Álmosd
Álmosd | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Nyíradonyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth Sándor (független) | ||
Irányítószám | 4285 | ||
Körzethívószám | 52 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1602 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 47,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 59′Koordináták: é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 59′ | |||
Álmosd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Álmosd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Álmosd község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban, a román határtól nem messze, Debrecentől kelet-délkeleti irányban 35 km-re található.
Története
Álmosd régészeti emlékei alapján a község és annak környéke már az őskortól az Árpád-korig lakott volt. A késő rézkori Baden kultúra, a kortárs Coțofeni kultúra, a középső bronzkori gyulavarsándi kultúra, a vaskori kelta (LaTéne C) és szkíta, római császárkori szarmata és dák leletek is előkerültek. Az Árpád-kori, középkori és kora újkori leleteket nem is említve.
Az első írásos említése 1261-ből való (Almus). A település neve az egykori Álmos (Almus) személynév „d”-képzős változata. Nevét régen többféle változatban is írták: Alumas, Almuz, Almus, Almos formában is. A település az álmosdi Chyre nemzetség ősi fészke és temetkezőhelye volt.
1261-ben V. István király Álmos fia Chyre részére már új adománylevelet ad a településre. Az Álmosdi Chyre család 1554-ig, a család kihaltáig birtokola Álmosdot. A család kihalta után a falut Thay Ferencz királyi lovászmester kapta adományba. 1442-ben a Zoárdfiaknak is birtoka.
A település lakossága az 1530-as évek elején áttért a református hitre.
1554-ben adományként Dobó István tulajdonába került. 1604. október 15-én Álmosd határában arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött (álmosdi csata).
Az 1600-as évek utáni időkben több birtokosa is volt: a Péchy, Bagossy, Csanády, Somodory, Kölcsey, Chermel, Gulácsy, Balku, Fényes, Szodoray, Miskolczy és Kazinczy családok tulajdonában volt.
A nemesítéseknek köszönhetően a 18.-19. századra Álmosd kisnemesi település (lakóinak 15-20%-a nemesi származású). Az 1738-43 as pestisjárvány idején a falu lakóinak harmada elpusztult. A település görögkatolikus vallású lakosainak román és rutén származású ősei ekkor települtek le Álmosdon.
Kölcsey Ferenc több évet töltött Álmosdon.
A 20. század elején a Fráter és a Bay családoknak voltak itt birtokai.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1672 | 1663 | 1653 | 1672 | 1615 | 1602 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Nevezetességei
- Kölcsey Ferenc Emlékház, 1812–1815 között itt élt és dolgozott Kölcsey Ferenc [1]
- Kovácsműhely, kiállítás az egykori műhely berendezésével, szerszámaival, termékeivel [2]
- Református templom: 13–14. századból való, többször átépítve
- Görögkatolikus templom: 1850-ben épült.
- Lelkészlak: barokk stílusú a 18. századból
- Emlékmű az álmosdi csata helyén
- Post-Mail-Art Múzeum [3]
Híres emberek
- Itt született 1753. november 14-én Péchy Imre, jogász, bihar vármegye alispánja, országgyűlési követ, alnádor, hétszemélynök, Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka (1801-1839), A Magyar Királyi Szent István-rend kiskeresztes kitüntetettje. Meghalt 1841. április 20-án.
- Itt született 1755-ben Péchy Mihály építész, a debreceni Református Nagytemplom tervezője
- Itt született 1895. augusztus 13-án Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó.
- Itt született 1940. június 9-én Kapcsa János festő
Források
- Borovszky Sámuel: Bihar vármegye.
- Nagy Gergő: Álmosd régészeti korszakai
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora