Nádasdy Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádasdy Ádám
Nadasdy.jpg
Született 1947. február 15. (68 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. – ) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár.

Oktatás, kutatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nádasdy Ádám a nyelvtudomány kandidátusa (1994). 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol–olasz szakán, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi-ösztöndíjas. Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.

Elvégzett két szakjának nyelve (angol, olasz) mellett németül és franciául beszél.[1][2]

Nyelvi ismeretterjesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője; a 100. rész 2007 márciusában jelent meg.[3] 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott előadást Miért változik a nyelv? címmel.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró Díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.

Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat, l. alább – több színház játszotta. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben.[4][5] Az Operában a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro házasságát,[6] a budapesti Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig szintén Nádasdy Ádám friss fordításában játssza 2011 februárjától, ill. márciusától G. B. Shaw Pygmalionját.[7]

Jelenleg Dante Isteni színjátékának fordításán dolgozik.[8][9][10] A Paradicsom és a Pokol már elkészült (az előbbi első énekét 2000-ben adták ki; az utóbbi pedig részletekben jelent meg a Műútban), s a Purgatórium néhány énekének fordítása van még hátra.[11]

Ritkán használt írói álneve: Graff Miklós.[12]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvi ismeretterjesztő munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hárompercesek a nyelvről (Kálmán Lászlóval, 1999, ISBN 9633796482)
  • Ízlések és szabályok (Írások nyelvről, nyelvészetről, 1990–2002) (2003, ISBN 9631423077)
  • Prédikál és szónokol (a 2003 és 2007 közt megjelent nyelvészeti tárgyú írásainak gyűjteménye, 2008, ISBN 9789631426397)

Verseskötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Shakespeare-fordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utóbbi négy fordítás egy kötetben: Drámák, Magvető, Bp. 2001, ISBN 9631422186; Magvető, Bp. 2007, ISBN 9631425789
Az utóbbi négy fordítás egy kötetben: Drámák II., Magvető, Bp. 2008, ISBN 978-963-14-2606-9
  • Lear király Megjelent a Színház c. folyóirat 2010. júliusi számának mellékleteként.

Tankönyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Angol kiejtési gyakorlatok a gimnázium I–IV. osztálya számára (1987, ISBN 963180383X; 1990, ISBN 9631830624)
  • Practice book in English phonetics and phonology (2003, ISBN 9631945650)
  • Background to English pronunciation (2006, ISBN 9631957918) – a 1994 óta több kiadásban megjelent, azonos című egyetemi jegyzet bővített anyaga
Nyelvtudományi publikációs jegyzéke a Mindentudás Egyetemének oldalán érhető el (2003-ig, az előadás időpontjáig bezárólag)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező, édesanyja Birkás Lilian opera-énekesnő. Párjával, Márkkal bejegyzett élettársi kapcsolatban él.[15]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nádasdy: A magyar nem nehéz (Origó, 2003. november 26.)
  2. Munka közben dolgozni (Litera, 2010. augusztus 17.)
  3. Megmondtam százszor
  4. Oscar Wilde: Bunbury
  5. Bunbury-sajtófigyelő, Radnóti Színház
  6. Cikk az Opera honlapján
  7. Nádasdy Ádám újrafordította Shaw Pygmalionját (Nyest, 2010. december 28.)
  8. „Tizennégyezer sor nem lehet végig szép” – Nádasdy Ádám az Isteni színjáték újrafordításáról (Narancs XX. évf., 49. szám – 2008-12-04)
  9. A Kossuth rádió 2008. december 21-ei Esti séta c. műsora (18:04–18:59, kb. 27–36. perc)
  10. Az új Dante mindjárt gyomorszájon vág (Origó, 2011. április 1.)
  11. Nádasdy Ádám: „Nagyon hülyék a fiatalok” (Népszabadság, 2014. augusztus 10.) – ekkor három ének volt készen belőle
  12. Kötelességem előjönni -- Interjú Nádasdy Ádámmal Mások, 2005. június
  13. Ismertető az Örkény Színház honlapján
  14. Az Örkény Színházban Vízkereszt, vagy bánom is én, vagy amit akartok, vagy… címmel is játszották: ismertető a honlapjukon
  15. HVG: Vasfüggöny – Nádasdy Ádám nyelvtudós, költő igazságosságról, identitásról

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]