Eötvös Loránd Tudományegyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(ELTE BTK szócikkből átirányítva)
Eötvös Loránd Tudományegyetem
ELTE logo.png
Alapítva 1635
Hely magyar Budapest, Magyarország
Típus állami egyetem
Oktatók száma kb. 1500 fő
Hallgatói létszám 32 500 fő
(23 000 nappali tagozatos)
Rektor Prof. Dr. Mezey Barna
Elérhetőség
Elhelyezkedése
Eötvös Loránd Tudományegyetem  (Magyarország)
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 31″
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem weboldala
Névváltozatok
Időszak Név
1872 előtt Pesti Egyetem
1872–1921 Budapesti Tudományegyetem
1921–1950 Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem
1950 óta Eötvös Loránd Tudományegyetem

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legrégebbi folyamatosan működő és az egyik legnagyobb egyeteme.

Kezdetben Pesti Egyetemnek, majd 1872-től 1921-ig Budapesti Tudományegyetemnek, a két világháború között Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemnek nevezték. Eötvös Loránd fizikus nevét 1950. szeptember 15-e óta viseli. Latin neve: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominata.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogelődjét, a Nagyszombati Egyetemet 1635-ben alapította Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus, és vezetését a jezsuitákra bízta. Az egyetem ekkor egy, bölcsészeti és teológiai karból állt, fokozatszerzési joggal. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben kezdte meg működését; így klasszikus értelemben csak ettől a karalapítástól beszélhetünk egyetemről. A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem 1777-ben – az alapító szándékával összhangban – Budára költözött, a királyi várba. Itt kezdődött el speciális tanfolyamok formájában a hazai mérnök- és állatorvosképzés. Az intézmény Pesten nyert végleges elhelyezést 1784-ben. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A neoabszolutizmus idején valójában németesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők 1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre. Az ELTE Természettudományi Kara 1949-ben vált ki a bölcsészkarból, 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, s az önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar.

A tudományegyetem nagypecsétje 1880-ból
A Bölcsészettudományi kar főépülete, Múzeum körút 6-8.
ELTE, Lágymányosi Campus

Az egyetem léte 1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. Új nevet is kapott: Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultás. Az 1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem kapott számottevő fejlesztést, így épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után az ELTE hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt.

Az egyetem csak 1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. (Ezért van bizonyos fennakadás az ún. „kisdoktorikeurópai uniós elfogadásánál.)

Hallgatói, tanárai közé számos ismert magyar személyiség tartozott.

Rektorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetemi karok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új karok 2003. szeptember 1. napjától kezdték meg működésüket.

Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE-ÁJTK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1053 Budapest, Kecskeméti u. 10–12.

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar (ELTE-BGGyK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1097 Budapest, Ecseri út 3.

  • gyógypedagógia

Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1088 Budapest Múzeum krt. 4/A, B, C, D, F, I Múzeum krt. 6–8, 6–8/A

Felsőfokú szakképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • idegennyelvi kommunikátor

Informatikai Kar (ELTE-IK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

  • programtervező informatikus (magyar és angol nyelven)

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • általános rendszergazda
  • web - programozó

Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE-PPK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27.
  • 1064 Budapest, Izabella u. 46.
  • 1117 Budapest, Bogdánffy Ödön u. 10.

Felsőfokú szakképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • intézményi kommunikátor

Tanító- és Óvóképző Kar (ELTE-TÓK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40.

  • csecsemő- és kisgyermek nevelő
  • óvodapedagógus
  • óvodapedagógus - német nemzetiségi szakirány
  • óvodapedagógus - szerb nemzetiségi szakirány
  • tanító
  • tanító - német nemzetiségi szakirány
  • tanító - szerb nemzetiségi szakirány

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ifjúságsegítő
  • csecsemőgondozó

Társadalomtudományi Kar (ELTE-TáTK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A.

  • alkalmazott közgazdaságtan
  • kulturális antropológia
  • nemzetközi tanulmányok
  • survey statisztika
  • szociális munka
  • szociológia
  • társadalmi tanulmányok

Természettudományi Kar (ELTE-TTK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Természettudományi Karnak több mint 5000 hallgatója van, ebből több mint 400 fő vesz részt doktori képzésben.[2]

A Kar címe 2001-től: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, itt két épületben folyik a képzés jelenleg.

Az alábbi önálló intézetek működnek a Karon belül:

  • Biológiai Intézet: 12 tanszékből áll, az intézeten belül biológiatanárok, biológusok, gyógyszerészek, pszichológusok, mérnök-biológusok képzése folyik.
  • Fizikai Intézet: 5 tanszékből áll, az intézeten belül fizikusok és fizikatanárok képzése folyik. Fő kutatási területek: asztrofizika, térelmélet és részecskefizika, bio-, mag- és molekulafizika, kondenzált anyag, valamint statisztikus fizika.
  • Földrajz- és Földtudományi Intézeten belül 2 központ is működik: A Földrajztudományi Központ 4 tanszékből áll, itt geográfusok és földrajztanárok képzése folyik. A Földtudományi Központ 7 tanszékből áll, itt geológusok, csillagászok, geofizikusok és meteorológusok képzése folyik.
  • Kémiai Intézet:4 tanszékből áll, itt vegyészek és kémiatanárok képzése folyik.
  • Matematikai Intézet:összesen 7 tanszékből áll, itt matematikatanárokat, matematikusokat és alkalmazott matematikusokat képeznek.

A világ egyetemeinek és a magyarországi egyetemek rangsorában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sanghaji Jiao Tong Egyetem által összeállított a világ egyetemeinek tudományos rangsorolása alapján a magyarországi egyetemek közül 2011-ben a Szegedi Tudományegyetemmel együtt az 1–2. helyet foglalta el, a világranglistán pedig a 301–400. helyre sorolták.[3][4]

A Times Higher Education Supplement rangsorában 2006-ban a 376–377. helyet érte el.[5]

Az internetes jelenlétet és hatást mérő Webometrics világranglistáján az ELTE (2007. januárban) a 351.,[6] míg a Műszaki Egyetem a 283., a Szegedi Tudományegyetem az 594. helyet foglalta el. A 2010. januári listán az ELTE összesítésben a 277., az európai ranglistán 101. helyet foglalja el.

A magyarországi főiskoláknak és egyetemeknek az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) által az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján összeállított abszolút rangsora szerint az ELTE a legjobb magyarországi felsőoktatási intézmény 2010-ben. A listát a HVG Diploma 2011 különszáma adta közre.[7]

A tudományos diákköri tevékenységben megvalósuló tehetséggondozásban elért eredményei alapján az Országos Tudományos Diákköri Tanács a XXVIII., a XXIX. és a XXX. OTDK adatsorai alapján az ELTE Bölcsészettudományi, illetve Természettudományi Karát a kiváló eredményességi kategóriába sorolta, míg az Állam- és Jogtudományi Kar, illetve a Pedagógiai és Pszichológiai Kar e tekintetben jelentős minősítést kapott.[8]

Híres hallgatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda[9] az ELTE hivatalos érettségi és felvételi előkészítője, melynek fő tevékenységi köre a diákok emelt szintű érettségire való felkészítése. Működését 2001-ben kezdte meg, melyhez a jogi hátteret 2007-től az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ, 2013-tól az Egyetem 100%-os tulajdonában lévő ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. biztosítja. Az Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda legfontosabb célja, hogy magas színvonalú tudással vértezze fel a felsőoktatásba bekerülni vágyókat, ezzel hozzásegítve őket az emelt szintű érettségi követelményeinek elsajátításához.

Az Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda kínálatában évről évre 8 tantárgy szerepel, melyek 100 illetve 150 órás kurzusok formájában indulnak. A 100 órás kurzusok hétköznap és szombaton heti 1×4 órában, a 150 órás kurzusok pedig hétfő-szerdán illetve kedd-csütörtökön heti 2×3 órában, valamint szombatonként heti 1×6 órában kerülnek megtartásra. A kurzusok helyszíne az ELTE Bölcsészettudományi Kar Campusa, mely Budapest belvárosában az Astoriánál található, így az ott tanuló diákok már a felkészülés alatt is bepillantást nyernek a pezsgő egyetemi életbe.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szögi László: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635–2002. Budapest, 2003. p. 421.
  2. A Kar története. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  3. ShanghaiRanking.com
  4. A világ legjobbjai között az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem (Inforádió, 2011. augusztus 17.)
  5. Universitas Indonesia | The University with world class perspectives | Posts
  6. http://www.webometrics.info/top3000.asp?offset=350
  7. Az ELTE vezeti az egyetemi toplistát (Index, 2010. november 15.)
  8. Egyetemi és fõiskolai karok, valamint karokra nem tagozódó felsõoktatási intézmények TDK-eredményessége (szerk: Szendrő Péter), Országos Tudományos Diákköri Tanács, 2012, 5-6. old. Hozzáférés: 2013. november 28.
  9. http://www.elteelokeszito.hu/
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]