Bécsi metró

Bécsi metró
a hálózat térképe
Adatok
Ország	Ausztria
Helyszín	Bécs
Típus	metró
Hálózat	78,4 km
Átadás	1976
Hálózat hossza	83 km
Vonalak száma	5
Állomások/megállók száma	104
Elődje	Wiener Elektrische Stadtbahn Stadtbahn
Nyomtávolság	1435 mm
Napi forgalom	1,4 millió fő
Éves forgalom	567,6 millió fő
Üzemeltető
Üzemeltető	Wiener Linien
Tulajdonos	Wiener Linien
Elhelyezkedése
Bécsi metró Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 14′ 29″, k. h. 16° 21′ 48″48.2415, 16.3632
A Bécsi metró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi metró témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A bécsi metró (németül Wiener U-Bahn) az osztrák főváros, Bécs öt vonalból álló metróhálózata. Noha az első utasokat szállító metrószerelvény csak 1976. május 8-án indult el a 4-es metrón, de a metró építményei közül akad jó néhány, ami idén 126 éves. Ennek oka, hogy a 4-es és 6-os metró egy régi gőzvasúti hálózat hídjait használja, melyet már 1898-ban megnyitottak. Az immár öt vonalból álló hálózat a kezdetek óta ütemesen fejlődik, néhány évente adnak át új szakaszokat, illetve állomásokat. Ugyan öt metróvonal van, de mégis létezik 6-os jelzésű metró. Ennek egyszerű oka van: az 5-ös viszonylatszámot kihagyták. Ezt várhatóan 2023-ra pótolják be. A bécsi metrót naponta körülbelül 1,4 millió ember veszi igénybe, éves utasforgalma 567,6 millió fő. A metró egyik igen pozitív tulajdonsága, hogy a 6-os vonal kivételével a viszonylatok kompatibilisek egymással, vagyis egy metrószerelvény gond nélkül átmehet az egyik vonalról a másikra, nem olyan széttagolt a hálózat, mint a budapesti, ahol minden vonal különbözik a többitől. Emellett a metróvonalak és a többi közösségi közlekedési eszköz – különös tekintettel az S-Bahnra – koncepcionálisan is integrált rendszert alkotnak, mind a tarifarendszert tekintve, mind pedig menetrendileg.

Viszonylatok

Vonal	Útvonal	Építés	Hossz	Állomások száma	Állomások átlagos távolsága	Típus
U1	Reumannplatz ↔ Leopoldau	1978 – 2006	14,541 km	19	808 m	nehézmetró
U2	Seestadt ↔ Karlsplatz	1980 – 2013	16,848 km	20	887 m	nehézmetró
U3	Ottakring ↔ Simmering	1991 – 2000	13,402 km	21	670 m	nehézmetró
U4	Hütteldorf ↔ Heiligenstadt	1976 – 1981	16,361 km	20	861 m	nehézmetró
U6	Siebenhirten ↔ Floridsdorf	1989 – 1996	17,347 km	24	754 m	könnyűmetró

A metróvonalak hossza
Viszonylat				Hossz
U1			14,541 km
U2			16,848 km
U3			13,402 km
U4			16,361 km
U6			17,347 km

Története

Gőzvasút az 1800-as évek végén

A Stadtbahn sematikus térképe, benne jól felfedezhető a mai 4-es és 6-os metró vonala

Az 1800-as évek végén egy városi vasúthálózat megépítéséről döntöttek. A városi vasúthálózatnak kompatibilisnek kellett lennie a normál vasúti hálózattal, és több helyen összeköttetésben is állt vele. A városon belül magas hidakon haladtak a sínek, melyen gőzmozdonyok jártak. Az állomásokat Otto Wagner tervezte meg A hálózatot 1898-ban avatták fel, az utolsó vonalat 1901-ben adták át. Ezt hívták Stadtbahnnak. A vonalaknak viszont csak egy részét építették meg.

Gőzvasút a mai Josefstädter Straße állomásnál

Az egyik ilyen meg nem valósult vonal Pratersterntől indult volna a Reichsbrückehez, a másik egy belvárosi vonal lett volna, a mai 2-es metróhoz hasonló vonalvezetéssel. A megvalósított vonalak, azaz a Wientallinie, Gürtellinie, Donaukanallinie és Vorortelinie viszont nem hozták a várt sikereket. Egyrészről a vonalak nem érintették a belvárost, így az utazók többsége nem tudta használni, másrészről a menetjegyek is túl drágák voltak, illetve a díjszabás nem volt a villamoshálózatéval összehangolva. Érdekes módon a menetidők hosszabbak voltak, mint a párhuzamosan futó villamosvonalak esetében. Az Első világháború gazdasági következményei miatt a közlekedést 1918. december 8-án leállították, ami háborús helyzet lezárása után 1922. június elsején indult újra.

Elektromos Stadtbahnszerelvény 1980-ban, megfigyelhető rajta az felsővezetékes áramellátás

A népszerűség azonban nem javult, így – a Vorortelinie kivételével – az állami vasúttársaság abbahagyta az üzemeltetést. A Stadtbahnt leválasztották a nagyvasúti hálózatról, és az üzemeltetést Bécs város vette át. A hálózatot villamosították s további modernizálásokat hajtottak rajta végre, majd 1925-ben elindították az elektromos Stadtbahnt (német nevén Elektrische Stadtbahn).

Ezek a szép metróállomások az 1898-ban átadott Stadtbahn hagyatékai. A képen Josefstädter Straße látható.

Az elektromos Stadtbahn a gőzüzeműtől jóval népszerűbb lett, és jól beilleszkedett a városi közlekedésbe. Az 1970-es évekre viszont már elavultnak számított, így megkezdődött a korszerűsítés. Teszt jelleggel 1976-ban átalakították az egyik vágányt Heiligenstadt és Friedensbrücke között metrópályává és megindult rajta a tesztelés. A tesztek sikeresnek bizonyultak, így ez év május 8-án 4-es jelzéssel megnyílt az utasforgalom előtt a mindössze két állomást tartalmazó vonal. A Stadtbahn pályája ezután fokozatosan lett átalakítva 4-es metróvá, ami 1981-ben elérte Hütteldorf végállomást, így létrejött a ma is ismert útvonala. A 6-os metró átadására viszont 1989-ig várni kellett, addig a Gürtellinie maradt Stadtbahn üzemű. Ennél az átalakításnál viszont költséghatékonyságból nem építették ki a harmadik sínes áramellátási rendszert, így ez a vonal műszakilag nagyban különbözik a többitől.

Az eredeti, 1898-as gőzvasút hagyatékai így a mai napig használatban vannak. A 4-es és 6-os metró nagyrészt az eredeti gőzvasútnak készült hidakon jár, továbbá az állomások közül is sok megőrizte az eredeti formáját.

Földalatti villamosból U2

Villamos a mai 2-es metró alagútjában

A villamosok eredetileg nem csak a Ringen, hanem az azt környező utcákban is jártak. Az autósforgalom azonban annyira megnövekedett, hogy a villamossín nagyban hozzájárult a dugók kialakulásához, ezért az utcák áteresztőképességét úgy növelték, hogy a villamost áthelyezték a föld alá. Már ekkor felmerült, hogy esetleg ne villamost, hanem metrót építsenek, de erre pénzhiány miatt nem került sor, továbbá Roland Rainer közlekedéskoncepciója kifejezetten metróellenes volt.

A 2-es metró 2010-es meghosszabbításánál átvezették a Duna felett

A földalatti villamoshálózat 1,8 km hosszú lett, és több kijárata is volt. A villamoshálózat azonban egyre népszerűtlenebb lett, amely következtében megnőtt az autósforgalom és nagyobbak lettek a forgalmi dugók. Ezt akarták megakadályozni egy új metró kiépítésével, mely vélhetően népszerűbb lesz a korábbi villamosnál. 1968-ban, két évvel a földalatti villamos átadása után bejelentették, hogy meg kívánják építeni az U2 metrójáratot a villamosok alagútjának felhasználásával. A 2-es metrót végül 1980-ban adták át a földalatti villamos alagútját felhasználva Karlsplatz és Schottenring között.

A 2-es metró először 2008-ban bővült. Ekkor az Ernst Happel Stadionban rendezték meg az osztrák-svájci közös rendezésű futball Európa-bajnokság több mérkőzését, ami megkívánta, hogy a stadion elérhető legyen metróval. (A metró előtt a 21-es villamos szállította a szurkolókat). Az új szakasz átadása után még kétszer lett meghosszabbítva a vonal: először 2010-ben az Aspernstraßéig, majd 2013-ban Seestadtig.

Az újonnan épített metrók (U1 és U3)

Az 1-es metró építése Karlsplatzon 1970-ben

A belvároson át kelet-nyugat irányban közlekedő 3-as metró a legforgalmasabb metróvonal

Az 1-es metró Bécs másodiknak átadott és egyben első újonnan épített metróvonala. Az első Reumannplatz–Karlsplatz szakaszát 1978-ban adták át az utasoknak. A vonalat 1982-ig többnyire rövidebb szakaszokkal megtoldották északi irányba, amíg el nem érte Kagrant. Ezután a következő hosszabbításra 2006-ig kellett várni. A pálya a Vorgartenstraße-ig a földfelszín alatt halad, majd onnantól kezdve északra végig magasvezetésűként megy tovább. Jelenleg is folyik egy újabb hosszabbítás, mégpedig ez déli irányban. Várhatóan 2017-re átadják a Reumannplatztól Oberlaa városrészig tartó pályát, amellyel az U1 Bécs leghosszabb metróvonala lesz.

A 3-as metró Bécs jelenleg legfiatalabb metróvonala. Először 1991-ben vehették igénybe az utasok az elég rövid Erdberg kocsiszíntől Volkstheaterig tartó szakaszon. Aztán néhány évenként újabb néhány állomással bővült, jelenlegi formáját 2000-ben nyerte el. Hossza csupán 13,402 km, így ez Bécs legrövidebb metrója, de forgalma igen nagy.

A mindig elmaradt U5

A tervek szerint 2023-ra az U5 átadásával így fog kinézni a vonalhálózati térkép

A 2-es metró belvárosi végét átfogják alakítani egy új metróviszonylat átadásával, ami az 5-ös számot fogja kapni.A jelenlegi 2-es metrónak a Rathaus és Karlsplatz közötti ága megszűnik és Rathaus után másik irányban fog továbbhaladni, a Rathaus - Karlsplatz szakasz már nem is fog hozzá tartozni. A felhagyott pályán pedig beindul a város hatodik metróviszonylata U5-ös jelzéssel, ami Karlsplatz és Rathaus között teljes egészében a ami 2-es metró alagútjában fog közlekedni, majd utána elfordul Hernals irányába. .
Egy 2014 nyarán lebonyolított online szavazás alapján az U5-ös vonal megjelenési színe türkizkék lesz.

A nem aktuális U7

A 7-es metró megépítése egyelőre csak ötlet, mivel jelenleg az 5-ös metró kivitelezésének tervezése zajlik. A leendő új 7-es metrónak nincsenek konkrét tervei, de egyes elképzelések szerint Floridsdorf és Donaustadt között közlekedne északról keleti irányba. Érintené Floridsdorf vasútállomás és Kagrant. A metró megépítése azonban nagy költséggel járna, így inkább a 26-os gyorsvillamossal oldották meg a szállítást, mely közel ugyanannyi utast képes elszállítani, mint egy metró, de jóval kevesebbe kerül.

Szakaszok átadásai

Az állomások a mai nevükön szerepelnek.

Dátum	Vonal	Az átadott/megszüntetett szakasz vagy megálló
1976. május 8.	U4	Heiligenstadt ↔ Friedensbrücke (Ekkor még csak ez a két állomás volt)
1978. február 25.	U1	Reumannplatz ↔ Karlsplatz
1978. április 3.	U4	Friedensbrücke ↔ Schottenring
1978. augusztus 15.	U4	Schottenring ↔ Karlsplatz
1978. november 18.	U1	Karlsplatz ↔ Stephansplatz
1979. november 24.	U1	Stephansplatz ↔ Nestroyplatz
1980. augusztus 30.	U2	Schottenring ↔ Karlsplatz
1980. október 26.	U4	Karlsplatz ↔ Meidling Hauptstraße
1981. február 28.	U1	Nestroyplatz ↔ Praterstern
1981. augusztus 31.	U4	Meidling Hauptstraße ↔ Hietzing
1981. december 20.	U4	Hietzing ↔ Hütteldorf
1982. szeptember 3.	U1	Praterstern ↔ Kagran
1989. október 7.	U6	Bahnhof Meidling ↔ (Nußdorfer Straße) ↔ Heiligenstadt Bahnhof Meidling ↔ (Nußdorfer Straße) ↔ Friedensbrücke
	U6	Längenfeldgasse állomás
	U4
1991. március 4.	U6	Nußdorfer Straße ↔ Friedensbrücke
1991. április 6.	U3	Erdberg ↔ Volkstheater
1993. szeptember 4.	U3	Volkstheater ↔ Westbahnhof
1994. szeptember 3.	U3	Westbahnhof ↔ Johnstraße
1995. április 15.	U6	Bahnhof Meidling ↔ Siebenhirten
1995. október 7.	U4	Spittelau állomás
1996. május 4.	U6	Nußdorfer Straße ↔ Floridsdorf Nußdorfer Straße ↔ Heiligenstadt
1998. december 5.	U3	Johnstraße ↔ Ottakring
2000. december 2.	U3	Erdberg ↔ Simmering
2003 szeptember 27.	U2	Lerchenfelder Straße állomás
2006. szeptember 2.	U1	Kagran ↔ Leopoldau
2008. május 10.	U2	Schottenring ↔ Stadion
2010. október 2.	U2	Stadion ↔ Aspernstraße
2013. október 5.	U2	Aspernstraße ↔ Seestadt

Sematikus térkép a vonalak átadásáról

A metróhálózat hosszának alakulása
A metróhálózat hosszának alakulása Év Hossz 1976    2,4 km 1978    10,6 km 1979    12,1 km 1980    19,5 km 1981    25,6 km 1982    29,5 km 1989    40,1 km 1991    43,7 km 1993    45,8 km 1994    47,2 km 1995    52,3 km 1996    55,2 km 1998    57,2 km 2000    60,2 km 2006    64,9 km 2008    68,8 km 2010    74,7 km 2013    78,3 km Minden évnél az az év végi adatok vannak feltüntetve

Járművek

A bécsi metróban közlekedő járművek két nagy csoportra oszthatóak, a könnyűmetró járműveire (U6), és a nehéz metrók járműveire (minden, ami nem U6). Ezek műszakilag nagyban különböznek egymástól, hiszen LZB vonatbefolyásoló rendszer csak a nehézmetrókon működik, és azok harmadik sínből kapják az áramot, míg a 6-os metró felsővezetékes.

Nehézmetrók járművei

• A nehézmetrókon a kezdetektől fogva az ezüstnyíl járművek közlekednek. Ezek az első generációs járművek. A legelső járművet 1972-ben legyártották, négy évvel az első utasokat szállító szerelvény elindulása előtt. Az ezüstnyilak, vagyis az U sorozatú járművek négy altípusra bonthatóak, az U, U₁, U₁₁ és U₂ típusváltozatokra. Köztük csak motorikusan van különbség, külső megjelenésük egységes. A legidősebb típusváltozat az alapváltozatú U, annak a továbbfejlesztett változata az U₁ és U₁₁. Az U járművek egy része 2000 és 2009 között korszerűsítésen esett át, így megszületett az U₂ altípus is. Egy átlagos ezüstnyilakból álló szerelvény három ikermotorkocsiból áll (egy ikerkocsit két kocsi alkot), Egy teljes szerelvényben 294 ülőhely, valamint 546 állóhely van. A járművek nem légkondicionáltak.
• Részben az ezüstnyilak cseréjére, részben pedig a hálózatbővüléssel jelentkező nagyobb járműigény miatt az 1990-es évek végén kifejlesztették a V típusú járműveket. A prototípus 2000-ben, a sorozatkocsik pedig 2006 óta fokozatosan állnak forgalomba. Egy szerelvény hat kocsiból áll, ezek utastere egybefüggő, így az utasok át tudnak közöttük járni. Egy szerelvény 260 ülőhellyel és 1064 állóhellyel rendelkezik. Minden jármű klimatizált.

Kép	Típus	Eredeti darabszám	Jelenleg forgalomban	Pályaszámok	Gyártási év	Bécsben közlekedik	Viszonylatok
Forgalmi járművek
	U1 és U11	117 db ikerkocsi		2201 - 2317 3201 - 3317	1986 - 1997	1986 óta	U1, U2, U3, U4, vagyis az U6 kivételével minden
	U2	74 db ikerkocsi (U típusból átépítve)		2063 - 2136 3063 -3136	1978 - 1982 korszerűsítés: 2000 - 2009	2000 óta	Jellemzően U2 és U3, de az U6 kivételével bárhol felbukkanhat
	V	58 db szerelvény (szerelvényenként 6 kocsi)		3801-3922; 2401-2522; 2801-2922	2000, 2005 -	2000 óta	U1, U2, U3, U4, vagyis az U6 kivételével minden
Egykori járművek
	U	135 db ikerkocsi	0 db	2001 - 2136 3001 - 3136	1972 - 1982	1972 - 2016	Utoljára U1 és U4

A könnyűmetró járművei

• A 6-os metrón kezdetben az E₆ és c₆ típusú járművekkel lehetett utazni, amelyek többsége a metró elődjén, a Stadtbahnon közlekedtek eredetileg, és miután 1989-ben azt átalakították metróvá a járműveket is megtartották egy kisebb modernizálással. Az első darab 1979-ben, az utolsó 1990-ben készült, gyártójuk a Lohner-Werke volt, ami ma a Bombardierhez tartozik. A magaspadlós járműveket fokozatosan elkezdték leváltani újakra, így 2008-ban végleg kivonták a típst a forgalomból.
• Ezeknek a járműveknek a kiváltására vásároltak a Bombardiertől alacsonypadlós T típusú járműveket. Az első 1992-ben, az utolsó 2000-ben készült. Mivel a korábbi típusokkal kompatibilis volt éveken át vegyes szerelvények is előfordultak. A T járművek továbbfejlesztett változata a T₁, ami külsőre szinte teljesen megegyezik a sima T megjelenésével. Jelenleg ez a két típus közlekedik a 6-os vonalon, amelyek kompatibilisek egymással, így vegyes szerelvények is előfordulnak. Egy átlagos szerelvény négy járműből áll, ahol 232-en tudnak leülni, és további 544 utasnak jut állóhely.

Kép	Típus	Eredeti darabszám	Jelenleg forgalomban	Pályaszámok	Gyártási év	Bécsben közlekedik	Viszonylatok
Forgalmi járművek
	T	78 db jármű		2601 - 2678	1992 - 2000	1993 óta	Csak az U6, de villamospályán is tud mozogni
	T1	66 db jármű		2679 - 2744	2007 -	2008 óta	Csak az U6, de villamospályán is tud mozogni
Egykori járművek
	E6 (motorkocsi)	48 db	?	4901 - 4948	1979 - 1991	1980 - 2008	1989-ig Stadtbahn, utána U6. Képes volt villamosként is működni
	c6 (pótkocsi)	46 db	?	1901 - 1946	1979 - 1990	1980 - 2008	1989-ig Stadtbahn, utána U6. Képes volt villamosként is működni

Kocsiszínek

Wasserleitungswiese kocsiszín

Erdberg, forgalomirányítási központ

A körülbelül 264000 m² alapterületű Simmeringi főműhely

A kocsiszínekben csak kisebb javítási és karbantartási munkákat tudnak végezni, minden jármű főjavítását a Simmeringi főműhely végzi.

Wasserleitungswiese

A Wasserleitungswiese kocsiszínt 1977-ben nyitották meg, helyileg a 4-es metró északi részénél lévő Spittelau állomás közelében van. Napjainkban az 1-es- és 4-es metrókat szolgálja ki. Ha egy szerelvény az 1-es metróra készül, akkor a 4-es metrón el kell mennie Schottenringig, majd ott egy összekötővágányra kell rátérnie, amin Stephansplatz állomáshoz juthat. Innen lehetőség van a 2-es metróra is küldeni szerelvényt. A kocsiszínbe U₁, U₁₁ és V sorozatú kocsik vannak állomásítva. Mivel az ezüstnyíl kocsik nem tudnak egymaguk közlekedni (csak párban) a gyorsabb vonat összeállítás érdekében egy 40 m átmérőjű fordítókorongot telepítettek, melyre ráfér egy egész ikermotorkocsi. Ez egész Európában a legnagyobb metró-fordítókorong.

Erdberg

Erdberg kocsiszín a 2-es és 3-as metrókat szolgálja ki, helyileg a 3-as metró Erdberg állomása mellett van. A Bécsi metrónak ez a legnagyobb telephelye. A 2-es metrót csak 2008 óta, amikor is meghosszabbították a Stadionig és kiépült egy köztelen vágány az U2 és U3 között. A helykiválasztást indokolta, hogy kapcsolatban van a nemzeti vasúttársasággal, továbbá a közelben van az Wiener Südosttangente autópálya és hozzá kapcsolatos P+R parkoló is. A telephelyet a továbbiakban fejlesztették, 1994 óta itt működik a Wiener Linien központja.

A kocsiszínbe U₁, U₂ és V sorozatú kocsik vannak állomásítva.

Michelbeuern

A kocsiszín a 6-os metró vonalán Michelbeuern állomás mellett van. A kocsiszín még a stadtbahnos időkben épült, és eleinte azt szolgálta, majd amikor átalakították metróvá, a kocsiszín is a Stadtbahnból átalakított metrót szolgálta. Ugyan ez az egyetlen komolyabb kocsiszín a 6-os metró vonalán, a metró szerelvényeinek főjavítását a Simmeringi villamosfűműhelyben végzik. Mivel a Simmeringi főműhely nem áll összeköttetésben, a metrószerelvényeknek a villamospályán kell haladniuk. Ennek érdekében a kocsiszín rendelkezik villamospálya-összeköttetéssel.

További tárolóállomások

A kocsiszíneken kívül vannak további tárolóállomások is. Itt meg tudják fordítani a szerelvényeket, tárolni tudják őket.

• 1-es metró: Leopoldau
• 2-es metró: Seestadt
• 3-as metró: Ottakring
• 4-es metró: Hütteldorf
• 6-os metró: Rößlergasse

Biztosítóberendezések

A sínek közt futó vezeték az LZB adó

A 6-os metró kivételével mindegyik metróvonal fel van szerelve egy német fejlesztésű vonatbefolyásolási rendszerrel, a Siemens LZB 500-al. Ez lehetőséget ad ahhoz, hogy a metró automata üzemmódban közlekedjen, és a járművezető csak felügyelje a rendszer működését. A bevezetésével pedig a hagyományos fényjelzők használata szükségtelenné vált, általában nem is használják. Továbbá ha a valami hiba adódik akkor az LZB a metrót a következő állomásra 15 km/h-s sebességgel bevontatja.

A 2-es metrónál a Stadtion és Aspernstraße állomások között, valamint 4-es metró két végállomásánál, Heiligenstadtnál és Hütteldorfnál már évek óta a vonatok alapból automata üzemmódban közlekednek a szerelvények, és azok fordítását is ez működteti. A járművezető a végállomásra érve kiszáll, és az LZB bevontatja a szerelvényt a táróvágányra. Aztán ha újra jön a vezető egy kulccsal hívhatja a szerelvényt, ami először megáll a peron végénél, felveszi a vezetőt, majd a peron elejére áll, hogy az utasok is beszállhassanak.

Művészet, kidekorált állomások

Kidekorált állomások A Bécsi városfal egy darabkája Stubentornál (U3) A Bécsi városfal egy darabkája Stubentornál (U3) Volkstheater(U2 és U3) Schweglerstraße(U3) Hütteldorfer Straße (U3) Krieau(U2) Aspern Nord (U2) Aspern Nord (U2) Museumsquartier (U2) Ottakring (U3) Ottakring (U3) Westbahnhof (U3 és U6) Westbahnhof (U3 és U6) Landstraße /Wien Mitte/ (U3 és U4) Enkplatz (U3) Enkplatz (U3) Praterstern (U1 és U2) Südtiroler Platz - Hauptbahnhof (U1)

A bécsi metróállomások közül némelyik igen érdekes. Természetesen ide tartoznak a műemléknek számító régi Stadtbahnos állomások, de rajtuk kívül is akad jó pár érdekes. Ezek közül néhányat nemzetközi művészek festettek, mint például Peter Kogler, Nam June Paik, Anton Lehmden és Gottfried Kumpf. A legtöbb kidekorált állomás a 3-as metró vonalán van, ezért is szokták a „kultúrvonalnak” nevezni.

Az egyik legkülönlegesebb Stubentor állomás, ugyanis az állomás építése közben megtalálták a régi bécsi városfal egy darabját. Ezt az utasok számára láthatóvá tették és egy darabkát ki is állítottak az állomás belsejében. Schweglerstraße is igen érdekes, az állomásba különböző dolgok vannak belógatva, például egy Mini.

Westbahnhof állomáson az emberiség történetét és jelenkorát mutatja be egy rövidke kiállítás. A többi állomásban többnyire a falakra festettek fel különböző motívumokat vagy szép képeket.

Csomópontok

Állomás	Vonalak
Karlsplatz
Praterstern
Stephansplatz
Schwedenplatz
Volkstheater
Schottenring
Landstraße
Westbahnhof
Längenfeldgasse
Spittelau

Galéria

• 
  Ezüstnyíl Längenfeldgasse közelében
• 
  V típusú jármű Braunschweiggasse közelében
• 
  Egységes állomásnévtábla
• 
  Az egyik legrégebbi megálló: Schönbrunn, 1898-ban nyitották meg
• 
  Az egyik legújabb megálló: Aspern Nord, 2013-ban nyitották meg
• 
  Minden állomás lejáratához kiteszik a metró logóját, ezzel segítve az odatalálást
• 
  A Zollamtsbrücke, a 4-es metró egyik műemlékhídja
• 
  A Donaustadtbrücke, a 2-es metró hídja a Duna fölött.
• 
  Az 1-es metró hídja az Öreg-Duna felett
• 
  V metrókocsi a Vienna International Centre előtt
• 
  Az U4 és U6 Längenfeldgasse állomásnál
• 
  Egy V metrókocsi utastere
• 
  Az 6-os metró, amint felülről keresztez egy villamosvonalat
• 
  Erlaaer Straße állomásnál a U6
• 
  Az 1-es metró Reumannplatz állomása, az első újonnan átadott metróvonal legrégebbi szakaszán
• Jelentetek a bécsi metró életéből

Források

• A Wiener Linien weboldala (németül)
• iho.hu
• Stadtverkehr wiki

Irodalom

• Rudolf Gerlich (Red.): Wiener U-Bahn: ein Jahrhundertprojekt. Verlag Jugend & Volk, Wien 1980, ISBN 3-224-19006-X
• Walter J. Hinkel (Hrsg.): 1969–1993: die 1. und 2. Ausbauphase der Wiener U-Bahn. Compress-Verlag, Wien 1985
• Ernst Kurz: Die städtebauliche Entwicklung der Stadt Wien in Beziehung zum Verkehr, Magistrat der Stadt Wien Geschäftsgruppe Stadtplanung, Wien 1981
• Wiener Linien GmbH (Hrsg.): 3 Jahrzehnte U-Bahn-Bau in Wien, Keller, Wien 2000, ISBN 3-900607-39-7

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi metró témájú médiaállományokat.

• A Wiener Linien weboldala (németül)
• Vienna Metro German/English
• Vienna S-Bahn German with Basic Information in English
• Wiener Linien list of stations (pdf).
• galleries about Vienna U-Bahn