Ugrás a tartalomhoz

Felsőszolcsva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Hübele (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. március 10., 20:26-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Torda-Aranyos vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Felsőszolcsva (Sălciua de Sus)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségSzolcsva
Rangfalu
KözségközpontSzolcsva
Irányítószám517649
SIRUTA-kód7017
Népesség
Népesség448 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′ 37″, k. h. 23° 24′ 09″46.393674°N 23.402440°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 37″, k. h. 23° 24′ 09″46.393674°N 23.402440°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszolcsva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Felsősolcsva egy régi térképen

Felsőszolcsva románul: Sălciua de Sus, falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Torockótól délkeletre, Alsószolcsvától nyugatra, az Aranyos jobb partján fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Felsőszolcsva, Szolcsva nevét 1470-ben említette először oklevél Felsewsolczwa néven. 1516-ban Felsewzolchwa Torockó tartozékaként volt említve. 1473-ban (felében) 14 jobbágytelek Orosz Tamás, Gewrkew, Hwchaga Péter és Juga Iván jobbágy kezén volt. További névváltozatai: 1474-ben Felsewzolchwa, 1489-ben Felseuzolchwa, 1495-ben Felsewzolchwa, 1733-ban Felső-Szelcsva, 1750-ben Felső Szelcsova, 1760–1762között Felső Szalcsam (!), 1805-ben Felső-Szolcsva, 1808-ban Szolcsva (Felső-), 1861-ben Felső-Szolcsva, 1888-ban Felső-Szolcsva (Szelcséna [!] din szusz), 1913-ban Felsőszolcsva.

A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. 1910-ben 1243 lakosából 1217 román volt. Ebből 1238 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Valer Butură falumúzeum

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt élt a 18. század végén - 19. század elején Simion Pantea kántor, bíró. Az ő költségén jelent meg Nagyszebenben 1802-ben A bölcs Szindipa története című népkönyv. (Sindipii filosofului, care mai întîi s-au întors din limba persiană în elinească, iar acum din limba elinească prefăcută în românească, dată în tipar cu cheltuiala lui Simeon Pantea din satul Selcioade-Sus pe Ariaşi. Sibiu, Ion Bart, 1802.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]