Orosz István (fordító)
| Orosz István | |
| Születéskori neve | Orosz István |
| Született | Budapest 1950. november 25. |
| Elhunyt | Budapest 2012. április 29. (61 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Békés Erzsébet (1973-1994) |
| Foglalkozása | egyetemi tanár, esszéista, kritikus, fordító, ellenzéki aktivista |
Orosz István (Budapest, 1950. november 25. – Budapest, 2012. április 29.[1]) magyar–orosz szakos tanár, esszéista, kritikus, fordító, ellenzéki aktivista.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
1970-1976 között az ELTE BTK hallgatója volt. 1976-1985 között szabadfoglalkozású fordító volt (Mihail Mihajlovics Bahtyin, Martin Heidegger, Leszek Kolakowski). 1979-1983 között a Mozgó Világ külső munkatársaként dolgozott. 1981-1985 között feleségével, Békés Erzsébettel a szamizdat Beszélő alapító nyomdásza volt. 1985-1986 között az Exeteri Egyetem diákja, valamint a BBC külső munkatársa és a Nyitott Társadalom Alapítvány ösztöndíjasa volt. 1986-ban bevonták útlevelét. 1987-ben az Angol Figyelő szerkesztőjeként tevékenykedett. 1988 óta Angliában élt, a BBC-nek és a Digital-nak dolgozott. 1991-1992 között a londoni Kingston College tanulója volt. 1993-1994 között a Beszélő londoni tudósítója volt. 2005 óta az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja volt. Az ELTE angol tanszékén vendégtanár, 2006 óta egyetemi tanár volt.
Családja [szerkesztés]
Szülei: Orosz István és Bene Eszter (1923-1983) [2]. 1973-1994 között Békés Erzsébet volt a felesége. Egy lányuk született; Ágnes (1978).
Művei [szerkesztés]
- Száműzetésben (interjúk, 1987)
- Ah amerika! Dokumentumok a kivándorlásról, 1896-1914 (Dániel Ferenccel, 1988)
- A Westminster-modell (tanulmányok, 1993)
- Csalagút (Ardó Zsuzsannával, 1995)
- A "magyar kérdés". Polgárok és alattvalók (előszó Vajda Mihály, esszék, 1996)
- A szellem helye (2001)
- Dokumentumtörténet (2004)
- Egy szem eper (2010)
Jegyzetek [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

