Mozambiki köpködőkobra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Mozambiki köpködőkobra
Mfezi 2352859459.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Mérgessiklófélék (Elapidae)
Nem: Naja
Tudományos név
''Naja mossambica''
(Peters, 1854)
Szinonimák

Naja nigricollis mossambica Peters, 1854

Elterjedés
Map-Africa snakes Naja-mossambica.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mozambiki köpködőkobra témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mozambiki köpködőkobra témájú médiaállományokat és Mozambiki köpködőkobra témájú kategóriát.

A mozambiki köpködőkobra (Naja mossambica) a mérgessiklófélék családjába tartozó, Délkelet-Afrikában honos kobrafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A mozambiki köpködőkobra átlagos vagy annál kisebb méretű kobrafaj, hossza többnyire 90-105 cm között van, a legnagyobb példány (melyet a dél-afrikai Durbanban fogtak) egy 154 cm-es hím volt. Színe palaszürke, világos- vagy sötétebb barna vagy olívaszínű lehet, pikkelyei egy része fekete peremű. Hasa lazacszínű vagy lilássárga, melyet barna vagy fekete foltok tarkítanak. Toroktájékát - ez különösen akkor látványos ha széttárja csuklyáját - szabálytalan elhelyezkedésű sötét keresztsávok díszítik.

Méregfogai fix helyzetűek, a méregcsatorna nem a fog legvégén, hanem kicsit feljebb, elöl nyílik; így a kígyó képes a méreg előrefelé történő kilövellésére (köpésére).

Elterjedése és életmódja[szerkesztés]

Mozambique Spitting Cobra 2353703946.jpg

Afrika délkeleti részén fordul elő, Dél-Afrika KwaZulu-Natal, Limpopo, Mpumalanga és Északnyugati tartományaiban, Mozambikban, Délkelet-Tanzániában, Botswanában, Zimbabwében és Kelet-Namíbiában. A nyílt, köves-sziklás szavannákat vagy alföldi bozótosokat, ligeterdőket kedveli. Főleg tavak, folyók környékén fordul elő és ha megzavarják sokszor a vízben keres menedéket.

Napközben is járhat tápláléka után, de elsősorban este aktív. Békákkal, rágcsálókkal, madarakkal (beleértve a baromfit is), tojásokkal vagy kisebb kígyókkal táplálkozik. Pihenéskor odvas fatörzsekben vagy termeszvárakban húzza meg magát. Gyakran megtalálható települések közelében is, előfordul, hogy az forróság miatt nyitva hagyott ajtajú házakba, kunyhókba bemegy és megmarja az ott alvó lakókat.

Ha sarokba szorítják vagy meglepik, a mozambiki köpködőkobra felágaskodik - akár testhossza kétharmadát is felemeli -, szétfeszíti keskeny csuklyáját és háborgatója felé köpi mérgét, amellyel akár 2-3 méteres távolságból is képes eltalálni támadója arcát. Előfordul, hogy az ágaskodó, fenyegető pozitúra nélkül, a földön fekve is köpi a mérgét. Ha a támadó közel van vagy szűk helyen találkoznak, a kobra marással védekezik. Végszükség esetén döglöttnek tetteti magát.

Tojásokkal szaporodik, a nőstény egyszerre 10-22 tojást rak le. A kikelő kobrák 23-25 cm hosszúak.

Élettartama fogságban eléri a 20 évet.

Mérge[szerkesztés]

A mozambiki köpködőkobra mérge elsősorban citotoxinokat tartalmaz, amelyek a marás helyén szövetelhalást okoznak. Időben - 5 órán belül - beadott szérummal a nekrózis mérsékelhető, de a kezeletlen marás helyén akár a csontig lepusztulhat a kötő- és izomszövet és a teljes gyógyuláshoz bőrátültetésre is szükség lehet. A méregnek neurotoxikus komponensei is vannak, amelyek emberben többnyire csak szédülést eredményeznek, de a kisemlősök gyorsan megbénulnak tőle. A kobra egy marással 80-200 (átlagosan 140) mg mérget juttat áldozatába. A szembe köpött méreg égő fájdalmat okoz és ideiglenes vagy akár végleges vaksághoz vezethet.

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mozambique spitting cobra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.