Tarján (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarján
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Tarján címere
Tarján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásTatabányai
Jogállásközség
PolgármesterKlinger Tamás (független)[1]
Irányítószám2831
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség2756 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 38″, k. h. 18° 30′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 38″, k. h. 18° 30′ 39″
Tarján (Komárom-Esztergom vármegye)
Tarján
Tarján
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Tarján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Tarján településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarján (egyértelműsítő lap).

Tarján (németül: Tarian)[3] község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban. A lakosság harmada sváb származású, akik őrzik hagyományaikat.

Tarjáni Római Katolikus Plébánia
Tarján, Kis-Somlyó - légi fotó
Tarján, Somlyó-hegy - légi felvétel
Somlyó-hegy a magasból (Tarján)

Fekvése[szerkesztés]

Tatabányától 9 kilométerre fekszik északkeleti irányban, a Táttól a megyeszékhelyig vezető 1119-es út mentén, a Gerecse dombjai között. Érinti a települést a Szomortól Gyermelyen át idáig vezető 1123-as és az innen Tatáig húzódó 1128-as út is. Külterületi településrésze a mintegy 4 kilométerre délre található Tornyópuszta.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt, amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít.

A 13. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.

A 17. századig magyarok éltek a településen.

1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.

1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.

1910-ben a népszámlálási adatok szerint 1917 polgári, 5 katonai lakosa volt, ebből 1583 fő német (82,4%), 334 fő magyar (17,4%) 5 fő tót - szlovák - (0,2%) származásúnak vallotta magát. A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.

2011-ben 2600 lakosából 861 német nemzetiségű volt (33%).[4]

Külkapcsolatok[szerkesztés]

A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.

Tarján partnertelepülései: Staufenberg (1990) és Kirchberg (1999).

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Fülöp István (független)[5]
  • 1994–1998: Fülöp István (független)[6]
  • 1998–2002: Fülöp István (független)[7]
  • 2002–2006: Fülöp István (független)[8]
  • 2006–2010: Jelli János (független)[9]
  • 2010–2014: Marx Ernő (független)[10]
  • 2014–2019: Marx Ernő János (független)[11]
  • 2019-től: Klinger Tamás (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2560
2554
2565
2708
2718
2756
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 33,1% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 8,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 12,2% (20,5% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Fellner Jakab által tervezett copf stílusú római katolikus templom
  • Református templom. Előbb sövénytemplomot építettek 1747-ben, ami 1785-ig létezett.[13]
  • Pincesor
  • A Kis-Somlyó 382 m-es csúcsán kisebb erősség volt, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók. Oklevélben való említése nem ismert.[14]
  • A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
  • A szomszédos Gerecsei Tájvédelmi Körzeten át húzódik az Országos Kéktúra egy szakasza.
  • 1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG Híradástechnikai Vállalat által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.
  • Hohenlóhe-kastély
  • Tarján légi felvételen
    Tarján légi felvételen
  • TESZI Szent György Központ
    TESZI Szent György Központ
  • A község madártávlatból
    A község madártávlatból
  • A község madártávlatból
    A község madártávlatból
  • Tarján temetője légi fotón
    Tarján temetője légi fotón
  • Tarján látképe légifelvételen
    Tarján látképe légifelvételen

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Győry Sándor (1795–1870) építőmérnök, matematikus, az MTA tagja
  • Somogyi István (1907–1965) református lelkész
  • Mikonya József (1928-2006) német népi író és költő
  • Tressel (Treszl) Antal (1937) gimnáziumi főtanár, tarjáni falutörténész
  • Lunczer Teréz (1943-2011) gimnáziumi tanár
  • Stark András (1949) Európa-bajnok súlyemelő, edző
  • Izsó Ignác (1956) válogatott labdarúgó
  • Hegedűs Ferenc (1959) olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó
  • Hernádi Zsolt (1960) üzletember

Állandó programok[szerkesztés]

  • Zenei fesztivál (augusztus)
  • Tarjáni búcsú (április és október)
  • Svábbál és kórustalálkozó (február)

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Tarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tarján község hivatalos oldala - német nyelvű verzió (HTML). [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 16.)
  4. ↑ KSH Népszámlálás 2011 - Komárom-Esztergom megye (A népesség nemzetiség szerint) (XLS). (Hozzáférés: 2013. október 16.)
  5. ↑ Tarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Tarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  7. ↑ Tarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Tarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. ↑ Tarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. ↑ Tarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  12. ↑ Tarján Helységnévtár
  13. ↑ Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 106; Református Egyházi Műemlékek Leltára
  14. ↑ Várrom - Somlyóvár sáncmaradványai, muemlekem.hu

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tarján_(település)&oldid=26514190”