Gyergyai Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyergyai Albert
Gyergyai Albert.jpg
Született
Schlesinger Albert
1893. január 20.[1]
Nagybajom
Elhunyt
1981. július 7. (88 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár
Kitüntetései Francia Köztársaság Becsületrendje
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyergyai Albert témájú médiaállományokat.

Gyergyai Albert, 1901-ig Schlesinger Albert,[2] később Gyergyai (Nagybajom, 1893. január 20.Budapest, 1981. július 7.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit a kaposvári főgimnáziumban végezte, majd innen került Budapestre az Eötvös József Collegiumba. Az első világháború kitörésekor (1914) egy Atlanti-óceáni szigetre internálták, majd betegsége miatt engedélyezték, hogy 1917-ben Svájcba távozzon. 1919-ben hazajött, 1920-ban tanári oklevelet szerzett, s 6 éven át volt nevelő. A budai Kossuth Lajos Kereskedelmi Iskolában közel 20 évig volt tanár, közben az Eötvös József Collegium alkalmazta franciatanárként. 1950-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen modern francia irodalmat adott elő. Az Új Idők közölte első novelláját 1909-ben, melyet gimnazistaként írt, majd a Nyugat 1920-ban közölte első tanulmányát. A Magyar Írás munkatársa volt 1921-1927 között. 13 könyvet írt, 50 műfordításkötete és 36 általa szerkesztett antológia jelent meg. Fordításai közül jelentősebbek: Gustave Flaubert, Marcel Proust, Albert Camus, Jean Cocteau, Voltaire, La Fontaine, Honoré de Balzac, Villon, Montaigne, Émile Verhaeren.

Művei[szerkesztés]

  • A mai francia regény (könyvtanulmány, 1937)
  • A falu jegyzőjéről (tanulmány, 1937)
  • Mit olvassunk? Ötven francia regényről mesél Gyergyai Albert (1946)
  • Francia művészet a Szépművészeti Múzeumban (1948)
  • Francia irodalom (jegyzet, 1951)
  • A francia felvilágosodás. Válogatás Diderot és az enciklopédisták műveiből (szerkesztette, 1954)
  • Klasszikusok (tanulmány, 1962)
  • Kortársak (esszék, 1965)
  • A Nyugat árnyékában (tanulmány, 1968)
  • Anyám meg a falum (visszaemlékezések, 1972)
  • Ősz és tél között (összegyűjtött versei, 1974)
  • Dorottya Visegrádon (elbeszélő költemény, 1975)
  • Késői tallózás (tanulmány, 1975)
  • Ima az Akropoliszon. A francia esszé klasszikusai (antológia, 1977)
  • A falutól a városig (napló, 1979)
  • Védelem az esszé ügyében (tanulmányok, emlékezések, kritikák, 1984)
  • A várostól a világig (visszaemlékezések, 1986)

Műfordításai[szerkesztés]

  • A mai francia dekameron (bevezető, életrajzok, 1935)
  • Voltaire: Candide vagy az optimizmus (regény, 1955)
  • Voltaire: A vadember (regény)
  • Flaubert: Bovaryné (regény, 1960)
  • Flaubert: Érzelmek iskolája (regény, 1960)
  • Proust: Az eltűnt idő nyomában (regényciklus, 1961-1983)
  • Camus: Közöny (regény)
  • Voltaire: Filozófiai ábécé (Réz Pállal, 1983)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12032616k
  2. A Belügyminisztérium 1901. évi 121545. sz. rendelete. MNL-OL 30806. mikrofilm 72. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 35. oldal 13. sor.

Forrás[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban?. 1000-től 2000-ig. Szerk. Gerencsér Ferenc. Budapest, 2000, Tárogató Kvk. ISBN 963-8607-10-6

További információk[szerkesztés]

  • A magyar irodalom története, 1945-1975. III/1-2. köt. Szerk. Béládi Miklós, Rónay László. Budapest, 1990, Akadémiai Kiadó.
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Javított, átdolgozott kiadás. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967, Akadémiai.
  • Kortárs magyar írók, 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. [Mtársak: Balázs-Balázs-Arth Valéria et al.] Budapest, 1998-2000, Enciklopédia Kiadó.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, 1929, Magyar zsidó lexikon.