Bedő Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bedő Albert
Született1839. december 31.[1]
Sepsikőröspatak[2]
Elhunyt1918. október 20. (78 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • államtitkár
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1905. január 3.)
IskoláiSelmeci Akadémia (–1864)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedő Albert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kálnoki Bedő Albert (Sepsikőröspatak, 1839. december 31. – Budapest, 1918. október 20.) erdész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Származása, tanulmányai[szerkesztés]

Apja unitárius lelkész volt. Tanulmányait az unitáriusok székelykeresztúri és kolozsvári gimnáziumában folytatta. Ezután jogot hallgatott, s teológiai tanulmányokat is végzett. A marosvásárhelyi táblánál dolgozott, majd 1860-tól 1864-ig állami ösztöndíjjal elvégezte a selmecbányai erdészeti akadémiát.

Pályafutása[szerkesztés]

1864-től Szlavóniában, gróf Eitz vukovári uradalmában magánerdészeti szolgálatba lépett erdészsegédként. Már végzős diák korában az Erdészeti Lapok munkatársa, 1871-től pedig a szerkesztője volt. 1866-ban tette le az államvizsgát, s az ez évben alapított Országos Erdészeti Egyesület titkárává, majd első alelnökévé választották.

1868-ban (előbbi tisztségeinek megtartása mellett) az állami erdészet szolgálatába lépett. 1872-ben kinevezték főerdőmesternek, s 1873. január 1-jétől a pénzügyminisztériumban az állami erdők ügyeinek főelőadójává, majd 1878-tól főerdőtanácsossá nevezték ki. Divald Adolffal és Wagner Károllyal együtt készítette elő az 1879-ben megjelenő, új és európai színvonalú Erdőtörvényt,[3] mely 1880. július 1-jén lépett életbe. A Magyar Tudományos Akadémia 1880-ban levelező tagjai sorába iktatta. 1881-től országos főerdőmester, s a földművelésügyi minisztérium I. főosztályának főnöke, 1885-től államtitkár. 1896-ban miután nyugdíjba vonult, szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselővé választották. E politikai szerepkörében 1905-ig megmaradt, és egyebek mellett a munkásviszonyok javításáért, a parasztság anyagi felemelkedéséért is szót emelt a parlamentben.

1866-ban az Ungarischer Fortsverein évkönyvét, a Jahresschrift des ungarischen Fortsvereines-t szerkesztette. 1867-ben az Országos Erdészeti Egyesület Közleményei, 1867-1872-ig az Országos Erdészeti Egyesület Évkönyvei, 1871-től 1899-ig pedig az Erdészeti Lapok periodikák szerkesztője volt.

Az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 50. évfordulóján, 1916-ban, tiszteletbeli elnökké választották.

Bedő gondnoka volt a budapesti unitárius egyházközségnek, tiszteletbeli elnöke a Dávid Ferenc Egyletnek. Konzervatív unitáriusként vált ismertté, aki inkább Blandrata György szervező talentumának, mint Dávid Ferenc forradalmi szellemének volt híve. Neve az egyházi irodalomban is fönnmaradt. Mint az Unitárius Közlöny munkatársa, tanulmányaiban az unitárius vallás jellemképző erejét domborította ki. Több alkalommal 100–100 koronás pályadíjat tűzött ki egyházi beszéd megírására.

Végakaratának megfelelően Kálnokon helyezték örök nyugovóra.

Kitüntetései, díjai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Bedő Albert - A Magyar Állam összes erdőségeinek átnézeti térképe
  • Nyílt levél hazai fakereskedésünk érdekében. Pest, 1871. 12 lap
  • Tájékozás erdészeti kiállításunk ügyében. Buda, 1873
  • Erdészetünk leírása. Budapest, 1874 (különlenyomat a Honismertetőből) 16 lap
  • Das Forstwesen als Gegenstand der internationalen Statistik. Budapest, 1874
  • Erdő-őr, vagy az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben. Budapest, 1874 (Az Országos Erdészeti Egyesület által jutalmazott munka. 3. kiadás. Budapest, 1883. 4. bővített kiadás. Budapest, 1885. 5. bővített kiadás. Budapest, 1887)
  • A magyar királyi államerdők gazdasági és kereskedelmi leírása. (ugyanez francia és német nyelven) Budapest, 1878
  • Az erdők az 1878. évi párisi világkiállításon. Budapest, 1879 (Hivatalos jelentés a párizsi 1878. évi világkiállításról IV.)
  • Erdészeti teendőink. Budapest, 1880 (különlenyomat)
  • Az erdészeti ügyek közigazgatási kezelése hazánkban. Budapest, 1882
  • A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I-III. Budapest, 1885
  • Magyarország erdőségei. Budapest, 1885 (Székfoglaló előadás. Értekezések a természettudományok köréből. XV. 17.)
  • Az erdőmívelés jelentősége hazánkban. Budapest, 1886 (Akadémiai Évkönyvek XVII.)
  • A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. Második, bővített kiadás. I-IV. Budapest, 1896

Cikkei jelentek meg Erdészeti Lapokban, a Gazdasági Lapokban, a Fővárosi Lapokban, az Erdő és Gazdasági Lapokban, a Hazánk s a Külföldben, a Wochenblatt für Land- und Forstwirtheben, a Keresztény Magvetőben és a Nemzetgazdasági Szemlében. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című műben az Erdők és erdészet fejezetet ő írta.

Irodalom róla[szerkesztés]

  • Bedő Albert. In: Erdészeti Lapok. 1918. 57. 2.1,2
  • Dr. Bedő Albert. In: Unitárius Közlöny. 1918. 11–12.
  • Oroszi Sándor: Bedő Albert. In: Für Lajos–Pintér János (szerk.): Magyar agrártörténeti életrajzok. Bp., 1987. 137–140. p.1,2 [4]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Emlékezetére az Országos Erdészeti Egyesület 1957-ben „Bedő Albert emlékérem” néven évenként kiosztásra kerülő kitüntetést alapított.
  • Ásotthalmon erdészeti szakmunkásképző intézet viseli nevét.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01362.htm, Bedő Albert, Kálnoki Bedő, 2017. október 9.
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  3. ↑ 1879. évi XXXI. törvénycikk
  4. ↑ Bedő Albert (1839–1918) – erdész http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/tudostarlat/bedo-albert-1839-1918.pdf Hozzáférés: 2023.07.16

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Kálnoki Bedő Albert orsz. főerdőmester és ministeri tanácsos 25 éves államszolgálatának jubileuma. In: Erdészeti Lapok, 1893. 3. szám
  • Kálnoki Bedő Albert dr. In: Erdészeti Lapok, 1918. 21-22. szám
  • Dr. Bedő Albert. In: Unitárius Közlöny, 1918. 11-12. szám
  • Tompa Károly: Bedő Albert sírjánál jártam. In: Az erdő, 1982. 12. szám
  • D. Nagy András (összeáll.): Emlékezés névadónkra. In: Bedő Albert Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet Jubileumi Évkönyve 1883–1983 (szerk. Fröhlich András), Ásotthalom, 1983
  • Emlékezés Bedő Albertre. 1839–1999. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián, 1999. november 5.; MTA Agrártudományok Osztálya, Bp., 2000
  • Király Pál: Bedő Albert (1839–1918) élete és munkássága; Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 2000 (Erdésznagyjaink arcképcsarnoka)
  • Bedő Albert, az erdész szakma kiemelkedő alakja; szerk. Andrési Pál; Ásotthalmi Bedő Albert Alapítvány, Ásotthalom, 2015
  • Bedő Albert. A székely erdész, polihisztor; szerk. Andrési Pál; Országos Erdészeti Egyesület, Bp., 2016
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bedő_Albert&oldid=26296439”