Olaszország az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Olaszország | |
Adatok | |
Műsorsugárzó | |
Nemzeti válogató | Sanremói dalfesztivál (1956–1966, 1972, 1997, 2011–2013, 2015–) belső kiválasztás (1967–1971, 1973–1980, 1983–1985, 1987–1993, 2014) |
Részvételek és eredmények | |
Részvételek | 46 |
Első részvétel | 1956 |
Legjobb eredmény | 1. (1964, 1990, 2021) |
Legrosszabb eredmény | utolsó (1966) |
Összpontszám a döntőkben 2004 óta | 2503 (4.) |
Külső hivatkozások | |
Honlap | A RAI eurovíziós honlapja Olaszország profilja a eurovision.tv-n |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Olaszország negyvenhat alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
Az olasz műsorsugárzó a Radiotelevisione Italiana, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és az első, 1956-os versenyen debütált.
Története
Évről évre
Olaszország egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon.
Egyszer, 1966-ban végeztek az utolsó helyen, a többi alkalommal mindig az első tízben, vagy annak közelében végeztek. Kétszer tudták megnyerni a versenyt, 1964-ben és 1990-ben. Az 1965-ös versenynek Nápoly, az 1991-esnek Róma adott otthont.
A RAI 1981-ben visszalépett a versenytől a helyi érdeklődés hiányára hivatkozva, de két kihagyott verseny után újból neveztek. Nem vettek részt 1986-ban, illetve 1994 és 1996 között sem. 1997-ben ismét részt vettek, de ezután az olasz tévé a visszalépés mellett döntött. Tizenhárom kihagyott verseny után a Németországban rendezendő 2011-es Eurovíziós Dalversenyre benyújtotta jelentkezését az olasz köztelevízió.[1] Visszatérésük sikeresen zárult, a második helyen végeztek a döntőben. 2012-ben a 9., 2013-ban pedig a 7. helyen végeztek. Visszatérésük óta 2014-ben fordult elő először, hogy nem lettek top 10-esek: ekkor a 21. helyen zártak. A 2015-ös versenyt ismét sikerrel zárták, hiszen harmadikok lettek. 2016-ban a 16., míg 2017-ben a 6. helyen zárták a versenyt - annak ellenére, hogy Francesco Gabbani dalát nagy győztesesélyesként tartották számon. 2018-ban ötödikként végeztek, majd 2019-ben négy év után ismét a legjobb háromban, a második helyen zártak.
Nyelvhasználat
Olaszország negyvenhét versenydalából negyven olasz nyelvű, hét kevert nyelvű: öt angol és olasz, egy olasz és arab és egy egy olasz és nápolyi nyelvű volt.[2]
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Olaszország indulóinak olasz nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték. Ekkor a szabad nyelvhasználatot kihasználva 1976-ban egy olasz- és angol nyelvű részeket is tartalmazó dallal neveztek. 2011-es visszatérésükkor ismét angol és olasz kevert nyelvű dallal neveztek, ahogy a következő évben is. A következő években ismét teljes egészében olasz nyelvű dalokat indítottak, egy kivétellel: Francesca Michielin 2016-os dala félig olasz, félig angol nyelven hangzott el.
Nemzeti döntő
1956 és 1966 között az olasz nemzeti döntő az Eurovíziós Dalfesztivál létrehozásának ötletét is adó Sanremói dalfesztivál volt. A győztes dalt – 1956-ban az első két helyezettet – automatikusan benevezték a nemzetközi versenyre.[3]
1966 után ez már nem volt jellemző, a RAI belső döntéssel választotta ki az indulót. Azonban a Sanremói fesztivál továbbra is fontos volt, többször is az adott évi verseny győztesét nevezték, de egy másik dallal. Kétszer fordult elő, hogy az olasz fesztivál győztesével neveztek a versenyre: 1972-ben és 1997-ben. 2011-ben a fesztivál "Giovani" (fiatalok) kategóriájának győztesével neveztek.
Résztvevők
Rendezések
Év | Város | Helyszín | Műsorvezető(k) |
---|---|---|---|
1965 | Olaszország, Nápoly | Sala di Concerto della RAI | Renata Mauro |
1991 | Olaszország, Róma | Studio 15 di Cinecittà | Gigliola Cinquetti, Toto Cutugno |
2022 | Olaszország |
Háttér
Szavazástörténet
1957–2021
Olaszország a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Olaszország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Díjak
OGAE-szavazás
Kategória | Év | Előadó | Dal | Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
---|---|---|---|---|---|---|
Helyezés | Pontszám | |||||
OGAE Song Contest Poll | 2015 | Il Volo | Grande amore | 3. | 292 | Ausztria, Bécs |
2017 | Francesco Gabbani | Occidentali’s Karma | 6. | 334 | Ukrajna, Kijev | |
2019 | Mahmood | Soldi | 2. | 472 | Izrael, Tel-Aviv |
Galéria
-
Domenico Modugno Hilversumban (1958)
-
Bobby Solo Nápolyban (1965)
-
Al Bano & Romina Power Hágában (1976)
-
Raphael Gualazzi Düsseldorfban (2011)
-
Marco Mengoni Malmőben (2013)
-
Emma Marrone Koppenhágában (2014)
-
Francesca Michielin Stockholmban (2016)
-
Francesco Gabbani Kijevben (2017)
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Italy applied for 2011 Eurovision Song Contest!. eurovision.tv. (Hozzáférés: 2010. december 2.)
- ↑ Olaszország indulóinak listája. diggiloo.net. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
- ↑ 1956-os olasz nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 24.)