Horváth Géza (zoológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
brezoviczai Horváth Géza
Horváth Géza (zoológus).png
Életrajzi adatok
Született1847. november 23.
Csécs
Elhunyt1937. szeptember 8. (89 évesen)
Budapest
Ismeretes mint lepidopterist
Iskolái Bécsi Egyetem
Pályafutása
Akadémiai tagság MTA levelező (1877), rendes (1894), tiszteleti tagja (t. 1931)

Brezoviczai Horváth Géza, Bugarin-Horváth (Csécs, 1847. november 23.Budapest, Józsefváros, 1937. szeptember 8.)[1] zoológus, entomológus, orvos, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.

Életútja[szerkesztés]

Bugarin-Horváth Miklós és Mészáros Izabella fiaként született. Elődei Horvátországból származtak és a családot, mely a 16. század végén már Abaúj vármegyében volt, a 18. század elején még Bugarin-Horváthnak nevezték.

Horváth a gimnáziumot elvégezvén, 1866-ban a Bécsi Egyetemre ment az orvosi szakra és ott 1872-ben orvos-sebészdoktori okleveleket nyert. Miután már mint orvostanhallgató szakszerűen foglalkozott a zoológiával, 1873-ban a Magyar Nemzeti Múzeum állattárához segédőrré nevezték ki. De már 1874 végén megvált a múzeumtól és haza ment Abaúj vármegyébe, ahol mint járásorvos Forrón működött. Noha pályája nagyon igénybe vette és a tudományos élettől elszakította, kutatásaival nem hagyott fel, hanem folytatta a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) tanulmányozását, amelynek eredményeit a hazai és külföldi szakfolyóiratokban ismertette.

Tudományos munkásságának méltánylásaképpen a Magyar Tudományos Akadémia 1877. május 24-én levelező taggá választotta, 1894. május 4-én lett rendes, 1931. május 15-én pedig tiszteleti tag. 1878-ban a Zemplén vármegyei Varannóra ment és ott dolgozott mint járásorvos 1880 közepéig. Ekkor a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium meghívta a felállítandó országos filoxérakísérleti állomás szervezésére és vezetésére. E célból mindenekelőtt egy hosszabb külföldi tanulmányutat tett Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban és Németországban. Az országos filoxérakísérleti állomás 1881 elején kezdte meg tényleges működését és ezt a nevet viselte 1890-ig. Ekkor, tekintettel arra, hogy a filoxérára vonatkozó elméleti kérdések nagy részét tisztázták, valamint arra, hogy az intézmény a filoxéra mellett a többi mezőgazdaságilag káros ízeltlábúra is kiterjesztette figyelmét, Horváth javaslatára Magyar Királyi Állami Rovartani Állomás elnevezést kapott, de főnöke továbbra is ő maradt 1895 végéig, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum állattani osztálya igazgatóőrének nevezték ki. 1901-ben az állattár osztályigazgatójává nevezték ki, később annak főigazgatói tisztét is betöltötte.

1880-tól, amikortól az országos filoxérakísérleti állomás, illetőleg a Magyar Királyi Állami Rovartani Állomás főnöke volt, sokat utazott nemcsak szerte az országban, hanem külföldön, különösen Franciaországban, ahol igen gyakran és egyre hosszabb időre fordult meg, olykor több hónapig, szakbeli tanulmányok és másnemű hivatalos kiküldetések végett. Az 1886 őszén az élősdi gombák és kártékony rovarok irtása ügyében Firenzében tartott nemzetközi kongresszuson Magyarországot képviselte és a kongresszus egyik alelnöke volt, valamint a kongresszussal kapcsolatban rendezett kiállítás egyik bírálóbizottságának elnöke.

1893-ban az orosz kormány hivatalos meghívására beutazta Dél-Oroszországot és a Kaukázust, hogy a látottak és tapasztaltak alapján javaslatokat tegyen arra nézve, hogy az ott fellépett filoxéravész leküzdésére milyen intézkedéseket hozzanak. Ezen utazása alatt meglátogatta Besszarábiát, a Krímet, a Kaukázust és Orosz-Örményországot egészen az Ararát tövéig; ez alkalommal kiváló figyelmet fordított az állatvilág jelenségeire és igen gazdag és érdekes gyűjteményt szedett össze, melynek egy részét feldolgozva közzé is tette. Egész utazásának leírása a Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadásában jelent meg.

1919-ben megválasztották az MTA III. osztályának elnökévé. 1920-ban határozottan állást foglalt az ellenforradalmi rendszer mellett. 1925-ben vonult nyugdíjba.

1884-ben indította útjára a Rovartani Lapokat, az általa megalapított a Magyar Entomológiai Társaság pedig napjainkban Magyar Rovartani Társaság néven tevékenykedik. Jelentősek a gyakorlati rovartan terén kifejtett tevékenysége, különösen a szipókás rovarokkal kapcsolatos kutatásai.

A hemipterológia terén európai szaktekintélynek számított és működésének jutalmául több külföldi társulat tüntette ki azzal, hogy tagjai sorába választotta, így a stockholmi Entomologiska Föreningen külső tagja (1883), a moszkvai Société impériale des Naturalistes rendes tagja (1884), a firenzei Reale Accademia dei Georgofili levelező tagja (1887), a szentpétervári entomológiai társaság rendes tagja (1894), az észak-amerikai Association of Economic Entomologists külső tagja (1894.) volt. Magyarországon már 1877-ben a Felső-Magyarországi Múzeum Egylet, 1883-ban a Zemplén megyei orvos-gyógyszerész-egylet és 1891-ben a horvát természettudományi társulat tiszteletbeli tagjának választotta; 1891-ben a Budapesten tartott második nemzetközi ornitológiai kongresszus főtitkára volt. Választmányi tagja volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak és a Budapesti Állat-Növényhonosító Társaságnak; a magyar orvosok és természetvizsgálók állandó központi választmányának természettudományi osztályelnöke. A filoxéra-ügy terén kifejtett működéséért 1886-ban a romániai királyi korona-rend tiszti keresztjét, 1891-ben pedig a szerb Szent Száva-rend középkeresztjét kapta.

Felesége Muraközy Ilonka Janka volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Neue Beiträge zur Kenntniss der Wirbelthiere Ober-Ungarns. Wien, 1867. (Különny. a Verhandl. der k. k. zool.-bot. Gesellschaft XVII. k.)
  • Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez Bpest. 1870. (Math. és természettud. Közlemények VIII. 1.)
  • A magyar fauna paizsos félröpűi. Bpest, 1873. (Különny. a Magyar orvosok és term. vizsg. Munkálataiból.)
  • Magyarország nagy pikkelyröpűinek rendszeres névjegyzéke. Bpest 1875. (Mathem. és természettud. Közlemények XII. k. 3. Pável Jánossal együtt.)
  • Monographia Lygaeidarum Hungariae. Magyarország bodobácsféléinek magánrajza, A kir. m. természettudományi társulat megbízásából. Bpest, 1875.
  • Die Hemipteren-Gattung Plinthisus (Westw.) Fieb. Wien, 1876. (Különny. a Verhandl. der zool.-bot. Gesellsch. XXVI. k.)
  • Magyarország vizenjáró poloskái. Bpest, 1878. (Különny. a Természetrajzi Füzetekből.)
  • Hemiptera-Heteroptera a Dom. Joanne Xantus in China et in Japonia collecta. Bpest, 1879. (K. ny. a Term. Füzetekből.)
  • Jelentés, melyet a phyloxeraügy tanulmányozása czéljából tett külföldi utazásáról báró Kemény Gábor földművelés-. ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltóságának benyújtott. Bpest, 1880.
  • Az állatvilágban felmerűlő időszakos tüneményekről. Felhivás rendes megfigyelésekre (Bpest, 1880. KüIönny. a Természettudományi Közlönyből; németül az Entomolog. Nachrichtenben.)
  • Jelentés az országos phylloxerakisérleti állomás 1881. évi működéséről. I. évfolyam 1881. kilencz ábrával Bpest, 1882. (Különnyomat a Közgazdasági Értesítőből.)
  • Védekezés a fillokszera ellen és az amerikai szőlőfajok, négy ábrával. Bpest 1881. (Különny. a Természettud. Közlönyből.)
  • Uj szőlőbetegség hazánkban. Bpest, 1882. (Különny. a Természettud. Közlönyből.)
  • Rapport annuel de la Station phylloxérique hongroise. Premiere anné 1881. Bpest, 1882.
  • Jelentés az országos phylloxera-kisérleti állomás 1882. évi működéséről. II. évfolyam 1882. Bpest, 1883. három táblával és hét ábrával.
  • Az Eremocoris-fajok magánrajza. Bpest, 1883. (Értekezések a term. tud. köréből XIII. 2. két táblával.)
  • A rovarok dimorphismusáról. Bpest, 1883. (Értek. a term. tud. köréből XIII. 4. Egy táblával.)
  • Jelentés az 1883-ik évben Magyarország területén fellépett és megfigyelt kártékony rovarokról. Nyolcz ábrával. Bpest, 1884. (Különnyomat a Közgazdasági Értesitőből.)
  • Jelentés az országos phylloxera-kisérleti állomás 1883. működéséről. III. évfolyam 1883. (Egy fametszeti táblával a szöveg között.)
  • Jelentés az országos phylloxera-kisérleti állomás 1884. évi működéséről. IV. évfolyam 1884. Bpest, 1885. (Egy szines nyomású táblával.)
  • Jelentés az országos phylloxera-kisérleti állomás 1885. évi működéséről. V. évfolyam 1885. Bpest, 1886.
  • A magyarországi Psyllidákról. Bpest, 1886. (Különny. a math. és term. tud. Közleményekből XXI. 4.)
  • Izlet u Podsused u Zagrebačkoj okolici mjeseca Novembra. Zágráb, 1888. (Különnyomat a Glasnik hrv. naravoslovnoga družtva-ból).
  • A permetező készülékek a kertészet szolgálatában. Bpest, 1890. Hat képpel. (A magyar kir. állami rovartani állomás Közleményei I. 1. Ugyanakkor a Természettudományi Közlönyben.)
  • Prilog k Hemipterskoj fauni Bugarskoj. Zágráb, 1890. (Különny. a Glasnikból.)
  • Hemipterološki izlet a Primorje i na Plitvička jezera. Zágráb, 1891. (Különnyomat a Glasnikból.)
  • Védekezés a kártékony rovarok ellen. Zágráb, 1893. (A magyar királyi állami rovartani állomás Közleményei I 9. Ugyanakkor az országos magyar gazdasági egyesület Évkönyvében.)
  • Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazásának állattani eredményei = Zoologische Ergebnisse der dritten asiatischen Forschungsreise des Grafen Eugen Zichy. Szerk. Budapest, 1901.

Szerkesztette a Rovartani Lapokat 1884 és 1885-ben és az állami rovartani állomás Közleményeit 1890-től 1895-ig Budapesten.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1711/1937. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]