Ugrás a tartalomhoz

A francia Becsületrend magyar kitüntetettjeinek listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Becsületrend lovagi rendjele

A jelen lista a Franciaország által magyar, illetve magyar származású személyeknek adományozott Becsületrend tagjait sorolja fel. Döntő hányaduk megtisztelő címen kapott elismerést, azonban többen – francia állampolgárként vagy a francia államnak tett közvetlen szolgálatért – teljes jogú tagjai a rendnek.

A kitüntetettek számáról, személyéről pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A Petőfi Irodalmi Múzeum saját gyűjtés keretében összeállított egy 242 személy adatait tartalmazó adatbázist, melyet 2004-ben lezárt.[1]

Díjazottak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Becsületrend magyar kitüntetettjei. Névtér, irodalmi adattárak. Petőfi Irodalmi Múzeum, 2011 [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
  2. A Szabad Francia Erőkben harcolt katonatiszt 1945-ben lett lovag, 1953-ban tiszt, 1963-ban parancsnok, 1972-ben főtiszt, majd 2015-ben kapta meg a nagykereszt fokozatot. (Részben közli: Bajomi Lázár Endre: Tramontana – Magyar önkéntesek Franciaországban, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984. 184. old.)
  3. Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009. I. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményei - 2009. 222. oldal
  4. 1996 óta lovag, a A Francia Becsületrend és Nemzeti Érdemrend Magyar Tagjainak Szövetsége alapító elnöke.
  5. 2000-ben már lovagi fokozatot is kapott.
  6. 1998. óta tiszt.
  7. Fasang Árpád zenetanár, karnagy, zeneszerző fia
  8. 1999-ben lovagi fokozatot is kapott.
  9. 2000-ben parancsnoki fokozatot is kapott.
  10. 1958-tól lovag.
  11. Abonyi Péter (Pierre Abonyi) (Debrecen, 1919. december 8. – ?) 2. világháborús veterán, 1976-tól 1983-as nyugdíjba vonulásáig a Planet-Wattohm Villamosszerelési Kft. (Senlis) főigazgatója. 1938. szeptember 15-én hagyta el Magyarországot. 1939. szeptember 3-án beállt a francia hadseregbe, s a 22. idegen önkéntes menetezred (22e R.M.V.E.) másodosztályú közlegényeként részt vett az 1940-es „franciaországi csatában”. 1986 és 2003 között ezen ezred bajtársi egyesületének utolsó elnöke, majd az Idegenlégiós Bajtársi Egyesületek Szövetségének (Fédération des sociétés d'anciens de la Légion étrangère) adminisztrátora. 58 évnyi szakmai és társadalmi munkája, valamint katonai szolgálata elismeréseként tüntették ki. Lásd:
  12. Arra forrás, hogy 1999-ben már megkapta a francia Becsületrendet: Népszava. 1999. okt. 22. 11. p.. És hogy lovagi címet kapott: Világgazdaság. 2001. nov. 8. 7. p.
  13. a b c Ordre de la Légion d'Honneur : Décret du 31 décembre 1996 portant promotion et nomination (francia nyelven). Légifrance. [2023. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 25.)
  14. Préts Pál törzszászlós (Kópháza, 1919. június 29. – Eisenstadt, 1996. október 27.) a 13. idegenlégiós féldandár tiszthelyettese. 1940 júliusában Londonban csatlakozott a Szabad Francia Erőkhöz, a De Gaulle elnök által alapított Felszabadítási Rend öt magyar származású bajtársának egyike. 1956-os nyugállományba vonulása után Ausztriában telepedett le.
  15. 1968-ban kapott lovagi címet.
  16. Az 1930-ban Franciaországban letelepedett és ott 1936-ban a Wattohm Villamossági Kft-t megalapító Fischmann a 22. idegen önkéntes menetezred katonájaként részt vett az 1940-es „franciaországi csatában”, később ezen ezred bajtársi egyesületének elnöke lett. Több más kitüntetés mellett 1967-ben kapta meg a lovagi címet. (Közli: Bajomi Lázár Endre: Tramontana – Magyar önkéntesek Franciaországban, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984. 132. old.). Lásd még: Eric Abadie: Rencontre avec M. Pierre ABONYI, le vendredi 30 juillet 2010 (francia nyelven). picardie-1939-1945.org, 2010. augusztus 28. [2021. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
  17. Révész Tibor orvos (Budapest, 1902. június 1. – Crest, 1976. november 2.) a francia ellenállás önkéntese, híradásért felelős vezetőinek, valamint a De Gaulle elnök által alapított Felszabadítási Rend öt magyar származású bajtársának egyike. A Long nevet házasságkötése után vette fel.
  18. Leonore adatbázis
  19. Több forrás is parancsnokként említi, azonban anyagában a kinevezésének nincs nyoma.
  20. [1]
  21. Léonore adatbázis
  22. 1939. augusztus 5-től lovag.
  23. 1927-ben lovagi címet kapott, miután ő képviselte Franciaországot a frankhamisítási perben.
  24. Szakály
  25. 1939-ben már elnyerte a lovagi fokozatot.
  26. Az író 1940-ben hunyt el az ardenneki harcokban kapott sérülésében, a 13. utászezred önkénteseként. Kitüntetését posztumusz adományozták.
  27. 1931-ben parancsnoki fokozatot kapott.
  28. Az 1938. április 7-én kitüntetett Hankiss János életrajzát közli Mudrák József: A Debreceni Egyetemi Könyvtár tisztviselői névsora és lexikona életrajzi és irodalmi adatokkal 1916-1949.
  29. Archiválva 2016. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  30. Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  31. 1912-ben tisztté nevezték ki, Karczag Vilmossal, a Theater an der Wien igazgatójával együtt.
  32. Léonore adatbázis
  33. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  34. Léonore adatbázis. 1923 augusztusától tisztje
  35. Adatai
  36. Noha Franciaországban élt és dolgozott, nem vette fel az állampolgárságot. Lovagi címét is külföldiként kapta, így nem vált a rend teljes jogú tagjává.
  37. Léonore adatbázis
  38. Előző rang: 1874-től lovag.
  39. Léonore Adatbázis
  40. 1878-ban, a párizsi világkiállítás magyar versenybírójaként már megkapta a lovagi címet.
  41. Arcanum.com, Pesti Napló, 1893. július (44. évfolyam, 184-214. szám)
  42. A Milton-kép 1878-as világkiállításon elért sikere után emelték az 1877-ben elért lovagi rangjából tisztté, majd 1890-ben parancsnokká.
  43. A 80.98.115.93 IP címről, 2019. szeptember 9-én 09:36-kor tett bejegyzés: „Hieronymi Károly mint az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság igazgatója 1886. január 14-én kapta meg a kitüntetést. Az oklevél a leszármazottak tulajdonában van.” (Megjegyzés: Megköszönném, ha az anonim bejegyzést tevő felvenné velem a kapcsolatot ezen az e-mail-en...)
  44. Lénonore adatbázis
  45. Kinevezve: 1881. november 17-én. Renvers Vilmos cs. és kir. alezredes iratai – a lovaggá avató okirattal együtt – a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum Personalia gyűjteményében található. Jelzet:151, VII.63., növ.n.sz.:42/78.
  46. 1861-ben lett lovag. Tiszti rendjele és lovagi oklevele a szombathelyi Smidt Múzeum tulajdonában van.
  47. Az Épitési Ipar, 1878-10-27 / 43. (95.) szám
  48. Németh Ferenc: Egy bácskai orvos sikere Párizsban. Hét Nap online, 2022. 10. 16. LXXVII. évf. 41. szám
  49. Leonore database
  50. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  51. Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  52. 1868. május 27-én; az oklevél száma: 7119.
  53. Archiválva 2014. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  54. 1845-ben lett lovag, 1860. október 12-én tiszt, majd 1861. május 29-én parancsnok.
  55. Léonore adatbázis
  56. Léonore adatbázis
  57. Léonore adatbázis. 1830. november 16-án kelt honosítási iratmásolatával.
  58. Bakos József őrmester (Szabadszállás, 1902. március 19. – Ronchamp, 1944. október 26.) a 13. idegenlégiós féldandár tiszthelyettese, a De Gaulle elnök által alapított Felszabadítási Rend öt magyar származású bajtársának egyike. Az északkelet-franciaországi harcokban szerzett halálos sebesülést.
  59. Kocsis Imre zászlós (Balatonederics, 1910. november 3. – Bourbach-le-Haut, 1944. december 3.) a 13. idegenlégiós féldandár tisztje, a De Gaulle által alapított Felszabadítási Rend öt magyar származású bajtársának egyike. Az elzászi harcokban szerzett halálos sebesülést.
  60. Visszaemlékezései szerint nem sokkal a második világháború után De Gaulle tábornok tüntette ki.
  61. Bokor József (szerk.). Gervay, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  62. Bokor József (szerk.). Sina, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  63. Magyar, angol és német nyelvű életrajzában említésre kerül a kitüntetés, azonban más forrásban nem szerepel.
  64. Az eredeti Becsületrend szócikk készítésekor került fel a listára, azonban ma már nem lehet tudni, milyen forrásból.
  65. Archiválva 2012. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

[szerkesztés]