Kürti Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kürti Miklós
Született 1908. május 14.
Budapest
Elhunyt 1998. november 24. (90 évesen)[1][2]
Oxford
Állampolgársága
Foglalkozása
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • magfizikus
Iskolái Frigyes Vilmos Egyetem (1928–1931)
Kitüntetései
  • Holweck Prize (1955)[4]
  • Fritz London Memorial Prizes (1957)
  • Hughes-érem (1969)
  • Brit Birodalom Rendjének parancsnoka (1973)
Tudományos pályafutása
Szakintézeti tagság

Kürti Miklós (Nicholas Kurti) (Budapest, 1908. május 14.Oxford 1998. november 24.) magyar születésű brit fizikus, akadémikus. Az alacsony hőmérsékletek egykori világcsúcstartója.

Élete[szerkesztés]

Középosztálybeli zsidó családban született. Apja Kürti (Karfunkel) Károly (1868–1911)[5], a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aligazgatója, anyja Pintér Margit (1882–1944).[6] Apja halála után édesanyja szülővárosában, Abonyban éltek. A Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző-Intézeti Gyakorlógimnáziumban érettségizett 1926-ban jeles eredménnyel. A numerus clausus miatt felsőfokú tanulmányait külföldön folytatta. Nagybátyja, Pintér József (1858–1928) villamosmérnök, a budapesti Tungsram alelnöke támogatta anyagilag. Egy bécsi professzor ajánlólevelével a párizsi Sorbonne-ra ment, ahol Paul Langevin tanítványaként szerzett mesterfokozatot. 1931-ben a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen doktorált. 1931 és 1933 között a Breslaui Műszaki Főiskola tanársegédje, 1933 szeptemberétől 1940-ig az oxfordi Clarendon Laboratórium munkatársa volt. 1939-ben megkapta a brit állampolgárságot. 1940 és 1945 között részt vett a brit atombomba-fejlesztési programban. 1945 és 1960 között az Oxfordi Egyetem fizikademonstrátora, 1960-tól docense, 1967-től professzora, 1975-től emeritus professzora.

A Royal Society (az Angol Akadémia) alelnöke 1965 és 1967 között. 1970-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Az Acta Physica szerkesztőbizottságának tagja.

Kutatási területe[szerkesztés]

Az alacsony hőmérsékletek fizikája, alkalmazásuk a technológiában és a biológiában. Mágnességtannal is foglalkozott. Ezenkívül a molekuláris gasztronómia egyik megalapítója.

A molekuláris gasztronómia megalapítója[szerkesztés]

Nyugdíjba vonulása után Kürti Miklós több tudományterület iránt is érdeklődött. Már fiatal kora óta szeretett főzni, és nyugdíjba vonulása után volt ideje arra, hogy a fizikus szemével vizsgálja meg a főzés titkait. Úgy tartotta, hogy a konyhaművészet nem más, mint alkalmazott fizika és kémia.

Úgy gondolom, civilizációnkra nézve szomorú, hogy míg meg tudjuk mérni, és meg is mérjük a Vénusz légkörének hőmérsékletét, fogalmunk sincs, mi megy végbe a szuflé belsejében. Szomorú, hogy ma többet tudunk a csillagok belső hőmérsékletéről, mint egy rizsfelfújt belső hőmérsékletéről.[7]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1955Institute of Physics: Holweck-díj és érem
  • 1957 – Fritz London-díj
  • 1969 – a Royal Society Hughes érem
  • 1973 – brit lovagi cím: Commander of the British Empire
  • 1976 – a Francia Becsületrend Lovagja
  • 1988 – A Magyar Népköztársaság Csillagrendje

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o.

További információk[szerkesztés]