Bodola Lajos (geodéta)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bodola Lajos
Született 1859. október 9.
Sampierdarena, Olaszország
Elhunyt 1936. június 28. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiBodola Lajos
Foglalkozása mérnök,
egyetemi tanár
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1885)
Sírhely Farkasréti temető[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodola Lajos témájú médiaállományokat.

Bodola Lajos (Sampierdarena (Genova városrésze), Olaszország, 1859. október 9.Budapest, 1936. június 28.) mérnök, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905).

Élete[szerkesztés]

Bodola Lajos sírja Budapesten. Farkasréti temető 5/4-1-3

Bodola Lajos (1825–1897) fia. 1879-ben jött Magyarországra szüleivel. 1885-ben végezte el tanulmányait a József Műegyetemen, majd a hídépítéstani tanszéken lett tanársegéd. 1888-ban szerzett magántanári képesítést, 1893-tól adjunktusként tevékenykedett. 1894-től nyilvános rendkívüli tanár, 1896-tól 1912-ig, nyugdíjazásáig a geodézia nyilvános rendes tanára. 1910–11-ben a Műegyetemen volt rektor. Tudományos érdeklődése kiterjedt a matematika, fizika, mechanika és csillagászat terére is a geodézián kívül. A geodéziát a közelítő matematika példájaként tárgyalta. A József Műegyetem 1922-ben tiszteletbeli műszaki doktorrá avatta. 1923-tól a Nemzetközi Súly- és Mértékbizottság titkára volt, 1928-tól pedig tiszteletbeli tagja.

Munkái[szerkesztés]

  • Útmutatás magasságmérésekre (Bp., 1888)
  • Az elsőrendű háromszögelési szögmérésekről (Magyar Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1888)
  • A prizmatikus tükörrendszerekről és a háromélű prizmáról, különös tekintettel a szögkitűzésre (Bp., 1893)
  • A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere (Bp., 1905)

Források[szerkesztés]

  1. 2019. szeptember 9.