Ugrás a tartalomhoz

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fidesz Magyar Polgári Szövetség szócikkből átirányítva)
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Mottó: "Nekünk Magyarország az első!" (2015-2026)
"A biztos választás" (2026-)
Adatok
ElnökOrbán Viktor
AlapítóOrbán Viktor
Fodor Gábor
Kövér László
Bajkai István
Bayer Zsolt
Deutsch Tamás
Németh Zsolt
Szájer József
SzövetségFidesz–KDNP (2005–)
Alelnök
Lista
FrakcióvezetőKocsis Máté
Országos Választmány elnökeKövér László
SzóvivőZsigó Róbert (2013 áprilisától)
Horváth László (2021 áprilisától)
Alapítva1988. március 30.; 37 évvel ezelőtt (1988-03-30)
Eredeti névFiatal Demokraták Szövetsége
Székház1089 Budapest, Visi Imre utca 6. (Polgárok Háza)
Ifjúsági tagozatFidelitas
Tagok számaCsökkenés35 000[14] (2015)
Ideológiapopulizmus[1][2]
jobboldali populizmus[3]
nacionalizmus
nemzeti konzervativizmus
neoliberalizmus
neokonzervativizmus
kereszténydemokrácia
keresztény nacionalizmus[4][5]
euroszkepticizmus[1][3]
illiberalizmus[6][7]
globalizációellenesség
Korábbi ideológiák:
liberalizmus,
liberális konzervativizmus
Politikai elhelyezkedésjobboldaltól a szélsőjobboldalig[8][9][10][11][12][13]
Parlamenti mandátumok
135 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok
227 / 381
Európai parlamenti mandátumok
10 / 21
Nemzetközi szövetségek
Európai pártEurópai Néppárt (2000–2021)
Patrióták.eu (2024–)
EP-frakcióEPP képviselőcsoport (2004–2021)[15]
Függetlenek (2021–2024)
Patrióták Európáért (2024–)[16]
Hivatalos színei
  narancssárga
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fidesz – Magyar Polgári Szövetség témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak
Név
1988–1995Fiatal Demokraták Szövetsége
1995–2003Fidesz – Magyar Polgári Párt
2003–Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,[1][17][18] euroszkeptikus,[1][19] nemzeti konzervatív párt. A 2010-es évek végétől a radikális és szélsőjobboldali csoportba is kategorizálják.[20][21][22] Ifjúsági szervezete a Fidelitas. 2010 óta Magyarország vezető kormánypártja, szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárttal. Elnöke Orbán Viktor.

Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988-ban alakult liberális aktivista mozgalomként, amely szembeszállt a kormányzó marxista–leninista kormánnyal. 1990-ben jegyezték be politikai pártként, amelynek vezetője Orbán volt. Az 1990-es parlamenti választást követően bekerült az Országgyűlésbe; azonban az 1994-es választások után két mandátumot vesztett. A választásokat követően liberális konzervativizmust fogadott el, aminek következtében a liberális tagok kiléptek és csatlakoztak a Szabad Demokraták Szövetségéhez (SZDSZ). Ezután igyekezett kapcsolatot kialakítani más konzervatív pártokkal, és az 1998-as választások után jobbközép kormányt alakított. A 2000-es évek elején átvette a nacionalizmust, de népszerűsége kissé visszaesett a korrupciós botrányok miatt. 2002 és 2010 között ellenzékben volt, közben 2006-ban koalíciót kötött a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP). A 2006-os őszödi beszéd után (amit tömegtüntetések követtek) helyreállt a népszerűsége, aminek köszönhetően a Fidesz szupertöbbséget szerzett a 2010-es választásokon.

Miután 2010-ben visszatért Magyarország kormányzásához, nemzeti konzervatív politikát folytatott, és tovább tolódott jobbra. Az Európai Unióval szemben is kritikusabbá vált és a pártot euroszkeptikusnak minősítették. 2010-ben egy új médiatörvényt fogadtattak el a parlamentben, amely a sajtószabadság korlátozása miatt keltett éles kritikát,[23] majd elfogadtatták az új magyar alkotmányt, amely 2012-ben lépett hatályba, de a Fidesz hatalmának megszilárdítása miatt szintén éles kritikát váltott ki.[24][25] Kétharmados parlamenti többsége a 2014-es választás után is megmaradt, és a 2015-ös migránsválság eszkalálódását követően jobboldali populista és bevándorlóellenes retorikába kezdett. A megalakulása óta drasztikusan megváltozott a politikai pozíciója, a Fidesz mára jobb- és szélsőjobboldal közötti pártként helyezkedik el a közéleti palettán.[9][12][13] Politológusok illiberálisnak vagy autokratának minősítették a párt kormányzását,[26] míg Orbán pedig "keresztény illiberális demokráciának" jellemezte a kormánymodelljüket. 2022-ben az Európai Parlament a demokrácia visszaesése nyomán választási autokráciának minősítette a párt uralma alatt álló országot.[27] 2021-ben kilépett a jobbközép Európai Néppártból, majd 2024-ben az EP-ben a radikális jobb[28]–szélsőjobboldali[29][30][31] Patrióták Európáért nevű képviselőcsoporthoz csatlakozott.

Története

 Ehhez a szakaszhoz további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Fiatal Demokraták Szövetsége (1988–1995)

A pártot a Kádár-rendszerrel elégedetlen, abban szocializálódott és többségében valamilyen közéleti, politikai szerepet is vállaló személy alapította. Az új politikai szervezetet 37 radikális reformer, főiskolás-egyetemista fiatal hozta létre, az 1980-as évek végén.[32][33][34]

A csoport magja az ELTE jogi karának egy ún. szakkollégiuma volt, melyet az egyetem fiatalabb, szabadabb légkörre váró oktatói hoztak létre, némileg az egykori NÉKOSZ-ra emlékeztető módon. Az intézmény a politikai gondolkodó Bibó István nevét vette fel. A fiatalok nagyobb szabadságra vágytak, így a kollégiumban szabadegyetemi jelleggel hallgattak kurzusokat, találkozókon vettek részt (ezek közül kiemelkedik az 1985-ös szarvasi tanácskozás). Végül úgy határoztak, hogy létre kell hozniuk egy szervezetet, amely az akkor egyeduralkodó KISZ ellensúlya lehet.

A szervezet megalakulására némi vitákat, egyeztetéseket követően 1988. március 30-án került sor a kollégium Ménesi úti épületének alagsorában. A név szintén vita tárgya volt, végül a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)-titulusban állapodtak meg. Az alapítók különböző főiskolákról-egyetemekről érkező fiatalok voltak, de a társaság központi magját a „bibósok” alkották. Később ők vették át a vezető szerepet.

Elnöki poszt éveken át nem volt. Az elnöki teendőket eleinte egy hattagú szóvivői testület látta el. A hatóságok folyamatosan akadályozták a működésüket, jogi úton is megpróbálták őket ellehetetleníteni, de sikertelenül. A szövetség tagsága folyamatosan növekedett. A vezetők közül kiemelkedett a radikálisabb Kövér László, aki pár évvel korábban diplomázott az egyetemen, a nála néhány évvel fiatalabb, szintén jogász Orbán Viktor, illetve a liberálisabb nézeteket valló Fodor Gábor. Mind a hárman, ahogy az alapítók többsége is - kollégisták lévén - vidéki származásúak voltak, Kövér Pápán, Orbán Székesfehérváron, Fodor pedig Gyöngyösön született. Alapító társuk volt még a szintén „bibós” Áder János és Szájer József, valamint a közíró Bayer Zsolt is.

1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint a Nagy Imréről megemlékező június 16-i, vagy az 1989. március 15-i megmozdulás, illetve a Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozások, emellett állást foglaltak a romániai falurombolás, illetve a kínai, Tienanmen téri események ellen. Az első esetben a rendőrség erőszakosan lépett fel. Több szervezőt, felszólalót is inzultáltak, többek közt Orbán Viktort, Mécs Imrét és Tamás Gáspár Miklóst.

Akadt tehát dolguk a rendőrséggel és a bíróságon is, de a rendszer az ellenkező hatást érte el vele: a szervezet országszerte is egyre jelentősebbé vált, később párttá is alakultak. A Fidesz hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a korrupciómentes politika, és a kulturális sokszínűség (pluralizmus) képviseletét jelentette.

A rendszerváltás fontos eseménye volt az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások, ahol a Fideszt két állandó résztvevő és egy helyettes képviselte, méghozzá Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor.

1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, így képviselői bejutottak az Országgyűlésbe, és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben a pártot felvették a Liberális Internacionáléba.

Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.[35] 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kilépett a Fideszből, az országgyűlési képviselői mandátummal tagjai egyúttal lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választáson az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.)

Fidesz – Magyar Polgári Párt (1995–2003)

A Fidesz Lendvay utcai székháza

A párt jobbra tolódott, és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választáson csak 7,01%-os eredményt ért el.[36] 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választáson komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.

1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.

2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává vált.

A párt a 2002-es választáson az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF szövetség, bár képviselőcsoportjai együttes létszámát 165-ről 188-ra növelte, ellenzékbe került. Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és a Nemzeti Fórum szervezetet megalkotva a Fidesz frakciójához csatlakozott.

A 2002. évi választási vereség utáni XV., rendkívüli, nem tisztújító kongresszus három ponton módosította a Fidesz alapszabályát. A változtatás értelmében a párt miniszterelnöke megbízatásának lejárta után négy évig automatikusan teljes jogú tagja a párt elnökségének.

2002. július 3-án lemondott Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, parlamenti frakcióvezetője, mert tudomást szerzett édesapja állambiztonsági múltjáról. A párt vezetését attól kezdve Áder János ügyvezető alelnök látta el egészen 2003. május 17-ig.

A választási vereséget követően Orbán Viktor őszig a háttérben maradt. A 2002. októberi önkormányzati választási vereség széleskörű mozgósításra és a pártirányítás szerkezetének átalakítására ösztönözte. Figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította Hende Csaba operatív irányításával.[37]

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (2003– )

A Fidesz székháza 2003-tól 2011-ig (Budapest, VIII. ker., Szentkirályi u. 18.)

2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.

A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.

A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.

A 2006-os országgyűlési választáson a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 9-én Navracsics Tibor és Semjén Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP frakció minden alkalommal kivonul az ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt felszólal az Országgyűlésben. Ilyenkor csak a frakcióvezetők képviselik a két képviselőcsoportot.[38] 2008 tavaszán a párt kezdeményezésére népszavazást tartottak Magyarországon a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj kérdéséről. Mindhárom díj esetében az érvényesen szavazók több mint 80%-a támogatta annak eltörlését. A Fidesz értelmezése szerint az emberek a népszavazáson a kormányról is ítéletet mondtak, ezért a párt előrehozott választást sürgetett. A 2009-ben bekövetkezett miniszterelnök-váltás során és azt követően is fenntartották álláspontjukat, és világossá tették, hogy nem támogatják az MSZP által életre hívott Bajnai-kormány válságkezelő munkáját. Az ez évi európai parlamenti választáson a szavazatok 56,36%-át nyerte el a Fidesz–KDNP.

2010-től

A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség a szavazatok 52,73 százalékával 263 parlamenti mandátumot, ezzel kétharmados többséget szerzett, ismét Orbán Viktor alakított kormányt. A párt parlamenti frakcióvezetőjének tisztségében Navracsics Tibort Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester váltotta fel. 2010 júniusában a párt európai parlamenti képviselőjét, Schmitt Pált választotta köztársasági elnökké az új parlament a Fidesz által 2005-ben támogatott Sólyom László helyett. Ebben a parlamenti ciklusban a párt, a hatalmas parlamenti erővel a háta mögött, élt egy új alkotmány megalkotásának lehetőségével és számos kritika és az ellenzék bojkottja ellenére létrehozta Magyarország új alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én írt alá. 2012-ben Schmitt Pált Áder János követte a köztársasági elnöki székben.

A 2014-es országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, egyúttal ismételten kétharmados többséget szerzett. Ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett Orbán Viktor lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. A 2014-es európai parlamenti választás és a 2014-es önkormányzati választás szintén a Fidesz-KDNP győzelmét hozta.

2015 nyarán az oroszok által végzett szíriai terrorbombázások hatására, a nagy tömegű szír menekült miatt az európai bevándorlás kérdése bekerült a magyar és a külföldi közéleti viták középpontjába, amelynek kezelésére számos megoldási javaslat merült fel. A Fidesz-KDNP a tavaszi internetadó-tüntetésen reprezentált belső problémák fedésére megkezdte azt az idegenellenes propagandát, ami azóta is jellemzi. Ebben a kontextusban a kormányzat szigorúan csak a migráció és migráns megnevezéseket használja, nem megkülönböztetve a háborús, vagy politikai menekültet a gazdasági bevándorlótól, és az egész jelenséget károsnak állítja be.

Bővebben: 2015-ös európai migrációs válság és Déli határzár Magyarországon

A 2017 novemberében tartott tisztújító kongresszuson az elnökségben Novák Katalin került alelnökként, az Európai Számvevőszéknél tisztséget vállaló Pelczné Gáll Ildikó helyére. Orbán Viktort újabb két évre elnökének választotta a párt.[39] A 2018-as országgyűlési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. A koalíció a Parlamentben ismételten kétharmados többséget szerzett. Orbán Viktor ezzel az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott.

A 2019-es európai parlamenti választáson a szavazatok nem egészen 53%-ával a mandátumok 62%-át (13 helyet) szerezte meg.

Miután az Európai Néppárt pártszövetség kilenc tagpártja kérte a Fidesz kizárását,[40] 2021. március 3-án a Fidesz bejelentette, hogy ki fog lépni a jobbközép szövetségből.[41] 2021. március 18-án Novák Katalin bejelentette, hogy ezt meg is tették.[42] Utána egy ideig függetlenként politizáltak az Európai Unió parlamentjében.

2022. szeptember 22-én Navracsics Tibor bejelentette, hogy átül a KDNP frakciójába, ezzel a KDNP-nek 19 mandátuma lett az országgyűlésben.[43]

2024. június 30-án Orbán Viktor, Andrej Babiš, és Herbert Kickl megalapították a Patrióták Európáért nevű szélsőjobboldali [44][45] szövetséget.[46]

Szervezeti felépítése

Elnökei

A Fidesz elnöke
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
A párt logója
A párt logója
Hivatalban Orbán Viktor Hivatal kezdete: 2003. május 17.
Hivatalban
Orbán Viktor
Hivatal kezdete: 2003. május 17.
Adatok
Ország Magyarország
MegszólításElnök úr
ElsőOrbán Viktor (1993–2000)
TípusPártelnök
HelyettesAlelnök
MegválasztjaPártkongresszus
Hivatali idő2 év, megújítható
Hivatal kezdete1993. április 18.
Elődkollektív elnökség
A Wikimédia Commons tartalmaz A Fidesz elnöke témájú médiaállományokat.
A Fidesz elnökei
# Kép Név Hivatal kezdete Hivatal vége
―
kollektív elnökség
(szóvivői testület, majd országos választmány)
1988. március 30.
1993. április 18.
1
Orbán Viktor
(1963–)
1993. április 18.
1994. július 9.
1994. július 9.
1995. április 30.
1995. április 30.
1997. április 20.
1997. április 20.
1999. május 9.
1999. május 9.
2000. január 29.
2
Kövér László
(1959–)
2000. január 29.
2001. május 6.
3
Pokorni Zoltán
(1962–)
2001. május 6.
2002. július 3.
―
ügyvezető elnök
Áder János
(1959–)
2002. július 3.
2003. május 17.
(1)
Orbán Viktor
(1963–)
2003. május 17.
2005. június 13.
2005. június 13.
2007. május 15.
2007. május 15.
2009. június 13.
2009. június 13.
2011. július 3.
2011. július 3.
2013. szeptember 28.
2013. szeptember 28.
2015. december 15.
2015. december 15.
2017. november 12.
2017. november 12.
2019. szeptember 29.
2019. szeptember 29.
2021. november 14.
2021. november 14.
2023. november 18.
2023. november 18.
hivatalban

Alelnökei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Választási eredményei

Országgyűlési választások

Választás
 Szavazatok száma
(I. forduló)
 Szavazatok aránya
(I. forduló)
 Szavazatok száma
(II. forduló)
[47] 		Szavazatok aránya
(II. forduló)
 Mandátumok száma
 Mandátumok aránya
 Parlamenti szerepe
1990-es 439 481 8,95% 63 0641 1,85%1
21 / 386
 5,44% ellenzék
1994-es 379 295 7,02% 29 3911 0,69%1
20 / 386
 5,18% ellenzék
1998-as 1 263 522 28,18% 187 609 38,80%
148 / 386
 38,34% kormánypárt
2002-es2 2 306 763 41,07% 2 196 524 49,97%
164 / 386
 42,49%2 ellenzék
2006-os3 2 272 979 42,03% 1 511 176 46,65%
141 / 386
 36,53%3 ellenzék
2010-es4 2 706 292 52,73% 620 138 53,81%
227 / 386
 58,80%4 kormánypárt
2014-es5 2 264 780 45,04% – –
117 / 199
 58,79%5 kormánypárt
2018-as6 2 824 647 49,60% – –
117 / 199
 58,79%6 kormánypárt
2022-es7 3 060 706 54,13% – –
117 / 199
 58,79%7 kormánypárt

1: Jelentős számú visszalépés folytán más pártok javára
2: Az MDF és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. 164 képviselő Fidesz–MDF, 24 MDF–Fidesz színekben jutott be, összesen 188 (48,71%).
3: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után az eredeti tervektől eltérően önálló, 23 tagú KDNP frakció alakult.
4: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 36 tagú KDNP frakció alakult.
5: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 16 tagú KDNP frakció alakult.
6: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 16 tagú KDNP frakció alakult.
7: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 18 tagú KDNP frakció alakult.

Lásd még: Magyar választási rendszer

Önkormányzati választások

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
  • 1990: 792 képviselő, 33 polgármester
  • 1994: önállóan 284, koalícióban 370 mandátum; 30 polgármester
  • 1998: közel 2000 képviselő, 189 polgármester
  • 2002: 123 polgármester (önálló és közös jelölt együtt)
  • 2006: önállóan 82, közös jelöltekkel együtt 237 polgármester; önállóan 984, közös jelöltekkel együtt több mint 3000 képviselő
  • 2010: Az összes megyei közgyűlésben többség; 22 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: főpolgármester (Tarlós István), 17 mandátum
  • 2014: Az összes megyei közgyűlésben többség; 20 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: főpolgármester (Tarlós István), 17 polgármester, 2 kompenzációs listáról
  • 2019: Az összes megyei közgyűlésben többség; 13 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: 7 polgármester, 6 kompenzációs listáról
  • 2024: Pest vármegye kivételével az összes vármegyei közgyűlésben többség; 15 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 25-ből); 8 kerületi polgármesteri tisztség Budapesten (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: 10 mandátum (a 32-ből)
A párt plakátja a 2009-es európai parlamenti választásra Makón

Európai parlamenti választások

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma +/- Európai parlamenti csoport Európai párt
2004-es 1 457 750 47,40%
12 / 24
 Növekedés 12 Európai Néppárt (EPP) Európai Néppárt (EPP)
2009-es1 1 632 309 56,36%
13 / 22
 Növekedés 1
2014-es1 1 193 991 51,48%
11 / 21
 Csökkenés 2
2019-es1 1 824 220 52,56%
12 / 21
 Növekedés 1 Európai Néppárt (EPP)

(2021-ig)

Függetlenek (2021-től)

Európai Néppárt (EPP)

(2021-ig)

Függetlenek (2021-től)

2024-es1 2 048 211 44,82%
10 / 21
 Csökkenés 2 Patrióták Európáért (PfE) Függetlenek

1 - A KDNP-vel közös listán

Kritikák

„Ezt a mocskot a Fidesz főzte, de mindannyian esszük... Orbán és a Fidesz megnyerheti a következő választásokat azzal a szöveggel, hogy „vagyunk mi, és van a hazátlan ellenség velünk szemben”, ám egy országot így kormányozni nem lehet, ez előbb-utóbb polgárháborúhoz fog vezetni.” – Schiffer András[48]

A Fidesz vezette kormányt gyűlöletkampánnyal,[49][50] a kormánypárt és az állam, illetve a hatalmi ágak összefonódásával,[51][52] az állam foglyul ejtésével,[53] a demokrácia leépítésével,[54] a média- és sajtószabadság súlyos korlátozásával, a bíróságok függetlenségének aláásásával,[55][56] a független és nem kormányzati intézmények elnyomásával és politizálásával, választási manipulációval, a kritikus újságírók után kémkedéssel [57] és támadással,[58] a kritikus független civil szervezetek támadásával, továbbá súlyos korrupcióval vádolják. Miközben az eurómilliárdos támogatásokat felvették, a Fidesz és az Orbán-kormány folyamatosan támadja az EU-t, akadályozza annak munkáját és konfliktusban áll azzal.

Az Európai Unióban Magyarország lett az egyetlen ország, amelyet választási autokráciává minősítettek,[59] ahol a kormánypárt szinte minden hatalmi ágat bedarált.[52]

A politikai elhelyezkedéséről

A párt 2010-es hatalomba visszatérése óta a kritikusai szerint a párt fokozatosan a jobboldali alapállásból a „szélsőjobboldal felé tolódott”, amely eltolódást a „szélsőséges bevándorlásellenes kampányai”, a „demokrácia és a jogállamiság fokozatos lebontása”, a nacionalista, homofób, transzfób és rasszista politika és beszédek[60][61] jellemeznek.

Már a 2014-es, Tusványoson kifejtett „illiberális demokrácia” megvalósítása felé tett irány miatt többen szélsőjobboldalinak tartották.[62][63][64][65]

A gyűlöletkampányok

A Fidesz politikáját az ellenzékkel és az Európai Unióval szemben folytatott uszítás és a gyűlöletkampányok sora jellemzi.[49][50] Az idegengyűlölet normalizálása céljából a 2016-ban, a homofób és transzfób közhangulat fokozására pedig a 2022-ben megtartott népszavazást használta eszközként.

Ruszin-Szendi Romulusz nyilatkozatai alapján Orbán gyűlöletgyártással zárja el az utat a békés viták elől:

„Ez már régen nem politika. Ez gyűlöletgyártás, ami mérgezi a közösséget, rombolja a társadalmat, és fokozatosan elzárja az utat a békés viták elől. Szavakból golyót öntenek, és ezzel mérgezik a társadalmat. A vezető, aki nem példát mutat, hanem ellenségképeket gyárt, végső soron saját népét hergeli egymás ellen....”[66] Soha nem szabad démonizálni azt, aki másképp gondolkodik![67]

Propaganda és médiaszabadság

A demokratikus országokban a fő médiumok és a sajtó függetlenként működnek. Magyarországon a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után egész 2021-ig évről-évre romlott a magyar média- és sajtószabadság helyzete,[68][69] a csatornákat és napilapokat a kormányhoz közeli emberek felvásárolták.

Lásd még: Országok listája a sajtószabadság alapján

A kormányközeli médián és influenszer hálózatokon keresztül dezinformációt terjeszt a politikai céljainak előmozdítása és ellenfeleinek támadása érdekében.[70][71] Ez a dezinformáció gyakran az EU-t és képviselőit veszi célba, hitelteleníti az ellenzéki narratívákat, és oroszbarát nézeteket erőltet, különösen az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Orbán „béketeremtő” megközelítése az ukrán háborúval kapcsolatban végső soron orosz érdekeket szolgál.[72]

A 2010-es évek végétől már szinte valamennyi közmédia, a fő TV-csatornák, a rádióállomások, a napilapok a kormány egyoldalú propagandáját nyomják, gyakran álhírekkel.[73] Ez vonatkozik az összes (vár)megyei napilapra,[74] az M1 televíziós csatornára,[75] a TV2-re,[76] a Hír TV-re,[77][78] az országos rádióállomásokra.[79][80]

Korrupció

Magyarország a 2020-as évekre az Európai Unió legkorruptabb országa lett.[81][82][83][84]

Lásd még: Korrupcióérzékelési index

Bár a törvényt megszegő és korrupciós tevékenységet folytató tisztviselők ellen általában a megállapított törvények szerint indulnak büntetőeljárások, de a kormány befolyásolja, hogy a hivatali visszaéléseket kivizsgálják-e, és milyen eseteket. A korrupciós vádemelés azokra a politikai kiskorrupciónak minősülő esetekre korlátozódik, amelyek a hatalmi piramis alján vagy kívül történtek, a Fidesz magas rangú politikusainak vagy társoligarcháinak közreműködésével járó korrupciós ügyekben nem történik vádemelés.[85]

A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés kiemelte az országban problémás korrupciót és azt, hogy a politikailag magas rangú személyek által elkövetett korrupciós ügyeket nagyon ritkán vonnak büntetőeljárás alá. Ha történik fellépés, akkor az csak az alacsonyabb rendű közszolgálati tisztviselőket érinti vagy alacsonyabb fokon álló országgyűlési képviselőket.[86][87]

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-es jelentése alapján Magyarország az egyetlen EU-s tagállam, ahol a nemzeti hatóságok kevesebb szabálytalanságot észleltek az uniós források felhasználása során, mint maga az OLAF.[85]

Az Európai Parlament 2022-es tavaszi ülésén úgy határoztak, hogy erőteljesebben kell védeni az uniós támogatásokat, ahol Orbánt név szerint is megemlítették, aki „újraosztja a vagyont belső köre” számára.[88]

2025 elején az amerikai kormány Rogán Antalt tette szankciós listára korrupciós tevékenység miatt.[89][90] (Később a magyar kormány közbenjárása következtében Orbán szövetségese, D. Trump kormánya levette a listáról.)

2025 nyarán az Orbán-család 15 millió eurós palotája,[91] a magyar „kis Versailles”,[92] azaz Hatvanpuszta került reflektorfénybe, amely csupán „csekély adalék az Orbán-klánt körülvevő korrupcióhoz”.[91][93]

Életszínvonal

Annak ellenére, hogy a Fidesz 2010 óta hatalmon van és 2/3-os többséggel kormányoz, azaz szinte mindent meg tudnak valósítani, amit a parlament elé terjesztenek, Magyarország a 2020-as évekre az EU egyik legszegényebb országává vált. Az átlagfizetés [94] és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb.[95] A vásárlóerő úgyszintén. Magyarország 2025-re a lakossági vásárlóerő szintjén valamennyi kelet-közép európai ország és Románia mögött szerepel, az EU 27 állama közül a 25. helyen.[96]

Intolerancia, rasszizmus, xenofóbia

Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottsága (ECRI), mint független emberi jogi ellenőrző szerv, rendszeresen vizsgálja a rasszizmus és intolerancia helyzetét. Az ECRI és az emberi jogi szervezetek gyakran kritizálják a magyar kormányt a gyűlöletbeszéddel és a diszkriminációval kapcsolatos helyzet miatt.[97] Különösen a roma kisebbséggel kapcsolatos szegregáció, valamint az LMBTQ+ közösséggel kapcsolatos diszkriminatív jogszabályok és a kormányzati retorika miatt fogalmaztak meg aggályokat.[98]

Az ellenzéki és civil szervezetek rendszeresen tiltakoznak olyan jogszabályok ellen, amelyeket rasszistának vagy megkülönböztetőnek tartanak (pl. a romák 2025-ös őszi felvonulásán "Fidesz rasszista törvénye" ellen tüntettek).[99]

A kormányzati kommunikáció és a hozzá kötődő média a bevándorlókat és migránsokat (függetlenül a jogi státuszuktól) gyakran potenciális bűnözőként (terroristákként) vagy veszélyként mutatja be,[100][101] összemosva a kategóriákat.

A gazdaságpolitikájáról

Gyakori kritika, hogy a párt a cél elérése érdekében jogszabály-módosításokkal átrendezte a tulajdonviszonyokat, amelynek eszközeként a pártközeli gazdasági érdekcsoport számára testreszabott törvényeket fogadtak el, és célzott támogatásokat nyújtottak az Orbán-kormányhoz közelálló üzleti körök számára.[102] Egyes esetekben szektorális különadókat (például: reklámadó) vezettek be azért, hogy a fideszes üzleti és politikai csoportok számára versenyelőnyt nyújtsanak.[103] Az angol nyelvű szakirodalom ezt a nepotista jelenséget „crony capitalism” névvel illeti, melynek lényege, hogy az állam, a szabályozói hatalmával visszaélve, mások tulajdonát nem közérdekből, hanem magánszemélyek javára korlátozza vagy kisajátítja és a barátai kezére játssza. Magyarul ezt haveri kapitalizmusnak nevezik.[104][105][106] Az Orbán Viktor által vezetett politikai elit a lakosság jogi úton legitimált gazdasági és lélektani kizsákmányolását egyik meghatározó hatalomgyakorlási eszközének tekinti.[107][108][109][110][111]

Az ellenzék jellemzően az alább felsorolt intézkedéseket nevezi mutyinak (korrupció):

  • Trafikok bérbeadása (a dohányárusítás állami koncessziókhoz kötése, és a koncessziók politikai szempontok szerinti irányított kiosztása)[112][113]
  • Állami földek haszonbérletbe adása, majd eladása (az EU-s támogatások minden hozzáadott munka nélkül a bérleti díjat jelentősen meghaladó bevételeket biztosítanak, különösen a nagy területtel rendelkezők számára)[114]
  • Irányított közbeszerzések rendszere (a közbeszerzési pályázatoknak az előre kiszemelt cégre testre szabottan történő kiírása, illetve más pályázók menet közbeni kizárása)[115]
  • "Nemzeti" bankhálózat kialakítása (a külföldi tulajdonú bankok fokozatos kiszorítása)[116]
  • A szerencsejáték piac átrendezése (a Fidesz által betiltott kaszinók, játékgépek baráti kezekben való újraengedélyezése, az online szerencsejáték-piac átjátszása Andy Vajna kormánybiztosnak)[117]
  • Hazai élelmiszerláncok diszkriminatív támogatása (külföldi láncok kiszorítása, a CBA helyzetbe hozása)[118][119]
  • A gázüzlet hasznának lefölözése (Offshore hátterű cég közbeiktatásával a milliárdos haszon lefölözése)[120][121]
  • Letelepedési államkötvényeken szerzett hasznok (a kötvényt értékesítő cégek egyetlen szerepe a 30%-os haszonkulcs szerinti nyereség)[122]
  • Közvilágítási tenderek személyre szabása (egyetlen cégre szabott közbeszerzési pályázat)[123]
  • A TAO-pénzek becsatornázása a Fidesz-közeli támogatható szervezetekhez[124]

Miközben Orbán évek óta az Európai Uniót politikai ellenségnek állítja be[125] és azt támadja, közben Donald Trumpnak udvarol (és ő neki),[126] a Trump által megindított globális vám- és kereskedelmi háború Magyarország számára is komoly gazdasági károkat okoz.[127][128]

Források

  1. ↑ a b c d Vokskabin: Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
  2. ↑ Bieling, Hans-Jürgen. Uneven development and 'European crisis constitutionalism', or the reasons for and conditions of a 'passive revolution in trouble', Asymmetric Crisis in Europe and Possible Futures: Critical Political Economy and Post-Keynesian Perspectives. Routledge, 110. o. (2015). ISBN 978-1-317-65298-4 
  3. ↑ a b Bíró András, Boros Tamás, Varga Áron: Euroszkepticizmus Magyarországon (magyar nyelven). Policy Solutions. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
  4. ↑ Fekete, Liz (2016. április 1.). „Hungary: power, punishment and the ‘Christian-national idea’” (angol nyelven). Race & Class 57 (4), 39–53. o. DOI:10.1177/0306396815624607. ISSN 0306-3968. 
  5. ↑ Religion and Neo-Nationalism in Europe. 2020. ISBN 978-3-7489-0505-9 Hozzáférés: 2023. január 19.  
  6. ↑ Barber, Tony. „Trust in Europe's illiberal governments grows”, Financial Times, 2018. október 9. (Hozzáférés: 2020. január 10.) 
  7. ↑ Foster, Peter. „A 'climate of fear': Hungary, inside a dying democracy propped up by the EU”, The Telegraph, 2019. május 29. (Hozzáférés: 2021. január 10.) 
  8. ↑ Török Gábor: A Fidesztől még a Mi Hazánk is balra áll. Telex.hu. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  9. ↑ a b Friedrich-Ebert Stiftung: Rethinking the Far Right in Hungary, 2017. (Hozzáférés: 2024) „Viktor Orbán and Fidesz have become more radical than the far-right Jobbik party on numerous issues.”
  10. ↑ A Fidesz – az új szélsőjobboldal. Eszmélet. 2019.. (Hozzáférés: 2025. június 1.)
  11. ↑ Berberoglu, Berch. "The Global Rise of Authoritarianism in the 21st Century" 10. oldal:"He points out that since gaining a two-thirds majority in the 2010 general elections, the formerly conservative and now far-right Fidesz–KDNP government led by Viktor Orbán has carried out a rootand-branch transformation of Hungarian society.". New York: Routledge. ISBN 9780367854379" 
  12. ↑ a b Heinrich Böll Stiftung: Viktor Orbán has not arrived on the far right just now by his ‘mixed race’ comment], 2022 „The rhetoric of Orbán has then, year after year, increasingly sought to blur the boundary between the right and the far right.”
  13. ↑ a b Orbán’s Fidesz forming new far-right alliance with Austrian, Czech parties]. politico.eu, 2024 „Hungarian Prime Minister Victor Orbán and his far-right Fidesz party are forming a new political alliance with Austria’s Freedom Party (FPÖ) and the Czech Action of Dissatisfied Citizens (ANO) Movement”
  14. ↑ Te párttag vagy? Ez ma már elég ciki!
  15. ↑ Bíró Marianna, Iván András – A Fidesz azonnal távozik az Európai Néppárt frakciójából(telex.hu, 2021.03.03.)
  16. ↑ Márton Balázs - Harmadik legnagyobbként megalakult a Fidesszel a Patrióták Európáért EP-frakció (Telex.hu, 2024.07.08.)
  17. ↑ Right-Wing Populism in Central Europe: Hungarian Case (Fidesz, Jobbik)
  18. ↑ Cambridge University Press: Populist Democracies: Post-Authoritarian Greece and Post-Communist Hungary
  19. ↑ Euroscepticism in Hungary. European Consortium for Political Research (ECPR). (Hozzáférés: 2021. október 26.)
  20. ↑ The Hungarian Far Right (angol nyelven). https://www.ibidem.eu/, 2017 (Hozzáférés: 2025. június 26.) „Far-right parties such as Jobbik (and increasingly Fidesz)”
    Strickland, Patrick: Everything you need to know about Hungary’s far right (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2025. június 26.) „Fidesz’s rightward shift continued, and the party has since incorporated policies that have raised red flags among experts. "Since the refugee crisis, Fidesz has become much more radical and even more prejudiced than it was before."”
    Despite far-right lurch, Hungary’s Fidesz rides high in Europe and at home (angol nyelven). Despite far-right lurch, Hungary’s Fidesz rides high in Europe and at home. (Hozzáférés: 2025. június 26.)
  21. ↑ Infographic: Where Europe's Far-Right Has Gained Ground (angol nyelven). Statista Daily Data, 2023. november 23. (Hozzáférés: 2025. június 27.)
    The rise of the far right in the European Union: Gaining power not through a sweeping victory, but through creeping normalisation - FIIA - Finnish Institute of International Affairs (brit angol nyelven), 2024. május 7. (Hozzáférés: 2025. június 27.)
    Orbán’s Fidesz forming new far-right alliance with Austrian, Czech parties (brit angol nyelven). POLITICO, 2024. június 30. (Hozzáférés: 2025. június 26.)
  22. ↑ A new typology of parties of the populist radical right: Fidesz’s radicalized conservatism and gender inequality in comparison to the Rassemblement National. Bristol University. (Hozzáférés: 2025. június 26.) „This article argues for a bifurcation between parties of the populist radical right (PRR) that are genuinely ideologically conservative, especially in relation to gender and sexual politics, and those that are not. The article therefore proposes a new PRR party subtype – radicalized conservatism – which combines core PRR ideologies with religiously sourced conservatism. Four dimensions for identifying conservatism within PRR parties are proposed: (1) party relations to Christian democracy; (2) Church–party relations; (3) gender and sexual politics; and (4) knowledge politics. Next, these dimensions are applied in a comparison between France’s Rassemblement National and Hungary’s Fidesz parties. Fidesz is found to be a radicalized conservative party, in contrast to the Rassemblement National, which is not.”
  23. ↑ Bayer Judit: Az új médiatörvény sajtószabadságot korlátozó rendelkezései (Médiakutató). mediakutato.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 19.)
  24. ↑ NYT: Alkotmányellenes a magyar alkotmány (magyar nyelven). Mandiner, 2012. január 3. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  25. ↑ Itt az Orbán-alkotmány végleges szövege « Amerikai Népszava Online (hu-HU nyelven), 2011. április 15. (Hozzáférés: 2025. február 1.) „A Fidesz visszaélve a kétharmados parlamenti többséggel a magyar nép felhatalmazás és bevonása nélkül eltörli a Magyar Köztársaság demokratikus alkotmányát, és helyébe a Fidesz és a KDNP világnézetét tükröző alaptörvényt kreál. Létrejön egy ideológiai alapokon nyugvó állam, az illegitim hatalom. Az új alaptörvény megteremti a leválthatatlan egypárturalmi önkényuralom alapjait. Érvénybe lépése napjától Magyarországon megszűnik az alkotmányos demokrácia, a köztársaság. Helyébe Orbán Viktor és pártja diktatúrája lép.”
  26. ↑ Hungary Enters a New Era of Autocracy. (Hozzáférés: 2024) „After Viktor Orbán’s landslide victory, the illiberal Hungary experiment will continue. Brussels must respond decisively to the erosion of democracy and media freedom.”
  27. ↑ MEPs: Hungary can no longer be considered a full democracy | News | European Parliament (angol nyelven). www.europarl.europa.eu, 2022. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
  28. ↑ Patriots for Europe: Orbán’s attempt to unite the radical right (angol nyelven). OSW Centre for Eastern Studies, 2024. július 23. (Hozzáférés: 2025. június 26.)
  29. ↑ Hungary: Orban announces new far-right European alliance – DW – 06/30/2024 (angol nyelven). dw.com. (Hozzáférés: 2024. július 1.)
  30. ↑ Portugal's far right joins Viktor Orbán's 'Patriots for Europe' alliance (angol nyelven), 2024. július 1.
  31. ↑ Le Pen’s National Rally to take control of far-right Patriots in EU Parliament (angol nyelven). Politico.eu, 2024. július 8. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
  32. ↑ A Fidesz fogantatása. nol.hu/archivum. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
  33. ↑ Mi lett a 37 Fidesz-alapítóból?. index.hu, 2018. március 29. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
  34. ↑ Fidesz - dokumentumok. rev.hu. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
  35. ↑ A folyamat részleteiről ld. például Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft., 2001) ISBN 9630088762
  36. ↑ A korábbi választások eredményei
  37. ↑ Csurgó Dénes - Ott volt Orbán kezében a töltött fegyver, és ő meghúzta a ravaszt (Telex.hu, 2025.11.15.)
  38. ↑ A Fidesz és a KDNP kivonul, ha Gyurcsány szerepel a parlamentben (2006. október 9.)
  39. ↑ Orbán Viktor: A Fidesz már ma is készen áll a választásokra (origo.hu, Hozzáférés: 2017.11.12)
  40. ↑ Haász János: Európai párttársai egyötöde kizáratná a Fideszt a Néppártból. index.hu, 2021. március 2.
  41. ↑ Nótin Tamás, Buzna Viktor: Megszületett a döntés: kilép a Fidesz a jobbközép [[Európai Néppárt]] frakciójából. index.hu, 2021. március 3.
  42. ↑ A Fidesz kilépett az Európai Néppártból (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2021. március 18. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
  43. ↑ Navracsics Tibor a KDNP frakciójában folytatja (magyar nyelven). ORIGO, 2022. szeptember 22. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
  44. ↑ Orbán-Babiš alliance opens ‘new opportunities’ for German far-right. Euractiv. (Hozzáférés: 2025)
  45. ↑ Le Pen’s National Rally to take control of far-right Patriots in EU Parliament (angol nyelven). Politico.eu, 2024. július 8. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
  46. ↑ Patrióták Európáért – új jobboldali pártszövetséget alakítanak Orbán Viktorék (magyar nyelven). Szabad Európa, 2024. június 30. (Hozzáférés: 2024. június 30.)
  47. ↑ 2014-es választásoktól már nincs második forduló.
  48. ↑ rm -, -: Reagált Charlie Kirk halálára Ruszin-Szendi Romulusz, visszaszólt Orbán Viktornak (magyar nyelven). index.hu, 2025. szeptember 26. (Hozzáférés: 2025)
  49. ↑ a b „A gyűlölet évtizede – Partizán-dokumentumfilm a Fidesz kommunikációs stratégiájáról”. [2025. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. június 27.) (magyar nyelvű) 
  50. ↑ a b Partizán (2025. május 11.). „10 ÉV GYŰLÖLET | Film az orbáni gyűlöletpolitikáról”. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.) 
  51. ↑ Puzsér Róbert - Facebook. (Hozzáférés: 2025)
  52. ↑ a b A Fidesz már szinte minden hatalmi ágat bedarált (magyar nyelven). hirklikk.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.) „A jól működő demokráciákban a hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés megakadályozásának alapfeltétele. Itthon azonban a Fidesz már szinte minden hatalmi ágat bedarált.”
  53. ↑ Jancsics Dávid - A korrupció szociológiája (HVG könyvek, 2025) ISBN 9789635656646
  54. ↑ Beauchamp, Zack: It happened there: how democracy died in Hungary (amerikai angol nyelven). Vox, 2018. szeptember 13. (Hozzáférés: 2025. június 29.)
  55. ↑ Novak, Benjamin. „Hungary’s Judges Warn of Threats to Judicial Independence”, The New York Times, 2018. május 2. (Hozzáférés: 2025. június 29.) (amerikai angol nyelvű) 
  56. ↑ EU Parliament delivers Article 7 blow to Orban – DW – 09/12/2018 (angol nyelven). dw.com. (Hozzáférés: 2025. június 29.)
  57. ↑ Walker, Shaun. „Viktor Orbán using NSO spyware in assault on media, data suggests”, The Guardian, 2021. július 18. (Hozzáférés: 2025. június 29.) (brit angol nyelvű) 
  58. ↑ Walker, Shaun. „Hungary: pithy insults fly as anti-Orbán protesters resort to ridicule”, The Guardian, 2019. január 21. (Hozzáférés: 2025. június 29.) (brit angol nyelvű) 
  59. ↑ Magyarország már nem teljes értékű demokrácia - megszavazta az állásfoglalást az EP. euronews.com, 2022. szeptember 15. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
  60. ↑ Korányi, Kinga: 🌊 Orbán’s racist rhetoric: a desperate domestic power grab (brit angol nyelven). The Loop, 2022. augusztus 5. (Hozzáférés: 2025. június 27.)
  61. ↑ Orban's 'pure Nazi' speech shakes up politics – DW – 07/27/2022 (angol nyelven). dw.com. (Hozzáférés: 2025. június 27.)
  62. ↑ Cas Mudde: The Hungary PM made a ‘rivers of blood’ speech … and no one cares (angol nyelven). The Guardian, 2015. július 30. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  63. ↑ John Abromeit, York Norman, Gary Marotta, Bridget Maria Chesterton és mások. Transformations of Populism in Europe and the Americas: History and Recent Tendencies (angol nyelven). Bloomsbury, 359. o. (2016). ISBN 978-1-4742-2521-2 
  64. ↑ Britta Schellenberg: Rechtspopulismus im europäischen Vergleich – Kernelemente und Unterschiede (német nyelven). Bundeszentrale für Politische Bildung, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  65. ↑ CORENTIN LÉOTARD: Hongrie : Viktor Orbán, à droite toute! (francia nyelven). LaLibre.be, 2015. május 3. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  66. ↑ rm -, -: Reagált Charlie Kirk halálára Ruszin-Szendi Romulusz, visszaszólt Orbán Viktornak (magyar nyelven). index.hu, 2025. szeptember 11. (Hozzáférés: 2025. szeptember 11.)
  67. ↑ Facebook - Dr. Ruszin-Szendi Romulusz. (Hozzáférés: 2025)
  68. ↑ 2020 World Press Freedom Index | Reporters Without Borders (angol nyelven). RSF. (Hozzáférés: 2020. október 22.)
  69. ↑ Hungary → Ranking since 2013 | Reporters Without Borders (angol nyelven). RSF. (Hozzáférés: 2021. július 1.)
  70. ↑ In Hungary, sponsored disinformation ran rampant during the campaign for EU elections, and platforms made good money out of it – EDMO (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. szeptember 12.)
  71. ↑ Will Massive State-Funded Disinformation in Hungary Give Orbán One More Win? | German Marshall Fund of the United States (angol nyelven). www.gmfus.org. (Hozzáférés: 2025. szeptember 12.)
  72. ↑ Beránek, Ondřej: Disinformation, Fidesz narratives and important related events in Hungary (amerikai angol nyelven). European Values Center for Security Policy, 2023. június 13. (Hozzáférés: 2025. szeptember 12.)
  73. ↑ Benedek, Balizs: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége hadat üzent a Hír TV-nek (magyar nyelven). index.hu, 2023. július 22. (Hozzáférés: 2024. december 29.) „Elég a hírhamisításból! A Magyar Újságírók Országos Szövetsége felszólítja a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot, hogy kezdeményezzen eljárást a Hír TV hírhamisító gyakorlatának megfékezésére, hogy ne lehessen Magyarországon következmények nélkül hamis hírekkel szennyezni az étert – derült ki a MÚOSZ közleményéből, amelyet az MTI-hez juttattak el.”
  74. ↑ Freedom of expression - HUNGARY: The state of the media (amerikai angol nyelven). Civic Space Watch. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  75. ↑ „… a maffiában lehet hasonló, gondolom” – ilyen a köztévé belülről. Szabad Európa. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  76. ↑ The Hungarian media market (angol nyelven). europarl.europa.eu. (Hozzáférés: 2021)
  77. ↑ Ujhelyi István / Politikai Szemtanú (2022. szeptember 17.). „Hírt hamisított a HírTV”. (Hozzáférés: 2024. december 29.) 
  78. ↑ Boglárka, Rédl: Így jelennek meg a magyar nyelvű hírmédiában az orosz dezinformációs propagandagépezet trükkös hazugságai (magyar nyelven). atlatszo.hu, 2022. november 7. (Hozzáférés: 2024. december 29.) „A dezinformációs ökoszisztéma azonban nem csak önmagán belül osztja meg és terjeszti a sufni-szájtok által fabrikált álhíreket, hanem ezeket olykor néhány Fidesz-közeli sajtóorgánum (Origo, Magyar Nemzet, HírTV, Mandiner, Pesti Srácok), sőt a közmédia (hirado.hu) is átveszi.”
  79. ↑ Goethe Institut: POPULISMUS UND BEVÖLKERUNGSRÜCKGANG, Juni 2019 (németül)
  80. ↑ Így hajtotta uralma alá a kormány a rádiókat. Szabad Európa. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  81. ↑ 2022 Corruption Perceptions Index - Explore Vietnam’s results (angol nyelven). transparency.org. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  82. ↑ Hungary drops sharply in global anti-corruption index (angol nyelven). euobserver.com. (Hozzáférés: 2022. május 26.)
  83. ↑ Csurgó, Dénes: Transparency International: Még mindig Magyarország a legkorruptabb ország az EU-ban. Telex.hu, 2024. január 30. (Hozzáférés: 2024. április 4.)
  84. ↑ Idén is hazánk lett az EU legkorruptabb országa a Transparency International rangsora szerint. atlatszo.hu, 2024. január 30. (Hozzáférés: 2024. április 4.)
  85. ↑ a b BTI 2022 Country Report: Hungary. Bertelsmann Stiftung’s Transformation Index, 2022. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  86. ↑ EUR-Lex: 2020. évi jogállamisági jelentés: A jogállamiság helyzete Magyarországon
  87. ↑ 2020. évi jogállamisági jelentés Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon
  88. ↑ Protect EU funds more robustly against oligarchs, MEPs are set to say | 23-03-2022 | News | European Parliament (angol nyelven). www.europarl.europa.eu. (Hozzáférés: 2022. március 25.) „In their draft text, debated on Wednesday and put to the vote on Thursday, MEPs warn about the “unprecedented magnitude” of oligarchic structures in some EU countries involving members of governments and high-level politicians. They note that, according to reports, Viktor Orbán has been “centralising and redistributing wealth to his inner circle through agriculture subsidies” in Hungary.”
  89. ↑ Szankciós listára tette a távozó amerikai kormány Rogán Antalt (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2025. január 7. (Hozzáférés: 2025. január 7.)
  90. ↑ Sanctions List Search: Antal ROGAN. sanctionssearch.ofac.treas.gov. (Hozzáférés: 2025. január 7.)
  91. ↑ a b Bruyère, Florence La: En Hongrie, le fastueux palais du clan Orbán à 15 millions d’euros qui fait grincer des dents (francia nyelven). Libération. (Hozzáférés: 2025. szeptember 12.)
  92. ↑ Bruyère, Florence La: En Hongrie, le fastueux palais du clan Orbán à 15 millions d’euros qui fait grincer des dents (francia nyelven). Libération. (Hozzáférés: 2025. szeptember 12.) „Etabli en grande banlieue de Budapest et propriété du père du Premier ministre, ce «petit Versailles» alimente la grogne montante contre la dérive affairiste et corrompue du régime Orbán, avant les législatives d’avril prochain.”
  93. ↑ Libération: Csupán csekély adalék az Orbán-klánt körülvevő korrupcióhoz Hatvanpuszta (magyar nyelven). hvg.hu, 2025. szeptember 7. (Hozzáférés: 2025. szeptember 12.)
  94. ↑ Average salaries across Europe: Which countries have the highest pay? (angol nyelven). euronews, 2025. május 6. (Hozzáférés: 2025. augusztus 15.)
  95. ↑ Monthly minimum wages in European countries 2025 (angol nyelven). Statista. (Hozzáférés: 2025. augusztus 15.)
  96. ↑ Europe: quality of life index by category 2025, by country (angol nyelven). Statista. (Hozzáférés: 2025. augusztus 15.)
  97. ↑ ECRI - Country monitoring in Hungary - European Commission against Racism and Intolerance (ECRI) - www.coe.int (brit angol nyelven). European Commission against Racism and Intolerance (ECRI). [2024. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. november 8.)
  98. ↑ Az ECRI jelentése Magyarországról. (Hozzáférés: 2025)
  99. ↑ Partizán (2025. szeptember 27.). „A Fidesz rasszista törvénye ellen vonulnak⎪Roma Büszkeség Napja”. (Hozzáférés: 2025. november 8.) 
  100. ↑ Központ, Kormányzati Tájékoztatási: A határainkat ostromló migránsok nem szerencsétlen sorsú emberek, hanem terroristák (angol nyelven). https://kormany.hu, 2024. február 29. (Hozzáférés: 2025. november 8.)
  101. ↑ Magyarország Kormánya (2023. október 27.). „A migráció és a terrorizmus összefüggése”. (Hozzáférés: 2025. november 8.) 
  102. ↑ A dinasztia (The Dynasty) / így született az Orbán család gazdasági birodalma - Direkt36 Youtube videó, 2025.02.07.
  103. ↑ Fidesz-klientúra kiépítése: gőzerővel. Népszava, 2012. március 8. [2016. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  104. ↑ Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alaptörvényt a haveri kapitalizmus. Transparency International, 2014. július 25. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  105. ↑ Wahlkampf in Ungarn: Orbáns Clan plündert die Staatskassen (német nyelven). Spiegel Online, 2014. április 2. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  106. ↑ Herczegh Márk: Spiegel: Orbán politikájának haszonélvezője a felső 10 százalék, „a Fidesz-klientúra magja”. 444.hu, 2014. április 2. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  107. ↑ Csurgó Dénes - Mennyibe kerül nekünk a NER? (2025.12.08.)
  108. ↑ Kassai Zsigmond - 1360 milliárdot költött az állam 2015 óta a Rogán-féle kommunikációra (24.hu, 2024.02.19.)
  109. ↑ Bódis András - 1452 milliárd „dugipénzt” találtunk a Mészáros–Tiborcz–Matolcsy–Szíjj-körnél / de ez nem minden (Válasz Online, 2024.07.23.)
  110. ↑ Gyenis Ágnes - Döbbenetes adatokat gyűjtött a közpénznyelő magántőkealapokról a Transparency: a mutyiszektor megöli a versenyképes cégeket (HVG, 2025.12.10.)
  111. ↑ Társadalomelmélet.rar (a szakkollégium 2010-es években elhangzott előadásainak rövidített és kivonatolt összefoglaló kiadványa) - Társadalomelméleti Kollégium, 2018.
  112. ↑ Egyéves lettél, trafikmutyi, te drága!. nol.hu, 2014. július 1. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  113. ↑ Trafikmutyi: idegenek, képviselők és haverok sora. hvg.hu, 2013. április 25. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  114. ↑ A New York Times után az Euronews is utánajárt a termőföldmutyinak Magyarországon. Átlátszó.hu, 2020. január 17. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  115. ↑ „Nem megoldás cinkosként asszisztálni a fideszes mutyikhoz” – volt polgármesterek nyílt levele önkormányzati döntéshozókhoz. Átlátszó.hu, 2021. október 20. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  116. ↑ Bankmutyi? Szakértők szerint homályosak a kormányzat szándékai. atv.hu, 2013. szeptember 12. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  117. ↑ A szerencsejáték forgandó: A NER-kedvencek mellett a multiknak is kénytelenek lapot osztani. hvg.hu, 2022. május 3. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  118. ↑ Hiába hatályos az élelmiszermentésről szóló törvény, senki nem tud semmit arról, hogy is lehet betartani. hvg.hu, 2022. február 3. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  119. ↑ Több sebből vérzik az élelmiszer-pazarlás elleni törvényjavaslat. adozona.hu, 2021. december 24. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  120. ↑ Gázmutyi – az állami MVM helyett a MET tollasodhatott. 24.hu, 2015. június 22. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  121. ↑ Gázmutyi miatt hiányos a gáztartalék?. 24.hu, 2014. szeptember 12. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  122. ↑ Letelepedési kötvény: a „jó bevándorlók” pénzt hoznak az offshore-konyhára. Átlátszó.hu, 2015. június 19. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  123. ↑ Végre nyilvános az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentés, bár Tiborcz István és az Elios nevét kitakarták benne. Átlátszó.hu, 2022. február 7. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  124. ↑ Fidesz-közeli, állami, és multinacionális cégek öntik a TAO-pénzt a kormány kedvenc futballklubjaiba – itt vannak a nevek és a számok. Átlátszó.hu, 2018. július 18. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  125. ↑ Orbán Hitlerhez hasonlította az Európai Uniót, Gyurcsány beteg embernek tartja (magyar nyelven). telex, 2023. május 12. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  126. ↑ „Most udvarolnak egymásnak, de nagyot csalódhat Orbán, ha Trump legyőzi Bident”, hvg.hu, 2024. március 13.. [2025. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. június 29.) (hu-HU nyelvű) 
  127. ↑ Döntöttek a kínaiak, nem folytatódik Magyarország történetének legnagyobb beruházása (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2025. június 26. (Hozzáférés: 2025. június 29.)
  128. ↑ Vészjósló előrejelzések: Magyarország lehet a vámháború legnagyobb vesztese (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2025. május 26. (Hozzáférés: 2025. június 29.)

További információk

Wikihírek
Wikihírek
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fidesz_–_Magyar_Polgári_Szövetség&oldid=28773225”