Pápaszemes kobra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pápaszemes kobra
Cobra hood.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Mérgessiklófélék (Elapidae)
Nem: Naja
Faj: N. naja
Tudományos név
Naja naja
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pápaszemes kobra témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pápaszemes kobra témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pápaszemes kobra témájú kategóriát.

A pápaszemes kobra (Naja naja) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a mérgessiklófélék (Elapidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India, Pakisztán, Srí Lanka, Banglades és Nepál területén honos. Változatos élőhelyeken találhatjuk meg, a falvakban és városokban is gyakori. Nappal hasadékokban, kövek, farakások alatt, üregekben rejtőzik.

Testhossza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Átlagos testhossza 1,9 méter, a maximális hossza 2,4 méter. A háti színe barna, szürke vagy fekete. Nyugalmi állapotban feje alig különül el a kígyó testétől. Ha veszélyben érzi magát, szétterpeszti nyaki lebenyét, eme csuklya hátoldalának szemet utánzó rajzolatáról kapta a nevét is. A hagyomány ezt a mintát Buddha ujjlenyomatának tartja.

A csuklyán lévő pápaszem

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rágcsálók, madarak, kígyók és gyíkok tartoznak zsákmányai közé. A szárazon, és a vízben is otthonosan mozog. Nagyon veszélyes kígyó, szájában elől 1,5 centiméteres barázdás méregfogak találhatók. Az Elapidae családba sorolt fajokat elülső méregfogas (proteroglypha) kígyóknak nevezzük, melyek mérge egyenesen az idegrendszert károsítja.[forrás?] Természetes ellensége a királykobra, ami immunis a mérgére és jóval nagyobb testével képes felfallni.

Mérge[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérge elsősorban neurotoxin-t (idegméreg) tartalmaz. Marás esetén az ember légzőrendszerében és a szív működésében léphet fel zavar. Nagyobb példány marásánál az ellenszérum beadása indokolt! Egy felnőtt számára a halálos adag 20-25 milligramm, de egy kifejlett pápaszemes kobra akár 100-300 milligramm mérget is bejuttathat az áldozata szervezetébe. [forrás?]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Átlag 12-30 db tojást rak földalatti üregekbe, melyek 2 hónap alatt kelnek ki. Szükség esetén védelmezi is azokat.

Érdekessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világon évente összesen 50.000 ember esik kígyómarás áldozatául, melynek nagy részét ez a kígyó okozza, de csak Indiában évente 10.000 embert öl meg. A kígyóbűvölők zenéjére látványos táncszerű mozgással reagál. Ilyenkor védekező állásban az ember sípjának és kezének mozgását követi, nem pedig a hangot, ugyanis a többi kígyóhoz hasonlóan tökéletesen süket.[forrás?]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]