Ugrás a tartalomhoz

IV. Ulászló lengyel király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hungarikusz Firkász (vitalap | szerkesztései) 2020. november 22., 21:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Kapcsolódó szócikkek: [)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. november 22.) ezen a változaton alapul.
IV. Ulászló
Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme, a ruszinok, a poroszok, a mazurok, a szamogitok, a lívek, valamint a svédek, a gótok és a vandálok címzetes királya, és minden oroszok megválasztott cárja
Peter Paul Rubens portréja Ulászló királyról az 1620-as évekből
Peter Paul Rubens portréja Ulászló
királyról az 1620-as évekből
Lengyelország királya
Litvánia nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1632. november 8. – 1648. május 20.
KoronázásaKrakkó
1633. február 6.
ElődjeIII. Zsigmond
UtódjaII. János Kázmér
Oroszország cárja
Uralkodási ideje
1610. július 19. – 1613. február 21.
ElődjeIV. Vaszilij
UtódjaI. Mihály
Életrajzi adatok
UralkodóházVasa
Született1595. június 9.
Łobzów
Elhunyt1648. május 20. (52 évesen)
Merkinė
NyughelyeRoyal Tombs of the Wawel Cathedral
ÉdesapjaVasa Zsigmond
ÉdesanyjaHabsburg Anna
Testvére(i)
HázastársaHabsburg Cecília Renáta
(1637–44)
Gonzaga Lujza Mária (1646–)
Vallásrómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ulászló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

IV. Ulászló lengyel király (lengyelül Władysław IV Waza), (1595. június 9.,[1] Łobzówban, Krakkó negyedében – 1648. május 20.,[1] Merecz,[1] Litvánia) Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme és címzetes svéd király 1632-1648 között, 1610-ben Oroszország cárjának választják, címzetes orosz cár 1634-ig, III. Zsigmond és első felesége, Habsburg Anna fia.

Élete

Még csak 15 éves volt, amikor a Borisz Godunov halálát követő zűrzavaros években édesapja Oroszország cárjává választatta; ennek ellenére sohasem sikerült megszereznie a moszkvai trónt.[1] Az ifjú Ulászló hadvezéri tehetségét bizonyították a Moszkva (1617–1618) és az Oszmán Birodalom (1621) elleni hadjáratok.[1]

Édesapja halála után, 1632-ben megörökölte a lengyel trónt.[1] III. Zsigmond lengyel király halálát követő várható zavarodottságban 40 000 fős moszkvai hadsereg lépte át Lengyelország keleti határát;[1] Ulászló 1633 márciusában áttörte a Szmolenszk környéki ostromgyűrűt, majd ellentámadást indított, és 1634 februárjában foglyul ejtette az orosz parancsnokot.[1] A háborút lezáró poljanovi békében Mihály cár vállalta, hogy lemond minden, korábban Lengyelországhoz került területről, és fizet 200 000 rubelt – cserébe azért, hogy Ulászló feladja igényét a cári címre.[1]

Ulászló ezután seregével délre vonult, és megegyezésre kényszerítette a törököket.[1] A megállapodás szerint Lengyelország és az Oszmán Birodalom fenntartotta a kozákok, illetve a tatárok feletti ellenőrzést, valamint közös felügyeletet gyakoroltak Moldvában és Havasalföldön.[1]

Miután a harmincéves háború okozta nehézségtől meggyengült Svédország ellen háborút indított, Ulászló 1635 szeptemberében előnyös békét kötött a svédekkel, nem sikerült azonban visszaszereznie a svéd trónt, amelyet édesapja vesztett el.[1]

1637-ben feleségül vette III. Ferdinánd magyar király és német-római császár nővérét, Cecília Renátát.[2] Amikor a királyné 1640-ben Zsigmond Kázmér néven fiút szült neki, Ulászló még egyszer megkísérelte megmutatni személyes hatalmát.[2] Sikertelenül közvetített a német és a skandináv hatalmak között, végül a törökök provokálására rávette a kozákokat, hogy támadják meg Lengyelországot, amely során megkérdőjelezhetetlenné válik saját hadvezéri tehetsége.[2] A terv azonban idő előtt meghiúsult.[2] A fia 1647-ben bekövetkezett halálának hírére összetört Ulászló éppen akkor vesztette életét, amikor az ígéretének be nem váltása miatt feldühödött kozákok felkelést robbantottak ki a lengyel uralom ellen.[2]

Családfa

III. János svéd király
sz. 1537. XII. 21.
† 1592. XI. 17. 		Jagelló
Katalin
sz. 1526. XI. 1.
† 1583. IX. 16. 		II. Károly osztrák főherceg
sz. 1540. VI. 3.
† 1590. VII. 10. 		Wittelsbach Mária Anna
sz. 1551. III. 21.
† 1608. IV.29.
         
     
  III. Zsigmond
(Vasa)
sz. 1566. VI. 20.
† 1632. IV. 30. 		Habsburg
Anna
sz. 1573. VIII.16.
† 1598. II. 10.
     
   
1
Jadwiga Łuszkowska


OO    1635 előtt 		2
Habsburg
Cecília Renáta
sz. 1611. VII. 11.
† 1644. III. 24.
OO   1637. IX. 12. 		IV. Ulászló
sz. 1595. VI. 9.
† 1648. V. 20. 		3
Lujza Mária
Gonzaga
sz. 1611. VIII. 18.
† 1667. V. 10.
OO   1646. III. 10.
                   
                   
   1    2    2        
Władysław Konstanty hr. Wasenau
 sz. kb. 1635.
 † 1698. III. 19.
  		Zsigmond Kázmér
(Vasa)
 sz. 1640. IV. 1.
 † 1647. VIII. 9.
  		Mária Anna Izabela
Wasa
 sz. 1642. I. 8.
 † 1642. II. 7.
 

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 660. oldal
  2. ↑ a b c d e U. és d., 661. oldal

Kapcsolódó szócikkek

Lengyel fejedelmek és királyok családfája


Előző uralkodó:
III. Zsigmond 		Következő uralkodó:
II. János Kázmér

Sablon:Csonk-Lengyel életrajz

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=IV._Ulászló_lengyel_király&oldid=23279871”