Kiss Jenő (nyelvész)

Kiss Jenő (Mihályi, 1943. február 1. – ) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A dialektológia és a szociolingvisztika neves kutatója. 1989 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvtudományi Tanszékcsoport (2002-től Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) igazgatója.

Életpályája

1961-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–latin szakára (később 1963-ban felvette a finnugor szakot is), ahol 1966-ban szerzett tanári és finnugor szakos előadói diplomát. 1968-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. Egyetemi évei alatt az Eötvös Collegium tagja volt.

Diplomájának megszerzése után az egyetem magyar nyelvtörténet és nyelvjárástani tanszékének oktatója lett. 1969-ben kikerült Göttingenbe, ahol az ottani egyetem magyar lektora volt. 1975-ben tért haza. 1979-ben rövid ideig vendégtanár volt Berlinben. 1980-ban docensi, 1990-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Előtte 1984 és 1990 között a BTK oktatási dékánhelyettese volt. 1991-ben a magyar nyelvtörténeti és nyelvjárástani tanszék vezetője lett (ma: magyar nyelvtörténeti, szociolingvisztikai és dialektológiai tanszék). A tanszéket 2006-ig vezette. Ezzel párhuzamosan 1989-től 2008-ig a Magyar Nyelvtudományi Tanszékcsoport (2002 óta Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) igazgatója volt. 2007-ben az MTA és az ELTE közös Geolingvisztikai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1974-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkárává választották, ezt a tisztségét 1990-ig viselte, amikor a társaság főtitkára lett. 2005-ben a tudományos társaság elnökévé választották. Ezen kívül 2000-ben a Nemzetközi Dialektológiai és Geolingvisztikai Társaság vezetőségi tagja, ill. 2003-ban a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja lett.

1991-től volt az Atlas Linguarum Europae magyar nemzeti bizottságának elnöke. Ezen kívül a Magyar Nyelv, a Dialectologia et Geolinguistica szerkesztőbizottságába is bekerült.

1977-ben védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. 1997-ben az MTA közgyűlési képviselőjévé választották (2000-ig volt képviselő), emellett 1998 és 2001 között az MTA Doktori Tanácsának nyelvésztagja volt. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben pedig rendes tagjává. Korábban a Nyelvtudományi Bizottság tagjaként is dolgozott, melynek 2002 és 2008 között elnöke volt. 2005-ben az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság elnökévé nevezték ki.

Munkássága

Kutatási területei a dialektológia, a szociolingvisztika, a nyelvtörténet és a nyelvtudomány-történet. Jelentős szerepe volt a magyar nyelvjáráskutatás módszertanának megújításában, valamint a szociolingvisztikai (társadalomnyelvészeti) és a strukturális szempontok nyelvjárástani alkalmazása terén.

A nyelvi tudat és attitűdök, felfogások regionális-területi környezetben történő vizsgálat kutatásának megújítását irányozta elő, illetve korszerűsítette. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem számítógépes dialektológiai központjának egyik kezdeményezője és alapítója volt.

Családja

Nős, házasságából két leány- és egy fiúgyermeke született.

Díjai, elismerései

• Kritikai Nívódíj (1977)
• Akadémiai Díj (1978, megosztva)
• Csűry Bálint-emlékérem (1981)
• Mihályi díszpolgára (2006)
• Pázmány Péter-díj (2008, Pro Renovanda Cultura Hungariae)
• Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008)

Főbb publikációi

• A rábaközi Mihályi igeképzői (1970)
• Studien zur Wortbildung und Etymologie der finnisch-ugrischen Sprachen (1976)
• Mihályi tájszótár (1979)
• A cipészmesterség szakszókincse a rábaközi Mihályiban (1981)
• Nyelvjárási tanulmányok (1981)
• A rábaközi Mihályi nyelvjárásának hang- és alaktana (1982)
• Fejezetek a mihályi nyelvjárás mondattanából (1982)
• Magyar madárnevek (1984)
• A pingvintől a kolibriig (1985)
• Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban (1989)
• A mihályi nyelvjárás változásai 1889 és 1989 között (1990)
• Magyar anyanyelvűek – magyar nyelvhasználat (1994)
• Társadalom és nyelvhasználat (1995)
• Zsirai Miklós (1995)
• Magyar nyelvjárási kalauz (2000)
• Magyar dialektológia (szerk., 2001)
• Magyar nyelvtörténet (társszerk., 2003)

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 681. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 583. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, publikációs listával
• Szakmai életrajz az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektológiai Tanszék honlapján