Ugrás a tartalomhoz

Gyergyai Albert

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyergyai Albert
SzületettSchlesinger Albert
1893. január 20.[1]
Nagybajom
Elhunyt1981. július 7. (88 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár
KitüntetéseiAz irodalomtudomány doktora (1957)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyergyai Albert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyergyai Albert, 1901-ig Schlesinger Albert,[3] 1901 után Szegő Albert, később Gyergyai (Nagybajom, 1893. január 20.Budapest, 1981. július 7.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító.

Élete

[szerkesztés]
Gyergyai Albert emléktáblája lakhelyén, a II. Fillér utca 1. szám alatt

Középiskoláit a kaposvári főgimnáziumban végezte, majd innen került Budapestre az Eötvös József Collegiumba. 1914-től Tours-ban az École normale supérieure ösztöndíjasa, de az első világháború kitörésekor egy atlanti-óceáni szigetre internálták, majd betegsége miatt engedélyezték, hogy 1917-ben Svájcba távozzon. 1919-ben hazajött, 1920-ban tanári oklevelet szerzett, s hat éven át volt nevelő Lukács József bankár unokái mellett. A budai Kossuth Lajos Kereskedelmi Iskolában közel 20 évig volt tanár, közben az Eötvös József Collegium alkalmazta franciatanárként. 1950-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen modern francia irodalmat adott elő. Az Új Idők közölte első novelláját 1909-ben, melyet gimnazistaként írt, majd a Nyugat 1920-ban közölte első tanulmányát. A Magyar Írás munkatársa volt 1921–1927 között. 13 könyvet írt, 50 műfordításkötete és 36 általa szerkesztett antológia jelent meg. Fordításai közül jelentősebbek: Gustave Flaubert, Marcel Proust, Albert Camus, Jean Cocteau, Voltaire, La Fontaine, Honoré de Balzac, Villon, Montaigne, Émile Verhaeren.

Művei

[szerkesztés]
  • Mai francia dekameron; ford., bev., életrajzok Gyergyai Albert; Nyugat, Bp., 1935 (Mai külföldi dekameron)
  • A mai francia regény (könyvtanulmány, 1937)
  • A falu jegyzőjéről (tanulmány, 1937)
  • Mit olvassunk? Ötven francia regényről mesél Gyergyai Albert (1946)
  • Francia művészet a Szépművészeti Múzeumban (1948)
  • Francia irodalom (jegyzet, 1951)
  • A francia felvilágosodás. Válogatás Diderot és az enciklopedisták műveiből; szerk., bev., jegyz. Gyergyai Albert, ford. Gyergyai Albert, Szávai Nándor; Művelt Nép, Bp., 1954
  • Klasszikusok (tanulmány, 1962)
  • Kortársak (esszék, 1965)
  • A Nyugat árnyékában. Tanulmányok, arcképek, emlékezések, kritikák; Szépirodalmi, Bp., 1968
  • Anyám meg a falum (visszaemlékezések, 1972)
  • Ősz és tél között. Versek és műfordítások; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • Dorottya Visegrádon (elbeszélő költemény, 1975)
  • Késői tallózás (tanulmány, 1975)
  • Ima az Akropoliszon. A francia esszé klasszikusai (antológia, 1977)
  • A falutól a városig (napló, 1979)
  • Védelem az esszé ügyében (tanulmányok, emlékezések, kritikák, 1984)
  • A várostól a világig (visszaemlékezések, 1986)

Műfordításai

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  3. A Belügyminisztérium 1901. évi 121545. sz. rendelete. MNL-OL 30806. mikrofilm 72. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 35. oldal 13. sor.

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban?. 1000-től 2000-ig. Szerk. Gerencsér Ferenc. Budapest, 2000, Tárogató Kvk. ISBN 963-8607-10-6
  • Gyergyai Albert bibliográfia; összeáll. Balla Mária; Kaposvári Tanítóképző Főiskola–Nagybajomi Nagyközségi Közös Tanács, Kaposvár–Nagybajom, 1986
  • Bibó Judit: Proust stílusa és Gyergyai Albert Proust-fordítása. Kontrasztív stilisztikai vizsgálatok; Akadémiai, Bp., 1989 (Modern filológiai füzetek)
  • Szijártó István: Gyergyai Albert. Pályaképvázlat; Kaposvári Építők SC, Kaposvár, 1993 (Más kor könyvek, 6.)
  • Kegyelmet a klasszikusoknak. Írások Gyergyai Albertről; szerk. Szávai Dorottya, Szávai János; Pesti Kalligram, Bp., 2015

További információk

[szerkesztés]