Budai-hegység

Budai-hegység
Zsámbék felől
Magasság	559 m
Hely	Pest megye, Budapest
Hegység	Dunántúli-középhegység
Legmagasabb pont	Nagy-Kopasz (559 m)
Terület	105,01 km2
Elhelyezkedése
Budai-hegység Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 00″, k. h. 18° 52′ 60″47.55, 18.88333
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai-hegység témájú médiaállományokat.

A Budai-hegység nagyrészt triász mészkőből és dolomitból felépült tömege a Duna vonalánál találkozik az Alföld süllyedékével. A mészkövön kívül megtalálható például a hárshegyi homokkő is. A hatalmas szerkezeti vonalak a kiemelkedő hegységi, budai részt is igen alaposan megdolgozták, ahol a repedések utat nyitottak a nagy mélységből felemelkedő meleg vizeknek csakúgy, mint a felszínről leszivárgó karsztvizeknek. Mindezek eredményeként repedések mentén meleg és hideg vizek váltakozó hatására létrejött, labirintus alaprajzú, gazdag ásványkincsű barlangok keletkeztek.

A híres, nagy budai barlangokon kívül még kb. 80 kisebb-nagyobb üreget tartanak számon a katalógusok. Néhányat közülük már az ősember is használt (például Remete-Felső-barlang), de a többinek is nagy szerepe volt a főváros történetében (háborúk idején búvóhely a Vár-barlangban, bányászat a Hárs-hegyen, stb.). Ma inkább turisztikai hasznosításuk, gyógybarlanggá alakításuk és védelmük jelent gondot Budapest lakóinak.

Részei

A Budai-hegység 400-500 méter magas hegyei a Hármashatár-hegy, Mátyás-hegy, József-hegy, Szemlő-hegy, Kis- és a Nagy-Hárshegy, a Remete-hegy, Kakuk-hegy, Kecske-hegy, Ujlaki-hegy, Vadaskert, Gugger-hegy, Normafa, Széchenyi-hegy, Sváb-hegy, Budaörsi-hegyek, Sas-hegy, Gellért-hegy, Vár-hegy és Budapest legmagasabb hegye, az 527 méter magas János-hegy. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz, Budapest közigazgatási területén belül pedig a János-hegy.

Fájl:Budai-hgys1.jpg

Budai-hegység képe a legmagasabb pontjáról, a Nagy-Kopaszról, alkonyatkor

A Wikimédia Commons tartalmaz Budai-hegység témájú médiaállományokat.