Mozambiki köpködőkobra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Mozambiki köpködőkobra
Mfezi 2352859459.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Mérgessiklófélék (Elapidae)
Nem: Naja
Tudományos név
''Naja mossambica''
(Peters, 1854)
Szinonimák

Naja nigricollis mossambica Peters, 1854

Elterjedés
Map-Africa snakes Naja-mossambica.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mozambiki köpködőkobra témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mozambiki köpködőkobra témájú médiaállományokat és Mozambiki köpködőkobra témájú kategóriát.

A mozambiki köpködőkobra (Naja mossambica) a mérgessiklófélék családjába tartozó, Délkelet-Afrikában honos kobrafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A mozambiki köpködőkobra átlagos vagy annál kisebb méretű kobrafaj, hossza többnyire 90–105 cm között van, a legnagyobb példány (melyet a dél-afrikai Durbanban fogtak) egy 154 cm-es hím volt. Színe palaszürke, világos- vagy sötétebb barna vagy olívaszínű lehet, pikkelyei egy része fekete peremű. Hasa lazacszínű vagy lilássárga, melyet barna vagy fekete foltok tarkítanak. Toroktájékát - ez különösen akkor látványos ha széttárja csuklyáját - szabálytalan elhelyezkedésű sötét keresztsávok díszítik.

Méregfogai fix helyzetűek, a méregcsatorna nem a fog legvégén, hanem kicsit feljebb, elöl nyílik; így a kígyó képes a méreg előrefelé történő kilövellésére (köpésére).

Elterjedése és életmódja[szerkesztés]

Mozambique Spitting Cobra 2353703946.jpg

Afrika délkeleti részén fordul elő, Dél-Afrika KwaZulu-Natal, Limpopo, Mpumalanga és Északnyugati tartományaiban, Mozambikban, Délkelet-Tanzániában, Botswanában, Zimbabwében és Kelet-Namíbiában. A nyílt, köves-sziklás szavannákat vagy alföldi bozótosokat, ligeterdőket kedveli. Főleg tavak, folyók környékén fordul elő és ha megzavarják sokszor a vízben keres menedéket.

Napközben is járhat tápláléka után, de elsősorban este aktív. Békákkal, rágcsálókkal, madarakkal (beleértve a baromfit is), tojásokkal vagy kisebb kígyókkal táplálkozik. Pihenéskor odvas fatörzsekben vagy termeszvárakban húzza meg magát. Gyakran megtalálható települések közelében is, előfordul, hogy a forróság miatt nyitva hagyott ajtajú házakba, kunyhókba bemegy és megmarja az ott alvó lakókat.

Ha sarokba szorítják vagy meglepik, a mozambiki köpködőkobra felágaskodik - akár testhossza kétharmadát is felemeli -, szétfeszíti keskeny csuklyáját és háborgatója felé köpi mérgét, amellyel akár 2-3 méteres távolságból is képes eltalálni támadója arcát. Előfordul, hogy az ágaskodó, fenyegető pozitúra nélkül, a földön fekve is köpi a mérgét. Ha a támadó közel van vagy szűk helyen találkoznak, a kobra marással védekezik. Végszükség esetén döglöttnek tetteti magát.

Tojásokkal szaporodik, a nőstény egyszerre 10-22 tojást rak le. A kikelő kobrák 23–25 cm hosszúak.

Élettartama fogságban eléri a 20 évet.

Mérge[szerkesztés]

A mozambiki köpködőkobra mérge elsősorban citotoxinokat tartalmaz, amelyek a marás helyén szövetelhalást okoznak. Időben - 5 órán belül - beadott szérummal a nekrózis mérsékelhető, de a kezeletlen marás helyén akár a csontig lepusztulhat a kötő- és izomszövet és a teljes gyógyuláshoz bőrátültetésre is szükség lehet. A méregnek neurotoxikus komponensei is vannak, amelyek emberben többnyire csak szédülést eredményeznek, de a kisemlősök gyorsan megbénulnak tőle. A kobra egy marással 80-200 (átlagosan 140) mg mérget juttat áldozatába. A szembe köpött méreg égő fájdalmat okoz és ideiglenes vagy akár végleges vaksághoz vezethet.

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mozambique spitting cobra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.