August von Pettenkofen

August von Pettenkofen portréja

August von Pettenkofen, August Xaver Karl von Pettenkofen (Bécs, 1822. május 10. – Bécs, 1889. március 21.) osztrák festőművész.

Tartalomjegyzék

1 Életpályája
2 Főbb művei
- 2.1 Litográfiák, kőrajzok
- 2.2 Festmények
3 Galéria
4 Források
5 További információk

Életpályája [szerkesztés]

A bécsi akadémián tanult. Leopold Kupelwieser és Franz Eybl tanítványaként kezdetben biedermeier stílusban festett, majd 1937-től litográfiákat kezdett készíteni, melyek bécsi lapokban jelentek meg. Császári katonatisztként és haditudósítóként részt vett az 1848–49-es magyar szabadságharcban. A Die Bewgung című lap számára készített litográfiáin a hadi eseményeken kívül beszámolt a kor közéleti, politikai eseményeiről is. 1852-től két évig Párizsban élt, ahol a barbizoniak hatására alakult ki saját stílusa. 1853 végétől Magyarországon kezdett utazgatni. Ekkor járt először Szolnokon, ahová 1881-ig minden nyáron visszatért. Ettől kezdve szinte kizárólag az alföldi magyar város életének, népének, környező tájának ábrázolásával foglalkozott. Korszerű technikával, realisztikus formalátással festett művei a nyilvános és magángyűjtemények keresett alkotásaivá váltak. Példája nyomán számos osztrák festő – például Carl Müller, Gualbert Raffalt, Otto von Thoren, Tina Blau – kereste fel Szolnokot. Tevékenységük alapozta meg a Szolnoki Művésztelep létrejöttét. Pettenkofen elismert festővé vált, 1866-tól tagja lett a Bécsi Művészeti Akadémiának. Élete utolsó évtizedében a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tanára volt.

Főbb művei [szerkesztés]

Az első magyar népképviseleti országgyűlés megnyitása (szinezett litográfia Borsos József festménye alapján)

Litográfiák, kőrajzok [szerkesztés]

Az első magyar népképviseleti országgyűlés megnyitása (litográfia Borsos József festménye alapján, 1848)
Magyar népfelkelők Pozsony mellett (litográfia, 1848)
Sebesültek szállítása (kőrajz, 1849)
Budavár bevétele (litográfia, 1849)