Tóth Éva (költő)
| Tóth Éva | |
.jpg) | |
| A Szép versek antológiában megjelent portréja Csigó László felvétele | |
| Született | 1939. január 30. Debrecen |
| Elhunyt | 2017. december 15.[1] (78 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Ambrus Gábor (1964–2017) |
| Gyermekei | egy gyermek: Gergely (1966–) |
| Szülei | Tóth Endre Fehértói Piroska |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1957–1962) |
| Kitüntetései |
|
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | esszé, vers |
| Alkotói évei | 1977–2017 |
| Első műve | Egyetlen értelem (versek, 1977) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tóth Éva (Debrecen, 1939. január 30. – 2017. december 15.) magyar költő, műfordító, esszéista.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Tóth Endre (1914–2011) és Fehértói Piroska voltak. 1957-1962 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) magyar-francia szakos hallgatója volt. 1962-1967 között tanár volt. 1967-1968 között a Magyar Rádió munkatársa volt. 1968-ban elvégezte az ELTE BTK spanyol szakát is. 1971-1983 között a Corvina Könyvkiadó szerkesztője és főszerkesztője volt. 1984–1990 között[2] az Új Tükör világirodalmi rovatvezetőjeként dolgozott. 1990-1992 között az Írószövetség külügyi titkára és az elnökség tagja volt, 1995 óta választmányi tagja. 1990-1992 között a Fordítók Nemzetközi Szövetségének vezetőségi tagja, a versfordítói szakosztály társelnöke volt. 1992-1993 között a Georgia Egyetem (USA) Fulbright vendégprofesszora volt. 1992-2002 között, valamint 2007 óta a költői szakosztály vezetőségi tagja. 1993 óta a Magyar PEN Club intézőbizottsági tagja, 1994 óta alelnöke, 1995-től a Nemzetközi PEN Club fordítási és nyelvi jogi bizottságának tagja. 1995-2004 között a Magyar Latinamerikanisták Társaságának tagja volt. 1995 óta a Nemzetközi Madách Társaság alelnöke. 1995 óta a Móricz Zsigmond Társaság vezetőségi tagja. 1995-2005 között, valamint 2007 óta a műfordító szakosztály vezetőségi tagja. 1998 óta a Csokonai Irodalmi és Művészeti Társaság elnökségi tagja.
Magánélete[szerkesztés]
1964-ben házasságot kötött Ambrus Gábor (1936-) vegyészmérnökkel. Egy fiuk született: Gergely (1966).
Munkássága[szerkesztés]
A népi-nemzeti költészet emblematikus alakjának számít.[3] Emlékvers című költeményét (1999) tizenhét nyelvre fordították le. A Nemzetközi PEN Club nyelvi jogi és fordítási bizottságának tagjaként részt vett a Nyelvi jogok egyetemes nyilatkozatának kidolgozásában.[4]
Művei[szerkesztés]
- Egyetlen értelem (versek, 1977)
- Hóhatár (versek, 1982)
- Kámfor Benedek (gyermekversek, 1986)
- Wanted (versek, 1992)
- Emlékvers (1999)
- Az eltaposott pillanat (válogatott és új versek, 2000)
- Táguló körök (tanulmánykötet, 2005)
- Emlékvers 17 nyelven; 2. bőv. kiad.; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2006
- Róza-kert; Littera Nova, Bp., 2010 (Sophie könyvek)
- Tóth Éva legszebb versei; vál., utószó Szörényi László; AB-art, Bratislava [Pozsony], 2012
- Szendrey Júlia emlékkönyv; szerk. Tóth Éva, Lukács Gábor; Georgikon Alapítvány–Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, 2012 (Georgikon kiskönyvtár)
Műfordításai[szerkesztés]
- Augusto Roa Bastos: Embernek fia (regény, 1975)
- Alejo Carpentier: Barokk zene (regény, 1977)
- Miguel Otero Silva: Kihalt házak (regény, 1978)
- Agostinho Neto: Vérzünk virágzunk (válogatott versek, 1980)
- Alejo Carpentier: A hárfa és az árnyék (regény, 1982)
- Nicolás Guillén: Papírhajó az Antillák tengerén. Versek felnőtt gyerekeknek (versek, 1987)
- P. E. Taviani: Kolumbusszal Amerikába, 1492 (1992)
- Jorge Luis Borges: A halhatatlanság, öt előadás (1992)
- J. Jorge Padrón: A pokol körei. Versek, 1973-1975 (1996)
Díjai[szerkesztés]
- Salvatore Quasimodo-emlékdíj különdíja (1996)
- Arany János-jutalom (1997)
- A hévízi Csokonai Vitéz Mihály Társaság Csokonai-díja (2001)[5]
- József Attila-díj (2002)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ MTI: Meghalt Tóth Éva költő. Origo, 2017. december 17. (Hozzáférés: 2017. december 17.)
- ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- ↑ Tóth Éva köszöntése, Magyar Nemzet, 2009. február 5. [2009. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
- ↑ Napút 2008/10., 21-22 p.. [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
- ↑ Csokonai-díj. csokonaitarsasag.hu. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
Források[szerkesztés]
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- A magyar irodalom története
- Kortárs magyar írók
- Napkút kiadó Archiválva 2013. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Nemzet[halott link]
További információk[szerkesztés]
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. 471. o. ISBN 963-14-1604-6
- Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997.
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1
