tartozó család.
55 nem és 259 faj tartozik a családba.

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak:

Acanthophis (Daudin, 1803) – 7 faj
- déli halálkígyó (Acanthophis antarcticus)
- Acanthophis hawkei
- pápua halálkígyó (Acanthophis laevis)
- északi halálkígyó (Acanthophis praelongus)
- sivatagi halálkígyó (Acanthophis pyrrhus)
- indonéz halálkígyó (Acanthophis rugosus)
- Acanthophis wellsi

Aspidelaps (Fitzinger, 1843) – 2 faj
- Korallkobra (Aspidelaps lubricus)
- Pajzsosorrú kobra (Aspidelaps scutatus)

Aspidomorphus (Fitzinger, 1843) – 3 faj
- Aspidomorphus lineaticollis
- Aspidomorphus mulleri
- Aspidomorphus schlegelii

Austrelaps (Worrell, 1963) – 3 faj
- törpe bronzkígyó (Austrelaps labialis)
- felföldi bronzkígyó (Austrelaps ramsayi)
- síkvidéki bronzkígyó (Austrelaps superbus)

Boulengerina (Dollo, 1886) – 2 faj
- sávos vízikobra (Boulengerina annulata)
- kongói vízikobra (Boulengerina christyi)

Bungarus (Daudin, 1803) – 12 faj
- Bungarus andamanensis
- Bungarus bungaroides
- közönséges krait (Bungarus caeruleus)
- bungárkígyó (Bungarus candidus)
- Bungarus ceylonicus
- gyűrűszalagos krait (Bungarus fasciatus)
- Bungarus flaviceps
- Bungarus lividus
- Bungarus magnimaculatus
- Bungarus multicinctus
- Bungarus niger
- kék krait (Bungarus sindanus)

Cacophis (Günther, 1863) – 4 faj
- Cacophis churchilli
- Cacophis harriettae
- Cacophis krefftii
- Cacophis squamulosus

Calliophis (Gray, 1834) – 8 faj
- Calliophis beddomei
- Calliophis bibroni
- Calliophis bivigrata
- Calliophis gracillis
- Calliophis intestinalis
- Calliophis maculiceps
- Calliophis melanurus
- Calliophis nigrescens

Demansia (Gray, 1842) – 9 faj
- Demansia atra
- Demansia calodera
- Demansia olivacea
- Demansia papuensis
- Demansia psammophis
- Demansia reticulata
- Demansia rufescens
- Demansia simplex
- Demansia torquata

Dendroaspis (Schlegel, 1848) – 4 faj
- kelet-afrikai mamba (Dendroaspis angusticeps)
- Jameson-mamba (Dendroaspis jamesoni)
- fekete mamba (Dendroaspis polylepis)
- zöld mamba (Dendroaspis viridis)

Denisonia (Krefft, 1869) – 2 faj
- Denisonia devisi
- Denisonia maculata

Drysdalia (Worrell, 1961) – 3 faj
- Drysdalia coronoides
- Drysdalia mastersii
- Drysdalia rhodogaster

Echiopsis (Fitzinger, 1843) – 2 faj
- Echiopsis atriceps
- Echiopsis curta

Elapognathus (Boulenger, 1896) – 2 faj
- Elapognathus coronata
- Elapognathus minor

Elapsoidea (Bocage, 1866) – 10 faj
- Elapsoidea boulengeri
- Elapsoidea broadleyi
- Elapsoidea chelazziorum
- Elapsoidea guentherii
- Elapsoidea laticincta
- Elapsoidea loveridgei
- Elapsoidea nigra
- Elapsoidea semiannulata
- De Coster-kígyó (Elapsoidea sunderwallii)
- Elapsoidea trapei

Emydocephalus (Krefft, 1869) – 2 faj
- Emydocephalus annulatus
- Emydocephalus ijimae

Furina (Duméril, 1853) – 5 faj
- Furina barnardi
- Furina diadema
- Furina dunmalli
- Furina ornata
- Furina tristis

Hemachatus (Fleming, 1822) – 1 faj
- varangyfaló köpködőkobra (Hemachatus haemachatus)

Hemiaspis (Fitzinger, 1861) – 2 faj
- Hemiaspis damelii
- Hemiaspis signata

Hemibungarus (Peters, 1862) – 1 faj
- Hemibungarus calligaster

Homoroselaps (Jan, 1858) – 2 faj
- Homoroselaps dorsalis
- Homoroselaps lacteus

Hoplocephalus (Wagler, 1830) – 3 faj
- Hoplocephalus bitorquatus
- sárgafoltos hamiskobra (Hoplocephalus bungaroides)
- Hoplocephalus stephensii

Leptomicrurus (Schmidt, 1937) – 4 faj
- Leptomicrurus collaris
- Leptomicrurus narduccii
- Leptomicrurus renjifoi
- Leptomicrurus scutiventris

Loveridgelaps (McDowell, 1970) – 1 faj
- Loveridgelaps elapoides

Micropechis (Boulenger, 1896) – 1 faj
- pápuakígyó (Micropechis ikaheka)

Micruroides (Schmidt, 1928) – 1 faj
- arizonai korallsikló (Micruroides euryxanthus)

Micrurus (korallkígyók) (Wagler, 1824) – 69 faj
- Micrurus albicinctus
- Allen-korallkígyó (Micrurus alleni)
- Micrurus altirostris
- Micrurus ancoralis
- Micrurus annellatus
- Micrurus averyi
- Micrurus bernadi
- Micrurus bocourti
- Micrurus bogerti
- Micrurus browni
- Micrurus camilae
- Micrurus catamayensis
- Micrurus circinalis
- Clark-korallkígyó (Micrurus clarki)
- Micrurus corallinus
- Micrurus decoratus
- Micrurus diana
- atlanti korallkígyó (Micrurus diastema)
- Micrurus dissoleucus
- Micrurus distans
- Micrurus dumerilii
- Micrurus elegans
- Micrurus ephippifer
- karcsú korallkígyó (Micrurus filiformis)
- Micrurus frontalis
- Micrurus frontifasciatus
- keleti korallkígyó (Micrurus fulvius)
- Micrurus hemprichii
- Micrurus hippocrepis
- Micrurus ibiboboca
- Micrurus isozonus
- Micrurus langsdorffi
- Micrurus laticollaris
- Micrurus latifasciatus
- brazil korallkígyó (Micrurus lemniscatus)
- Micrurus limbatus
- Micrurus margaritiferus
- Micrurus medemi
- Micrurus meridensis
- Micrurus mertensi
- Micrurus mipartitus
- Micrurus multifasciatus
- Micrurus multiscutatus
- Micrurus nebularis
- feketegyűrűs korallkígyó (Micrurus nigrocinctus)
- Micrurus oligoanellatus
- Micrurus ornatissimus
- Micrurus pacaraimae
- Micrurus pachecogili
- Micrurus paraensis
- Micrurus peruvianus
- Micrurus petersi
- Micrurus proximans
- Micrurus psyches
- Micrurus putumayensis
- Micrurus pyrrhocryptus
- Micrurus remotus
- Micrurus ruatanus
- Micrurus sangilensis
- Micrurus serranus
- Micrurus spixii
- Micrurus spurelli
- Micrurus steindachneri
- Micrurus stewarti
- Micrurus stuarti
- vízi korallkígyó (Micrurus surinamensis)
- Micrurus tamaulipensis
- Micrurus tener
- Micrurus tschudii

Naja (Laurenti, 1768) – 20 faj
- örvös kobra (Naja annulifera)
- kínai kobra (Naja atra)
- ureuszkígyó vagy egyiptomi kobra (Naja haje)
- monoklis kobra (Naja kaouthia)
- barna köpködőkobra (Naja katiensis)
- Naja mandalayensis
- erdei kobra (Naja melanoleuca)
- mozambiki köpködőkobra (Naja mossambica)
- pápaszemes kobra (Naja naja)
- feketenyakú köpködőkobra (Naja nigricollis)
- fokföldi kobra (Naja nivea)
- Naja nubiae
- közép-ázsiai kobra vagy fekete kobra (Naja oxiana)
- vörös köpködőkobra (Naja pallida)
- Naja philippinensis
- Naja sagittifera
- Naja samarensis
- sziámi kobra (Naja siamensis)
- maláj köpködőkobra (Naja sputatrix)
- szumátrai köpködőkobra (Naja sumatrana)

Notechis (Boulenger, 1896) – 2 faj
- fekete tigriskígyó (Notechis ater)
- ausztráliai tigriskígyó (Notechis scutatus)

Ogmodon (Peters, 1864) – 1 faj
- Fidzsi-szigeteki kígyó (Ogmodon vitianus)

Ophiophagus (Günther, 1864) – 1 faj
- királykobra (Ophiophagus hannah)

Oxyuranus (Kinghorn, 1923) – 2 faj
- kispikkelyű tajpán (Oxyuranus microlepidotus)
- tajpán (Oxyuranus scutellatus)

Paranaja (Loveridge, 1944) – 1 faj
- ásó kobra (Paranaja multifasciata)

Parapistoclamus (Roux, 1934) – 1 faj
- Parapistoclamus hedigeri

Praescutata (Wall, 1921) – 1 faj
- Praescutata viperina

Pseudechis (Wagler, 1830) – 7 faj
- barna ausztrálsikló (Pseudechis australis)
- Pseudechis butleri
- Pseudechis colletti
- pettyes ausztrálsikló (Pseudechis guttatus)
- Pseudechis pailsei
- Pseudechis papuanus
- vöröshasú ausztrálsikló (Pseudechis porphyriacus)

Pseudohaje (Günther, 1858) – 2 faj
- falakó álkobra (Pseudohaje goldii)
- fekete álkobra (Pseudohaje nigra)

Pseudonaja (Günther, 1858) – 8 faj
- Pseudonaja affinis
- Pseudonaja elliotti
- Pseudonaja guttata
- Pseudonaja inframacula
- Pseudonaja ingrami
- Pseudonaja modesta
- nyugati barnakígyó (Pseudonaja nuchalis)
- textilmintás barnakígyó (Pseudonaja textilis)

Rhinoplocephalus (Müller, 1885) – 6 faj
- Rhinoplocephalus bicolor
- Rhinoplocephalus boschmai
- Rhinoplocephalus incredibilis
- Rhinoplocephalus nigriscens
- Rhinoplocephalus nigrostriatus
- Rhinoplocephalus pallidiceps

Salomonelaps (McDowell, 1970) – 1 faj
- Salomonelaps par

Simoselaps (Jan, 1859) – 13 faj
- Simoselaps anomalus'
- Simoselaps approximans
- Simoselaps australis
- Simoselaps bertholdi
- Simoselaps bimaculatus
- Simoselaps calonotos
- Simoselaps fasciolatus
- Simoselaps incinctus
- Simoselaps littoralis
- Simoselaps minimus
- Simoselaps roperi
- Simoselaps semifasciatus
- Simoselaps warro

Sinomicrurus (Slowinski, 2001) – 5 faj
- Sinomicrurus hatori
- Sinomicrurus japonicus
- Sinomicrurus kelloggi
- Sinomicrurus macclellandi
- Sinomicrurus sauteri

Suta (Worrell, 1961) – 10 faj
- Suta dwyeri
- Suta fasciata
- Suta flagellum
- Suta gouldii
- Suta monachus
- Suta nigriceps
- Suta ordensis
- Suta punctata
- Suta spectabilis
- Suta suta

Toxicocalamus (Boulenger, 1896) – 9 faj
- Toxicocalamus buergersi
- Toxicocalamus grandis
- Toxicocalamus holopelturus
- Toxicocalamus longissimus
- Toxicocalamus loriae
- Toxicocalamus misimae
- Toxicocalamus preussi
- Toxicocalamus spilolepidotus
- Toxicocalamus stanleyanus

Vermicella (Gray, 1858) – 6 faj
- Vermicella annulata
- Vermicella intermedia
- Vermicella multifasciata
- Vermicella parsacuda Chantelle & al. 2018^[1]
- Vermicella snelli
- Vermicella vermiformis