Bollobás Enikő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bollobás Enikő
Született 1952. június 19. (62 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
egyetemi tanár

Bollobás Enikő (Budapest, 1952. június 19.) irodalomtörténész, amerikanista, az MTA doktora, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének egyetemi tanára.[1]

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett angol és általános nyelvészet szakon, majd az Akadémiai Kiadóban és a szegedi József Attila Tudományegyetem Angol Tanszékén dolgozott.

Öt monográfia szerzője. Tanulmányait magyar és külföldi szakfolyóiratok közölték (Hungarian Journal of English and American Studies, Irodalomtörténeti Közlemények, Holmi, Pompeji, Jelenkor, Nagyvilág, Műút, valamint The Emily Dickinson Journal, American Quarterly, Paideuma, Journal of Pragmatics, Language and Style, Word and Image stb.).

Kutatási és publikációs területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

amerikai irodalom és kultúra, magyar irodalom, judaisztika, társadalom és politika, nőtudomány/genderkritika.

Szakmai díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

HUSSE Best Book Award (Az amerikai irodalom története c. könyvért), Országh László-díj,[2], a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, [[Szent-Györgyi Albert-díj].

Politikai tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1980-as években aktív ellenzéki tevékenységet fejtett ki. Az erdélyi kisebbségi és emberi jogi szerveződésekben való részvételéért 1982-ben a román hatóságok kitiltották Romániából, a magyar belügyi hatóságok pedig bevonták „szocialista útlevelét” is. 1989-ben megalapította a Szegedi feministák nevű csoportot, amely az első nem pártállami nőszervezetként járult hozzá a gender kérdésének a politikai közbeszédben való erősítéséhez.

Közszolgálat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990 és 1994 között diplomáciai szolgálatot vállalt Washingtonban (ahol a külképviselet első beosztottja, majd ideiglenes ügyvivője volt) és Budapesten (ahol a Külügyminisztérium Atlanti, Észak-Európai és Izraeli Főosztályát vezette). Alelnöke, ill. főtitkára (1992-96) volt a Magyar Atlanti Tanácsnak, amely részt vett Magyarország NATO-tagságának előkészítésében.

Fontosabb publikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerikai irodalom és kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • “Troping the Unthought: Catachresis in Emily Dickinson’s Poetry.” The Emily Dickinson Journal 21.1 (Spring 2012). 25-56.
  • “Tropes of Intersubjectivity—Metalepsis and Rhizome in the Novels of H.D. (Hilda Doolittle).” AMERICANA—E-Journal of American Studies VII/2 (2011).
  • „Posztmodern paradigmaváltás az amerikanisztikában.” Magyar Tudomány 172/3 (2011). 308-316.
  • The Declaration of Independence and the Making of Americans: On how Performatives Perform the Performer.” Emlékkönyv Frank Tibor 60. születésnapjára. Szerk. Magyarics Tamás és Lojkó Miklós.: Prime Rate, 2008. 180-185.
  • “Dangerous Liaisons: Politics and Epistemology in Post-Cold War American Studies.” American Quarterly () 54/4 (December 2002). 563-579.
  • „Hogyan készül a nő? Lehetséges válaszok Ignotus, Szőcs Géza, Jonathan Swift, valamint Gertrude Stein és Djuna Barnes szerint.” Holmi XIV/3 (March 2002). 326-334.
  • “Canon Politics and Experimental Writing: The Example of l’encre sympathique of Robert Duncan’s H.D. Book.Paideuma: Studies in American and British Modernist Poetry 35/1-2 (2006). 49-66.
  • “Potencies of Words―On the Prosody of Robert Duncan.” Language and Style 19/3 (1986). 219-232. Repr. Poetry Criticism. Ed. Michelle Lee. Vol. 75. Detroit: Gale Group, 2007.
  • “Measures of Attention: On the Grammetrics of Lineation in William Carlos Williams’ Poetry.” Poetry and Epistemology. Turning Points in the History of Poetic Knowledge. Ed. Roland Hagenbüchle and Laura Skandera. Eichstätt: Verlag Friedrich Pustet , 1986. 262-277.
  • “Poetry and Visual Enactment: the Concrete Poem.” Word and Image II/3 (1986). 279-285.
  • “Who’s Afraid of Irony? An Analysis of Uncooperative Behavior in Edward Albee’s Who’s Afraid of Virginia Woolf?” Journal of Pragmatics V/4 (1981). 323-334.

Magyar irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • „Nők férfiak között: a Márai-háromszögről.” Irodalomtörténeti Közlemények 116.4 (2012). 413-421.
  • „A tekintettől és a vágytól megalkotott nő” [Szerb Antal: „Két cigaretta közt”; Török Sophie: „Arcképtanulmány”]. In: Egy képlet nyomában – Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból. Budapest: Balassi, 2012. 86-88.
  • „A tárgyi megképzettség elbizonytalanodása két magyar férfiszerzőnél” [Ignotus: „Ki maga?”; Kosztolányi Dezső: elbeszélések, Édes Anna]. In: Egy képlet nyomában – Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból. Budapest: Balassi, 2012.123-130.
  • „Kísérletek a női alanyiságra” [Kaffka Margit: Színek és évek, Mária évei; Németh László: Iszony]. In: Egy képlet nyomában – Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból. Budapest: Balassi, 2012. 130-140.
  • „Parodisztikus játék a szubjektumperformativitással (Rácz Zsuzsa két Terézanyujáról).” Műút 56/1 (2011). 55-58.
  • “A Nation’s Poetry as Language, History, and Selfhood.” Contemporary Hungarian Poets/Kortárs magyar költészet. τό τόπος Poetry International 9 (Winter 2006). 6-8.
  • “On Contemporary Hungarian Literature.” Pa Fang 8 (1988). 226-37. Repr. United Daily News Literary Supplement. 5-20, 1988.

Judaisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A két ajtó – Scheiber Sándor öröksége.” In: Ki szereti a zsidókat? A magyar filoszemitizmus. Szerk. Mózes Endre. Budapest: Noran Libro, 2014. 205-212.
  • „Scheiber Sándor tanítása az örömről. Gondolatok egy kiadatlan írása kapcsán. Filológiai Közlöny LIX (2013). 503-520.
  • “The Two Doors of Sándor Scheiber – The Scholar Rabbi Born a Hundred Years Ago.” Hungarian Review IV/4 (2013). 87-102.
  • „A mai amerikai zsidó (női) irodalomról.” Remény I/2 (1998). 103-106.
  • „Az én élő emlékezetem (Scheiber Sándor emlékére).” In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve 1992/95. Szerk. Schweitzer József. Budapest, 1995. 18-23. Repr. „Búcsú Arany Jánostól.” In: A könyvek hídja. Emlékfüzér Scheiber Sándorról. Szerk. Kertész Péter. : Urbis Könyvkiadó, 266-275. 2005.
  • „A szó hatalmáról ― nyelvészeti megközelítésben.” In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve 1977/78. Szerk. Scheiber Sándor. 1978. 82-90.

Társadalom és politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • “United in Separation: On the Common Roots of Pennsylvanian and Transylvanian Anabaptism.” Hungarian Review III/5 (2012). 74-84.
  • “Hungarian in America – American in Hungary. János Xántus, the 19th Century Naturalist.” Hungarian Review III/2 (2012). 88-101.
  • “The Future of Our Past: Hungary’s Cultural Struggle with its Communist Legacy.” Macalester International 2 (1995). 158-179.
  • “In Hungary, Post-Liberation Blues.” The Washington Post. Opinion page. (Repr. International Herald Tribune, Aug. 18; Sen. Joe Lieberman, “Farewell to a Friend.” Congressional Record, Sept. 8, 1992.
  • “When Dreams of Democracy Come True.” The Washington Post Opinion page. (Repr. International Herald Tribune, Sept. 5; Sen. Joe Lieberman, “Message from Hungary” Congressional Record.

Nőtudomány, genderkritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • „A genderrelativitásról – két overallos nő kapcsán.” TNTeF 2.1 (2012). 5-19.
  • „A metalepszis mint kultúranarrativizációs trópus H. D. regényeiben.” In: A mondat becsülete – Írások a hetvenéves Abádi Nagy Zoltán tiszteletére. Szerk. Bényei Tamás, Bollobás Enikő, D. Rácz István. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010. 262-270.
  • „A valaki, a senki és a senkiből lett valaki – Szubjektivitás és szubjektiváció az amerikai irodalomban.” In: Anglisztika és amerikanisztika. Magyar kutatások az ezredfordulón. Szerk. Frank Tibor és Károly Krisztina. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2009. 193-201.
  • “Making the Subject: Performative Genders in Carson McCullers’ The Ballad of the Sad Cafe and David Hwang’s M. Butterfly.” AMERICANA—E-Journal of American Studies IV/1 (2008).
  • „Performansz és performativitás – a női, a meleg és a nem fehér szubjektumok nagy előadásai az irodalomban” In: A nő mint szubjektum, a női szubjektum. Szerk. Séllei Nóra. Orbis Litterarum. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007. 17-57.
  • „A társadalmi nem az amerikai kultúra és irodalom oktatásában: az elmúlt 25 év tapasztalatainak összegzése.” In: A társadalmi nemek tudományának oktatása a magyar felsőoktatásban. Szerk. Pető Andrea. Budapest: Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 2006. 22-28.
  • „Hogyan készül a nő? Lehetséges válaszok Ignotus, Szőcs Géza, Jonathan Swift, valamint Gertrude Stein és Djuna Barnes szerint.” Holmi XIV/3 (2002). 326-334.
  • “‘Totalitarian Lib’: The Legacy of Communism for Hungarian Women.” In: Gender Politics and Post-Communism. Reflections from Eastern Europe and the ormer Soviet Union. Szerk. Nanette Funk and Magda Mueller. : Routledge, 1993. 201-206.
  • „Metonimiák, tálentumok és sikolyok.” Magyar Napló II/30 (1990). 26.
  • „Tetovált bíboros, avagy a nőprobléma Magyarországon.” Magyar Nemzet. 1990. ápr. 18., 5.
  • „Feminista tövisek Fekete Gyulának.” Hitel 13 (1989). 52-53.
  • „Megújuló Nőmozgalom.“ Nők Lapja XLI (1989). 520-521.

Műfordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Amy Lowell, „Egy évtized.” Magyar Napló X/2 (1998). 13.
  • H. D., „Hegyi nimfa.” „Szerelem szívemben.” „A tó.” Magyar Napló X/2 (1998). 13.
  • Denise Levertov, „Asszony egyedül.” Magyar Napló X/2 (1998). 24.
  • Sherley Anne Williams, „Páva versek I-III.” Magyar Napló X/2 (1998). 28.
  • Clayton Eshleman, „A Szandzso-híd.” Magyar Szemle IV/4 (1995). 353-360.
  • Denise Levertov, „Jegyzetek az organikus formáról.” Helikon XXIII1-3 (1987). 180-185.
  • „Az Olson-Creeley levelezés.” Helikon  XXIII (1987)/1-3, 192-198.
  • Judy Syfers, „Feleséget akarok.” Új Tükör XIX/24 (l982). 11.
  • Isaac Babel, „Sábosz Náchamu, a Vígasztalás Szombatja.” Nagyvilág XII/9 (1972). 1333-1337. Repr. Alexander Scheiber, Folklór és tárgytörténet III. Budapest, 1984. 455-465.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bollobás Enikő életrajza
  2. Országh Award. Husse.hu. (Hozzáférés: 2014. május 25.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Videotorium, előadások az ELTE BTK Amerikanisztika Tanszékén