Newton Baker

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Newton Deihl Baker
Newton Baker, Bain bw photo portrait.jpg
Baker 1910 körül
Született 1871. december 3.
 USA
Elhunyt 1937. december 25. (66 évesen)
 USA
Foglalkozása ügyvéd
Iskolái Johns Hopkins Egyetem

Newton Deihl Baker (Nyugat-Virginia, 1871. december 3. - Ohio, 1937. december 25.) amerikai politikus, hadügyminiszter.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1871 decemberében született A Nyugat-Vriginia állambeli Martinsburg városában.

Itt végezte el az általános iskolát, feltehetően jó eredményekkel. Az iskola utolsó évében részt vett egy előképzésen az alexandriai Püspöki Középiskolában, majd itt végezte el középiskolai tanulmányait. 1889-ben (18 éves korában) vették fel a Johns Hopkins Egyetemre, ahol jogot tanul majd 1892-ben diplomázott le. Egyetemi évei alatt többször is találkozott Woodroow Wilsonnal (az Egyesült Államok későbbi elnökével), aki ekkoriban a Princeton Egyetem lektora volt.

Politikai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Washingtoni Jogi Egyetemen elvégzett egy két éves képzést jogból. Később rövid időre hazatért szülővárosába, majd az Ohio állambeli Cleveland városába költözött, ahol ügyvédként tevékenykedett. 1902-ben nősült meg, felesége a Pennsylvania államból származó Elizabeth Leopold lett.

A forrás nem tesz róla említést, hogy pontosan mikor lépett a Demokrata Pártba, azonban a politikához való közeledése 1902-12 közé tehető. 1912-ben a párt tagjaként megnyerte a Cleveland önkormányzati választását, így a város polgármestere lett. Két éves tevékenysége után 1914-ben ismét megválasztották. Az 1912-es Demokrata Kongresszuson szorosabb ismeretséget kötött Thomas W. Wilsonnal, s támogatta őt az elnöki székért való harchoz szükséges szavazatával. Bakert „reformdemokratának” is nevezték, ugyanis erős pacifista és újító nézetei miatt kitűnt társai közül.

1916-ban Lindley Garrisont követően az Egyesült Államok hadügyminisztere lett. A mélyen békebarát miniszter sokat tett a háború utáni békés rendezések érdekében. A Republikánus Párt gyakran támadta döntései miatt, mint például John Pershing kinevezése okán. A republikánusok ugyanis nem támogatták Leonard Wood (az amerikai csapatok akkori parancsnokának) leváltását. A háború után a Párizs-környéki békék megkötésekor az amerikai delegáció tagja, a Népszövetség egyik leghűebb támogatója.

További élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1921-ben visszatért Clevelandbe és továbbra is a jogi pályán tevékenykedett.

1936-ban megjelent könyve a Miért léptünk háborúba? címmel.

1937-ben karácsony napján hunyt el.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Életrajza (angol nyelven). Law.wlu.edu.asp. (Hozzáférés: 2012. október 3.)
  • Életrajza (angol nyelven). Firstworldwar.com. (Hozzáférés: 2012. október 3.)
  • Életrajza (angol nyelven). Spartacus.schoolnet.co.uk. (Hozzáférés: 2012. október 3.)