Egyiptomi kobra
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Naja haje (Linnaeus, 1758)[1] | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Egyiptomi kobra témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi kobra témájú médiaállományokat és Egyiptomi kobra témájú kategóriát. |
Az egyiptomi kobra (Naja haje) vagy áspiskígyó, ureuszkígyó a mérges siklók családjába tartozik.
Elterjedése[szerkesztés]
Az egyiptomi kobra Észak- és Közép-Afrikában honos. Élőhelyét a száraz, valamint a nyirkos szavannák, félsivatagos területek alkotják; vagyis olyan helyek, melyeken víz és növényzet megtalálható.
Mérete[szerkesztés]
Az egyiptomi kobra maximum 2 méter hosszúra nőhet meg.
Életmódja[szerkesztés]
Ez a kígyó nappal aktív. Kisebb gyíkokat zsákmányol. Veszélyes kígyó, mérge 10 perc alatt megölheti az embert. A mérge az idegrendszerre hat; ez az állat inkább támad, ahelyett, hogy elmenekülne. A színe sárga kis fekete csíkokkal, így nem könnyű észrevenni. Afrika legveszedelmesebb kígyóinak egyike.
Érdekesség[szerkesztés]
Az egyiptomiak tisztelték ezt a fajt. Ureusz ékesítette az egyiptomi kettős koronát (pszent) Alsó-Egyiptom jelképeként. A legenda szerint Kleopátra egy ilyen kígyó marásával követett el öngyilkosságot.
