Gergely András (történész)
| Gergely András | |
 | |
| Gergely András hágai magyar nagykövet 2002-01-16 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1946. május 23. Sopron |
| Elhunyt | 2021. május 3.[1] (74 évesen) |
| Sírhely | Szeged |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | magyar |
| Állampolgárság | magyar |
| Élettárs | Lőrik Eszter |
| Gyermekek | Anna, András |
| Iskolái | |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | ELTE BTK (1964–1969) |
| Más felsőoktatási intézmény | Radnóti Miklós, ill. Ságvári Endre Gimnázium, Szeged (1960–1964) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Kutatási terület | a 19. századi Magyarország története |
| Tudományos fokozat | egyetemi doktor (1971) kandidátus (1980) PhD (1996) MTA doktor (1998) |
| Munkahelyek | |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) | egyetemi tanár (1976–1990, 1995–2013) |
| KRE BTK | egyetemi tanár (2006–) |
| MTA TTI | munkatárs |
| Más munkahelyek | Dél-afrikai nagykövetség (1992–1994) |
| Jelentős munkái | Széchenyi eszmerendszerének kialakulása Áruló vagy áldozat? István, az utolsó magyar nádor rejtélye Egy nemzet születése. Magyarország története 1790–1848 |
| Tudományos publikációk száma | 205[2] |
| Akadémiai tagság | MTA doktora (1998) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gergely András témájú médiaállományokat. | |
Gergely András (Sopron, 1946. május 23.[3][4] – ?, 2021. május 3.)[5] magyar történész, diplomata, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Veritas Történetkutató Intézet munkatársa.
Élete, szakmai működése[szerkesztés]
Gergely András Sopronban született. Édesapja Gergely Győző, édesanyja Benkő Anna.[3] 1960-tól 1964-ig a Radnóti Miklós, illetve a Ságvári Endre Gimnázium tanulója Szegeden.[4] 1964 és 1969 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) tanult filozófiát és történelmet. 1969-től 1975-ig az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa. 1976-tól 1981-ig az ELTE BTK Történeti Intézet magyar történeti tanszékének adjunktusa, 1981-től 1990-ig, majd 1995-től docense, 1998-tól egyetemi tanára[3] 2013-ig.[4] 2000-től 2006-ig az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tanára volt.[4] Az ELTE mellett a 2006-tól[4] Károli Gáspár Református Egyetem és 2013-tól[4] az egyetem Doktori Iskolájának is oktatója,[6] 2016-tól professor emeritus.[7] 2014-től a Veritas Történetkutató Intézet munkatársa a Dualizmus-kori kutatócsoport vezetőjeként.[4]
1980-tól a történettudományok kandidátusa, 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási területe a 19. századi magyar politika-, eszme- és társadalomtörténet.[3] Angol és holland középfokú, orosz és német felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik.[6]
Tagja az MTA Történettudományi Bizottságának, és a Magyar–Osztrák Történész Vegyesbizottságnak. 1989-ben Ránki György-díjat kapott.[3] 1991-ben a Magyar Köztársaság Arany érdemkeresztjét ítélték neki oda.[6] 1986-tól 1987-ig Humboldt-ösztöndíjasként volt az NSZK-ban, 1990-ben pedig a Hamburgi Egyetem vendégtanára. 1997-ben Széchényi professzori ösztöndíjat kapott.[3]
2021-ben hunyt el hosszas betegeskedés után. 2021. május 31-én helyezték el nyugalomra a Szegedi református temetőben.[7]
Családja[szerkesztés]
Felesége (1975-től) Lőrik Eszter volt. Két gyermeke Anna (1977) és András (1979).[3]
Politikai működése[szerkesztés]
Gergely András a rendszerváltás idejétől aktívan részt vett a politikai életben. 1988-tól és 1996-ig a Magyar Demokrata Fórum tagja volt, részt vett a párt programjának kidolgozásában is. 1989-től 1990-ig az MDF külügyi bizottságának tagja, majd vezetője volt. 1996-tól az Magyar Demokrata Néppárt tagja. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, 1997-től ügyvezető elnöke. Az 1990-es és 1994-es magyarországi országgyűlési választáson képviselőjelölt volt.[3]
Diplomáciai munkája[szerkesztés]
Az 1990-es években a Külügyminisztériumban dolgozott. 1991-től 1992-ig a Külügyminisztérium főtitkára volt. 1992-től 1994-ig a Dél-afrikai Köztársaságban volt Magyarország nagykövete pretoriai állomáshellyel (1993-tól 1994-ig akkreditálva Mozambikba és Szváziföldre is). 1999-től 2002-ig[4] Hollandiában volt nagykövet hágai székhellyel.
Főbb művei[szerkesztés]
- Széchenyi eszmerendszerének kialakulása, Budapest, 1972, 177 p[6]
- Kiegyezés után (Szász Zoltánnal közösen), Budapest, 1978, 266 p[6]
- Egy gazdaságpolitikai alternatíva a reformkorban: a fiumei vasút, Budapest, 1982, 162 p[6]
- Egy nemzetet az emberiségnek. Tanulmányok a magyar reformkorról és 1848-ról, Budapest, 1987, 503 p[6]
- Áruló vagy áldozat? István, az utolsó magyar nádor rejtélye, Gyomaendrőd, 1989, 151 p[6]
- (szerk. Spira Györggyel és Sashegyi Oszkárral) Széchenyi István válogatott művei I–III., Budapest, 1991[6]
- 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből, Budapest, 2001, 518 p[6]
- (szerk.) Magyarország története 1790–1918, Budapest, 2003, 556 p[6]
- Széchenyi István, Pozsony, 2006, 243 p[6]
- Egy nemzet születése. Magyarország története 1790–1848, Budapest, 2009[6]
- Hungary in the Age of Reform and Revolution 1830–1849, New York, 2011[6]
Díjai[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Elhunyt Gergely András történész. [2021. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
- ↑ l. MTA adatbázis
- ↑ a b c d e f g h Ki kicsoda?, i. m., 569. o.
- ↑ a b c d e f g h Veritas adatbázis
- ↑ Hírek - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. www.veritasintezet.hu. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n KRE adatbázis
- ↑ a b https://btk.kre.hu/index.php/1554-prof-dr-gergely-andras-emlekere.html
- ↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2018. március 25.)
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 569. o.
- Gergely András adatai a KRE adatbázisában
- Gergely András adatai az MTA adatbázisában
- Gergely András adatai a Veritas adatbázisában
