Thomas Woodrow Wilson

Thomas Woodrow Wilson
Az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke
Hivatali idő 1913. március 4. – 1921. március 4.
Alelnök(ök)	Thomas R. Marshall
Előd	William Howard Taft
Utód	Warren G. Harding
Katonai pályafutása
Csatái	első világháború
Született	1856. december 28. Staunton, Virginia
Elhunyt	1924. február 3. (67 évesen) Washington
Sírhely	Washingtoni Nemzeti Katedrális
Párt	Demokrata Párt
Szülei	Janet Woodrow Joseph Ruggles Wilson
Házastársa	Ellen Axson Wilson Edith Galt Wilson
Gyermekei	Margaret Woodrow Wilson Jessie Woodrow Wilson Sayre Eleanor Wilson McAdoo
Foglalkozás	ügyvéd, akadémikus
Iskolái	Davidsoni Főiskola (1873–1874) Princetoni Egyetem (1875–1879, BA) Johns Hopkins Egyetem (–1886, PhD, politikatudomány, történettudomány) Virginiai Egyetem
Vallás	presbiteriánizmus
Díjak	Nobel-békedíj (1919, 133 127 kr) Fehér Sas-rend New Jersey Hall of Fame a Varsói Egyetem díszdoktora honorary doctor of the Jagiellonian University of Krakow American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja doctor honoris causa from the University of Paris (1918)
Thomas Woodrow Wilson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Woodrow Wilson témájú médiaállományokat.

Woodrow Wilson emlékműve Poznańban, a Wilson parkban

Thomas Woodrow Wilson (Staunton, Virginia, 1856. december 28. – Washington, 1924. február 3.) az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke volt. Skót-ír származású családban született. Tanárként kezdett dolgozni, majd a politika felé fordult. 1913–1921 között töltötte be az Egyesült Államok elnöki posztját. Munkásságáért 1919-ben Nobel-békedíjat kapott.

1919. október 2-án agyvérzést kapott, elnöki feladatait helyette titkokban felesége, Edith Wilson gyakorolta 17 hónapon keresztül.

Munkássága

Tanári pályán dolgozott jogot és történelmet tanított. 1902-ben a Princeton Egyetem elnöke lett, majd 1910-ben New Jersey állam kormányzójává választották. Elnöksége alatt a századfordulós reformpolitika folytatódott. Többek között a nevéhez fűződik a jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékrendszer (Federal Reserve System) létrehozása is. Tevékenysége elismeréséül 1919-ben Nobel-békedíjat vehetett át. Ellenezte a trianoni békeszerződés néhány pontját. Elrendelte az alkoholtilalmat (angol nevén Prohibition).

Wilson véleménye a háború kitörésének okairól

A történelemtanár megállapítása szerint a háború így tört ki: Szerbia egy városában meggyilkolták az Osztrák-ház egyik hercegét. Szerbia Európa egy kis királysága. Nem volt olyan ereje, hogy a nagyhatalmak bármelyikének is félnie kellett volna tőle, és Németország, valamint mindazok, akik vele összeesküdtek, ebben a gyilkosságban találtak ürügyet arra, hogy jogtalan követeléseket támasszanak a gyönge és védtelen Szerb Királyság ellen.

Ez volt az Egyesült Államok elnökének véleménye a háború kitöréséről. De ha elemezzük Wilson beszédét, sok hibát és kitalált dolgot találunk.

1. Az „Osztrák-ház egyik hercege” nem herceg volt, hanem főherceg és trónörökös.
2. A gyilkosság nem „Szerbia egyik városában”, hanem Szarajevóban, amely Boszniában lévén az akkori Osztrák–Magyar Monarchia területén feküdt.

Wilson nyilatkozatai

Thomas Woodrow Wilson véleménye gyökeresen megváltozott a háború során.

• Január 9.: A béke harcosa vagyok!
• Január 31.: Amerika küldetése a béke küldetése.
• Január 31.: A mi kormányunk a nép kormánya, és a nép nem akar háborút.
• Február 26.: Amerikának nem szabad beavatkoznia a háborúba.
• Március 8.: elfogadja az úgynevezett House Grey-memorandumot, amely szerint az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, és belép a háborúba.

Wilson elnök 14 pontja

1. Nincs többé titkos diplomácia.
2. A tengerek és a kereskedelem szabadsága.
3. A lehetőségekhez mérten az összes gazdasági megszorítás elhárítása.
4. Leszerelési-egyezmény.
5. Minden gyarmati igény pártatlan szabályozása.
6. A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése.
7. Belgium helyreállítása.
8. A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása.
9. Az olasz határokkal kapcsolatos konfliktusok rendezése a jól meghatározható nemzeti határoknak megfelelően.
10. Az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődése.
11. Románia, Szerbia (kijárattal a tengerhez) és Montenegró kiürítése és visszatérítése.
12. Az Oszmán Birodalom szabad fejlődése és a Dardanellák megnyitása.
13. Egy független lengyel állam létrehozása, beleszámítva minden olyan területet, amelyeket kétségtelenül lengyel lakosság lakik, szabad kijárattal a tengerhez.
14. A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására (a Népszövetség alapgondolata, az annexió (bekebelezés) tilalma, nemzetek önrendelkezési joga).

A pontok közül néhányat, mint a nemzetek önrendelkezési jogát, több állam nem tartotta be kisebbségeire nézve, különösen igaz ez az első világháború után a trianoni határon kívülre rekedt magyarokra. Róth Ottó a többnemzetiségű Bánságban próbálta a wilsoni pontoknak megfelelően megszervezni az ún. Bánáti Köztársaságot. Az önrendelkezési jog elvével mások máshol viszont igyekeztek visszaélni, erre példa a Vendvidéki Köztársaság kálváriája 1919-ben.

Gold Certificate típusú, aranyra váltható, 100 000 dolláros államjegy Wilson elnök portréjával. Egyetlen alkalommal, 1934-ben bocsátották ki, csak bankok közötti forgalomban használták, máig az Egyesült Államok legnagyobb címletű papírpénze.

Magyarul megjelent művei

• Az Egyesült-Államok elnöke; in: Katholikus Szemle, 1918, 876-894. (ford. Schiff Péter)
• Wilson beszédei és üzenetei a háborúról, békéről és a népek szövetségéről; összeáll. Bródy Béla, Magyar Lajos; Athenaeum, Bp., 1919
• Az új szabadság. Felhívás a népek nemes energiáinak felszabadítására; ford., bev. Rózsa Dezső; Révai, Bp., 1920 (Mesterművek)

Elődök és utódok

Elődje:
William Howard Taft

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1913. március 4. – 1921. március 4.

Utódja:
Warren G. Harding

Elődje:
John Franklin Fort

New Jersey állam kormányzója
1911. január 17. – 1913. március 1.

Utódja:
James Fairman Fielder

Irodalom

• Andor László: Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest, 1999)

Források

• Az első világháború története

További információk

• Életrajza a Fehér Ház honlapján
• Révai Mór János: Egy magyar ember nyílt levele Wilson elnök úrhoz Magyarország integritásáról; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1918