Varga Béla (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Varga Béla
Kościół parafialny w Balatonboglár 2001.jpg
Született 1903. február 18.
Börcs
Elhunyt 1995. október 13. (92 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pap
politikus
országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Kitüntetései
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Béla témájú médiaállományokat.

Varga Béla (Börcs, 1903. február 18.Budapest, 1995. október 13.) katolikus pap, pápai prelátus, politikus. Az országgyűlés elnöke, a második világháború utáni amerikai emigráns magyarság vezetője.

Életpályája[szerkesztés]

Teológiai tanulmányait Győrött és Veszprémben végezte. Pappá szentelése után Somlóvásárhelyen, majd Várpalotán lett káplán. 1929-től plébános Balatonbogláron. Részt vett a Független Kisgazdapárt megalapításában, amelynek 1937-től országos alelnöke lett. 1939-1944 között országgyűlési képviselő. A második világháború alatt részt vett a Magyarországra menekült lengyelek, az üldözött francia katonatisztek támogatásában, a német megszállás után pedig segített a magyarországi zsidók megmentésében is. 1945 áprilisától az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, novembertől nemzetgyűlési képviselő. 1946. február 7-én az országgyűlés elnökévé választották. 1947. június 2-án letartóztatása elől elmenekült az országból. Az Egyesült Államokba emigrált, ahol a külföldi magyar emigráció vezetője lett. 1951-ben részt vett a Szabad Európa Rádió elindításában. 1990-ben, a szabadon választott magyar országgyűlés alakuló ülésén már itthon mondott beszédet, egy évvel később pedig végleg hazatelepült. 1991. augusztus 20-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Sírja a balatonboglári Szent Kereszt felmagasztalás-templomban található.[1]

Elismerései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Tiszteletére emléktáblát állítottak Veszprémben.[2]

Mellszobra szülőfalujában, Börcsön[3]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]