Wikipédia:1848–1849-es műhely/Időrend

1848. január | február | március | április | május | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december

1849. január | február | március | április | május | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december

1848. január

• január 12. – Forradalom Palermoban
• január 27. – Forradalom Nápolyban

1848. február

• február 23. – Forradalom Párizsban

1848. március

1848. március 13. - Bécsi forradalom

1848. március 15. - Budai forradalom

1848. április

• április 14. – Karlócai gyűlésükön a szerbek követelik az önálló Szerb Vajdaság létrehozását.
• április 20. vagy 21. – Létrejön az Országos Nemzetőrségi Haditanács. Elnöke Ottinger Ferenc, majd május 15-étől Baldacci Manó, szeptember 23-ától Nádosy Sándor.

1848. május

• május 7. – A magyar kormány követelésére az uralkodó a magyarországi sorkatonaságot Mészáros Lázár hadügyminiszter parancsnoksága alá helyezi.
• május 10. – A pesti ifjúság tüntetése Lederer Ignác budai főhadparancsnok ellen.
• 13–15. – A karlócai szerb gyűlésen Josip Rajačićot patriarchává, Ðorđe Stratimirovićot a főodbor elnökévé, Stevan Šupljikacot pedig vajdává választják. Irányításuk alatt megindul a fegyveres szervezkedés.
• 15–17. – Az első balázsfalvi gyűlés. Az erdélyi románok radikálisabb jobbágyfelszabadítást és – a magyarok, a székelyek és a szászok mellett – negyedik nemzetként való elismerésüket követelik.

1848. június

• június 10. – A magyar kormány követelésére az uralkodó felfüggeszti báni méltóságából Jellasics Józsefet.
• június 11. – Halálos áldozatokat is követelő összetűzés a fővárosi Károly-laktanyában az olasz kiegészítésű 23. (Ceccopieri) és a magyar kiegészítésű 62. (Turszky) gyalogezred katonái között. Mészáros Lázár hadügyminiszter személyes megjelenésének köszönhetően a botránynak nem lett súlyosabb következménye.
• június 12. – A délvidéki fegyveres harc kezdete, a karlócai ütközet. A délvidéki magyar csapatok Hrabovszky János altábornagy utasítására megtámadják a karlócai szerb főodbort. A David Kräutner von Thatenburg ezredes parancsnoksága, de Stein Miksa százados tényleges vezetése alatt álló magyar erők vereséget szenvedtek a Ðorđe Stratimirović vezetése alatt álló szerb felkelőktől.
• június 24. – Csernovics Péter királyi biztos július 4-éig tartó fegyverszünetet köt a szerb felkelőkkel.
• június 27. – Mészáros Lázár a Délvidéken harcoló magyar csapatok főparancsnokává nevezi ki Bechtold Fülöp altábornagyot.

1848. július

1848 júliusának legjelentősebb politikai eseménye az első magyar népképviseleti országgyűlés megnyitása (Borsos József és August von Pettenkofen szinezett litográfiája)

• július 5. – Pesten megtartja első ülését az első népképviseleti országgyűlés.
• július 14. – Az első szenttamási ütközet. Bechtold Fülöp csapatai sikertelenül ostromolják Szenttamást.

1848. augusztus

• augusztus 19. – Szenttamás második ostroma. Bechtold Fülöp csapatai sikertelenül próbálják elfoglalni a védművekkel felszerelt szenttamási szerb katonai tábort.
• augusztus 27. – Mészáros Lázár hadügyminiszter átveszi a szerb felkelők ellen harcoló csapatok parancsnokságát Bechtold Fülöptől.

1848. szeptember

• szeptember 2. – A perlaszi ütközet. Kiss Ernő ezredes csapatai Jovan Drakulić szerb nemzetőr ezredes csapatai ellenében beveszik a perlaszi szerb tábort. Ez az első olyan győzelem a Délvidéken, amelyet a magyar csapatok támadó hadművelet közben értek el. Az ütközetben elesik Szemere Pál őrnagy, az első hősi halált halt honvédtiszt.
• szeptember 4. – V. Ferdinánd király visszavonja Jellasics József június 10-ei hivatalából való felfüggesztését.
• szeptember 11. –
  • Jellasics József közel ötvenezer fős hadsereg élén három oszlopban átkel a Dráván és benyomul a Muraközbe.
  • A bécsi eredménytelen tárgyalások miatt beadja lemondását a Batthyány Lajos kormánya.
• szeptember 12. – István nádor az ügyek ideiglenes vitelével és új kormány alakításával bízza meg Batthyány Lajost.

ik.

• szeptember 15. – A képviselőház eltörli a szőlődézsmát és a hegyvámot.
• szeptember 21. – A harmadik szenttamási ütközet. Mészáros Lázár csapatai sikertelen támadása a szenttamási szerb tábor ellen.
• szeptember 23. – István nádor lemond tisztségéről és titokban Bécsbe távozik
• szeptember 25. – Az uralkodó nem erősíti meg Batthyány Lajos második kormányát és minden Magyarországon található fegyveres erő főparancsnokává nevezi ki Lamberg Ferenc altábornagyot. A kinevezés magyar ellenjegyzés nélkül történt.
• szeptember 27. – A képviselőház nyilatkozatban törvénytelennek nyilvánítja Lamberg Ferenc kinevezését és a magyar sereget a Jellasics József csapataival szembeni harc felvételére utasítja.
• szeptember 28. – A fővárosi hajóhídon Lamberg Ferenc a felbőszült tömeg áldozatául esik.
• szeptember 29. – A pákozdi csata. A Móga János parancsnoksága alatt álló magyar hadsereg Pákozd mellett megállítja Jellasics József császári csapatokból és horvát felkelőkből álló hadseregének előnyomulását a főváros felé.
• szeptember 30. – Görgei Artúr kivégezteti az ellenséges csapatok között futárszolgálatot teljesítő gróf Zichy Ödönt.

1848. október

1848 októberének legjelentősebb katonai eseménye a schwechati csata, amelyben eldőlt, hogy a magyar hadsereg nem tud segítséget nyújtani a bécsi forradalomnak. A csatavesztés ellenére a magyar csapatok nem szenvedtek jelentős veszteségeket, és visszavonulás után a határon védőállást foglaltak el (Josip Jellačić katonái körében a Schwechati csata előtt)

• október 4. –
  • V. Ferdinánd király Magyarország polgári és katonai kormányzójává nevezi ki Josip Jellačićot
  • Arad parancsnoka, Berger vezérőrnagy Lamberg haláláról értesülve felmondja az engedelmességet a magyar kormánynak.
• október 6. –
  • Bécsben felkelés tör ki. A felbőszült tömeg áldozatául esik Latour táborszernagy, hadügyminiszter. Az udvar Olmützbe menekül.
  • Ðorđe Stratimirović átadja a délvidéki szerb felkelők főparancsnokságát Stevan Šupljikac vezérőrnagynak.
• október 8. – Az Országos Honvédelmi Bizottmány Magyarország teljhatalmú kormányává válik.
• október 10. – Georg Rukavina altábornagy, Temesvár parancsnoka felmondja az engedelmességet a magyar kormánynak.
• október 16. – V. Ferdinánd király az Itálián kívüli császári haderő főparancsnokává nevezi ki Windisch-Grätz herceget és teljhatalommal ruházza fel a magyar szabadságharc leverésére.
• október 18. –
  • Puchner Antal altábornagy, erdélyi főhadparancsnok felmondja az engedelmességet a magyar kormánynak, ostromállapotot hirdet Erdélyben, és fegyverbe szólítja a románokat a magyar alkotmány ellen.
  • Jovics István vezérőrnagy, Eszék várparancsnoka elismeri az Országos Honvédelmi Bizottmány fennhatóságát.
• október 21. – Balthasar Simunich altábornagy egy közel ötezer fős dandár élén Kamenicánál betör Magyarország területére. A hadművelet célja az osztrák–magyar határon álló magyar főerők hátországának megzavarása. A császári csapatok érdemleges ellenállásba nem ütközve Nagyszombat felé nyomulnak.
• október 22. – Batthyány Kázmér kormánybiztos önkéntesei élén bevonul az Eszéki várba.
• október 27. – Az Országos Honvédelmi Bizottmány kolera elleni védekezést irányító bizottmányt hoz létre. Vezetője: Pólya József, tagjai Sauer Ignác és Eckstein Frigyes.
• október 28. – A kosztolnai ütközet. Ordódy Kálmán honvéd őrnagy túlnyomó részben nemzetőrökből álló egysége vereséget szenved Balthasar Simunich altábornagy dandárjától.
• október 30. – A schwechati csata. A Móga János parancsnoksága alatt álló magyar csapatok Schwechat mellett vereséget szenvednek Windisch-Grätz seregétől.
• A császári erők elfoglalják Bécset.

1848. november

• november 1. – Simunich altábornagy csapatai bevonulnak Nagyszombatra.
• november 5. – A marosvásárhelyi ütközet. Sombori Sándor vezérőrnagy székely csapatai súlyos vereséget szenvednek Joseph Gedeon altábornagy császári csapatokból, szász nemzetőrökből és román felkelőkből álló seregétől.
• november 8. – Laval Nugent hadtestének Wilhelm Burits vezérőrnagy vezette dandárja a friedaui ütközetben vereséget szenved Perczel Mór vezérőrnagy Stájerországba betörő csapataitól.
• november 13. – A szamosújvári ütközet. Baldacci Manó vezérőrnagy sikertelenül próbálja feltartóztatni a Kolozsvár felé támadó Karl Freiherr von Urban csapatait.
• november 16. – A szamosfalvi ütközet. Baldacci Manó csapatai ismét vereséget szenvednek Karl Urban seregétől. A magyar haditanács dönt Kolozsvár feladásáról, a magyar csapatok Csucsára vonulnak vissza.
• november 18. – Karl Urban csapatai bevonulnak Kolozsvárra.
• november 21. – Felix Schwarzenberg vezetésével hivatalba lép az új osztrák kormány.
• november 24. – Az első dési ütközet. A Katona Miklós honvéd őrnagy vezette magyar csapatok súlyos vereséget szenvednek Karl Urban csapataitól.
• november 27. – Az Országos Honvédelmi Bizottmány rendeletet ad ki a honvéd hadsereg egységesítéséről. A magyar oldalon harcoló soralakulatok ezzel hivatalosan is a honvédség részeivé váltak. A meginduló téli hadjárat miatt a rendelet végrehajtása 1849 tavaszáig elhúzódott.

1848. december

• december 6. – Franz von Schlik altábornagy galíciai hadtestével a Duklai-hágón keresztül betör Magyarországra.
• december 11. – A budaméri ütközet. Budamér és Kassa között Pulszky Sándor ezredes csapatai sikertelenül próbálják feltartóztatni Franz von Schlik Galíciából betört hadtestét. A magyar csapatok Miskolcra vonulnak vissza, Schlik elfoglalja Kassát.
• december 14. –
  • A jarkováci ütközet. Damjanich János ezredes Jarkovácnál legyőzi a Stevan Šupljikac vezette szerb felkelőket.
  • A nagyszombati ütközet, a téli hadjárat első jelentősebb nyugat-magyarországi ütközete. Guyon Richárd dandárja vereséget szenved Balthasar Simunich tábornok hadtestétől.
• december 16. – A Duna jobb partján megindul a császári főerők támadása. //////

• december 18. –
  • Görgei Artúr feldunai hadserege megkezdi visszavonulását a Győrben előkészített állások felé.
  • A mosoni ütközet. A visszavonuló feldunai hadsereg Görgey Kornél vezette utóvédje Mosonnál sikeresen visszaveri Jellasics József üldöző dandárjának támadását.
  • A csucsai ütközet, Bem vezérőrnagy észak-erdélyi felszabadító hadjáratának kezdete. Karl Urban csapatai Csucsánál sikertelen támadást indítanak az Erdélyből kiszorult magyar hadsereg ellen.
• december 28. –
  • A szikszói ütközet. A Mészáros Lázár vezetésével Kassa visszafoglalására induló felső-tiszai hadtest és a Miskolc környékét felderíteni szándékozó Franz von Schlik hadteste Szikszónál találkozik. Rövid összecsapás után Mészáros Miskolcra, Schlik Kassára vonul vissza.
  • A bábolnai ütközet. Ottinger Ferenc feldunai hadsereget üldöző különítménye Bábolnánál megtámadja a magyar fősereg Görgey Kornél vezette utóvédjét. A magyar csapatok súlyos veszteséget szenvednek.
• december 30. – A móri ütközet. Perczel Mór főváros védelmére felrendelt muraközi hadteste Mór mellett vereséget szenved a császári főerők Jellasics József vezette hadtestétől.

1849. január

• január 2. – A pancsovai ütközet. Kiss Ernő altábornagy a Ferdinand Mayerhoffer ezredes vezette szerb felkelők ellenében sikertelenül próbálja elfoglalni Pancsovát. A vereség után Kiss Ernő lemond beosztásáról.
• január 3. – A tihucai ütközet. Bem vezérőrnagy csapatai legyőzik Karl Urban ezredes hadtestét és a Borgói-szoroson át Bukovinába szorítják.
• január 4. – A kassai ütközet. A Mészáros Lázár parancsnoksága alatt álló felső-tiszai hadtest Kassától délre vereséget szenved Franz von Schlik hadtestétől.
• január 11. – Az ipolysági ütközet. Guyon Richárd dandárja Ipolyságnál visszaveri Anton Csorich feldunai hadsereget üldöző csapatainak támadását.
• január 13. –
  • Bem csapataival bevonul Marosvásárhelyre.
  • Ottinger Ferenc dandárja megszállja Szolnokot.
• január 17. –
  • A gálfalvi ütközet. Bem József erdélyi hadteste legyőzi Puchner Antal csapatait és a császári hadsereg erdélyi központja, Nagyszeben ellen vonul.
  • A turcseki ütközet. Aulich Lajos dandárja Turcseknél visszaveri Christian Götz csapatainak támadását.
• január 21. – Nagyszeben első ostroma. Bem vezérőrnagy sikertelen támadást indít Nagyszeben bevételére.
• január 22. – A tarcali ütközet. Klapka György újjászervezett felső-tiszai hadteste visszaveri Franz von Schlik hadtestének támadását.
• január 22. – A szolnoki ütközet. Perczel Mór vezérőrnagy megindítja a téli hadjárat első sikeres magyar ellentámadását és kiszorítja Ottinger Ferenc dandárját Szolnokról.
• január 25. – A ceglédi ütközet. Perczel Mór a szolnoki ütközet után folytatja az előnyomulást és Cegléd mellett ismét legyőzi Ottinger Ferenc dandárját, Perczel további előnyomulását azonban az új főparancsnok, Henryk Dembiński leállítja.

1849. február

• február 4. – A szászhermányi ütközet. A Bem megsegítése céljából Brassó felé vonuló Gál László székelyföldi csapatai Engelhardt tábornok dandárjába ütköznek. A cári csapatok visszafordulásra kényszerítik a székelyeket.
• február 5. – A branyiszkói ütközet. Guyon Richárd ezredes a branyiszkói hágónál legyőzi Franz Deym vezérőrnagy egységét. A győzelem fordulópont a téli hadjárat menetében, lehetővé teszi a feldunai hadsereg egyesülését a magyar főerőkkel és bekerítéssel fenyegeti Franz von Schlik hadtestét.
• február 6. – A marosényi ütközet. Karl Urbán újjászervezett csapataival visszatér Bukovinából, és bekeríti, majd foglyul ejti a Borgói-szorost védő, Koffler Bódog parancsnoksága alatt álló magyar különítményt.
• február 9. – A piski ütközet. Bem József vezérőrnagy erdélyi hadserege Piski mellett legyőzi Puchner Antal császári hadseregét. A győzelem fordulópontot jelent az erdélyi hadszíntéren, és rövidesen lehetővé teszi Erdély felszabadítását.
• február 14. – Az eszéki vár császári kézre kerülése. Friedrich Eder vezérőrnagy átadja a várat Trebersburg vezérőrnagy és Laval Nugent altábornagy egyesült csapatainak.
• február 18. – A kompolti ütközet. Dessewffy Arisztid négy század huszár élén Kompolt mellett vereséget mér Colloredo ezredes erőszakos felderítést végző vértesosztályára.
• 26–27. – A kápolnai csata. A téli hadjárat egyetlen csatája. A Henryk Dembiński parancsnoksága alatt álló magyar honvéd hadsereg vereséget szenved a Windisch-Grätz herceg vezette császári főerőktől.

1849. március

• március 4. – Az olmützi alkotmány kibocsátása.
• március 11. – A nagyszebeni ütközet. Bem József vezérőrnagy csapatai beveszik a császári erők erdélyi katonai központját, Nagyszebent. A várost védő Szkarjatyin ezredes cári csapatai rövidesen kiszorulnak Erdélyből.

1849. április

• április 2. – A hatvani ütközet. A Gáspár András ezredes vezette magyar VII. hadtest Isaszeg mellett vereséget mér Franz von Schlik altábornagy. hadtestére.
• április 3. – A negyedik szenttamási ütközet. Perczel Mór vezérőrnagy csapatai elfoglalják a szenttamási szerb katonai tábort. A szerb felkelők a Titeli-fennsíkra szorulnak vissza.
• április 4. – A tápióbicskei csata. Klapka György vezérőrnagy I. hadteste és Damjanich János vezérőrnagy III. hadteste Tápióbicskénél legyőzi Jellasics József hadtestének két dandárját.
• április 6. Az isaszegi csata. //
• április 10. – A váci ütközet. //
• április 14. – A magyar országgyűlés a debreceni Nagytemplomban kimondja Magyarország függetlenségét és a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását. Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választják. A Függetlenségi nyilatkozat végleges szövegét az országgyűlés április 19-én teszi közzé.
• április 19. A nagysallói ütközet.
• április 24. – A császári csapatok a budai várat védő Heinrich Hentzi csapatai kivételével kiürítik a magyar fővárost.
• április 28. – Damjanich János vezérőrnagy baleset következtében harcképtelenné válik.

1849. május

1849 májusának legjelentősebb katonai eseménye Buda bevétele (Jakobey Károly festménye)

• május 4. – A Görgei Artúr vezette magyar fősereg megkezdi Buda ostromát.
• május 5. – Az erdélyi román felkelők topánfalvai nagygyűlésükön kinyilvánítják a magyar kormánnyal való megegyezési szándékukat.
• május 21. – A magyar fősereg beveszi Buda várát.
• május 27. – Másfél havi ostrom után Forró Elek csapatai beveszik Déva várát.

1849. június

• június 4. – Az aradi várnál fegyverszünet áll be a várvédők és az ostromlók között.
• június 7. – A kátyi ütközet. A Perczel Mór vezette bácskai hadtest súlyos vereséget szenved Jellasics József hadtestétől.
• június 13. – A csornai ütközet. Kmety György dandárja Csornánál legyőzi Franz Wyss csapatait. Az ütközetben Franz Wyss életét veszti.
• június 25. – Az óbecsei ütközet. Tóth Ágoston bácskai hadtestét Jellasics József csapatai a Tisza bal partjára szorítják. A vereség után Tóth Ágoston átadja a bácskai hadtest parancsnokságát Guyon Richárd vezérőrnagynak.

1849. július

• július 1. – Kossuth Lajos a honvédség főparancsnokává Mészáros Lázárt, vezérkari főnökévé Henryk Dembińskit nevezi ki.
• július 2. – A kökös–uzoni ütközet. Gál Sándor székelyföldi hadosztálya Kökös és Uzon között megütközik Hasford cári tábornok hadtestével. Az ütközetben életét veszti Gábor Áron ágyúöntő, a székelyföldi hadosztály tüzérparancsnoka.
• július 8. – A magyar csapatok kiürítik a fővárost. A kormány Szegedre költözik.
• július 12. – Nyikolaj Vlagyimirovics Adlerberg vezérkari százados, cári szárnysegéd kétszáz kozák élén bevonul Pestre.
• július 14. –
  • A kishegyesi ütközet. Guyon Richárd vezérőrnagy Kishegyes mellett legyőzi Jellasics József táborszernagy csapatait. A győzelemmel a Délvidéken a kezdeményezés lehetősége ismét a magyar csapatok kezébe kerül.
  • Aulich Lajos vezérőrnagyot hadügyminiszterré nevezik ki.
  • Kossuth Lajos és Nicolae Bălcescu Szegeden aláírják a magyar–román megbékélésről és a román légió felállításáról szóló egyezményt. ////[1]
• július 20. – A talmácsi ütközet. Ihász Dániel Vöröstorony-szorost védő különítménye vereséget szenved Lüders csapataitól, kiszorul a Havasalföldre, majd a török csapatok előtt leteszi a fegyvert.
• július 23. – Bem tábornok egy kétezer fős különítmény élén az Ojtozi-szoroson át betör Moldvába, megveri a hátrahagyott orosz csapatokat, majd kiáltványban szólítja fel a lakosságot az orosz megszállás elleni felkelésre. Felhívása nem jár eredménnyel, ezért július 25-én csapataival visszatér Erdélybe.
• július 30. –
  • Kossuth Lajos a honvéd hadsereg főparancsnokává nevezi ki Henryk Dembińskit.
  • A kőhalmi ütközetben Dobay József alakulata súlyos vereséget szenved Dyck orosz vezérőrnagy csapataitól.
• július 31. – A segesvári ütközet. Bem József altábornagy csapatai Segesvár mellett vereséget szenvednek a Lüders cári gyalogsági tábornok vezette orosz csapatoktól. Az ütközetben elesik Petőfi Sándor és Szkarjatyin tábornok, az orosz sereg vezérkari főnöke.

1849. augusztus

• augusztus 1. – Henryk Dembiński harc nélkül feladja Szegedet. A kormány Aradra teszi át székhelyét, a következő nap Haynau csapatai bevonulnak a városba.
• augusztus 2. – A debreceni ütközet. A Nagysándor József parancsnoksága alatt álló I. hadtest Debrecen mellett vereséget szenved Paszkevics főerőitől.
• augusztus 3. – A komáromi várőrség kitör és szétzúzza az osztrák ostromzárat.
• augusztus 5. – A szőregi csata. A Henryk Dembiński parancsnoksága alatt álló magyar főerő vereséget szenved a Haynau vezette osztrák hadseregtől. A csata után a magyar fővezér csapatait nem a kormány utasítása szerinti Arad, hanem Temesvár felé irányítja.
• augusztus 9. – A temesvári csata. A beosztását röviddel a csata előtt átvevő Bem József Temesvárnál csapataival súlyos vereséget szenved Haynau hadseregétől.
• augusztus 11. – A minisztertanács utolsó ülése Aradon. Kossuth Lajos lemond, Görgei Artúr diktátori hatalmat kap.
• augusztus 13. – A világosi fegyverletétel. A Világos melletti szőlősi síkon Görgei Artúr csapatai leteszik a fegyvert Rüdiger cári lovassági tábornok csapatai előtt.
• 19–20. – Dessewffy Arisztid vezérőrnagy, Lázár Vilmos ezredes és Török János őrnagy a IV. és a IX. hadtestek maradványaival Kavaránnál leteszi a fegyvert a császári csapatok előtt.
• 20–21. – Vécsey Károly vezérőrnagy az V. és VI. hadtest, valamint a 15. hadosztály maradványival Borosjenő mellett leteszi a fegyvert az orosz csapatok előtt.

1849. október

• október 6. –
  • Aradon kivégzik a szabadságharc tizenhárom katonai vezetőjét, az aradi vértanúkat
  • Pesten kivégzik gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.