U6 (Bécs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
6-os metró
Wien U6.svg
A hálózat térképe
Mappa U6.png
Adatok
Hálózat Bécsi metró
Átadás 1989 október 7 (szombat)
Vonal hossza 17,339 km
Állomások száma 24
Nyomtáv 1 435 mm
Sebesség 70 km/h
Áramellátás 750 V DC felsővezeték
Üzemeltető
Üzemeltető Wiener Linien
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz U6 témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
Metró a villamos fölött
A Stadtbahn-os időkből származó Alser Straße állomás látképe
Híd a Friedmanngasse fölött
Utastájékoztató hang még Franz Kaidával.
Burggasse Stadthalle következik. Átszállási lehetőség a 6-os 9-es járatokra, a 48A járatra Dr.-Karl-Renner-ring irányába és a 49-es járata. Az ajtók jobb oldalon nyílnak

Az U6 (eredeti német nevén U-Bahnlinie 6) a bécsi metróhálózat leghosszabb tagja és Bécs egyetlen könnyűmetrója. Műszakilag nagyban különbözik az első 4 metrótól, mivel itt a járművek nem harmadik sínből, hanem felsővezetékből kapják az áramot. A metró az 1898-ban megnyitott régi bécsi városi vasút viaduktjain halad.

A vonal színe: barna.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gőzvasút az 1800-as évek végén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A metró története egészen a Stadtbahn megépítéséig nyúlik. A Stadtbahn Bécs városát átszelő vasútvonalakból állt. A bécsi Stadtbahn ezen a néven 1898-tól 1989-ig üzemelő helyi tömegközlekedési eszköz volt, amelyet Otto Wagner építész egyik fő művének is tartanak. Ezt a hálózatot eredetileg Bécs közlekedésének szerves részeként képzelték el. Azonban a hálózat nem hozta az elképzelt sikereket. Egyrészről a vonalak nem érintették a belvárost, így az utazók többsége nem tudta használni, másrészről a menetjegyek is túl drágák voltak, illetve a díjszabás nem volt a villamoshálózatéval összehangolva. Érdekes módon a menetidők hosszabbak voltak, mint a párhuzamosan futó villamosvonalak esetében. Az alacsony jegyárbevétel miatt az üzemeltetés erősen veszteséges volt. Az Első világháború gazdasági következményei miatt pedig drága mulatságának tűnt, ezért a közlekedést 1918. december 8-án leállították. A vonatokat a háborús helyzet lezárása után 1922. június elsején indították újra. A népszerűség azonban nem javult, így az állami vasúttársaság abbahagyta az üzemeltetést, helyére Bécs városa lépett. A hálózatot ekkor leválasztották a vasúti hálózatról elektronizálták és Wiener Elektrische Stadtbahn néven újraindították 1925-ben.

A gőzvasút elektronizálása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elektromos Stadtbahn a korábbi gőzvasút Vorortelinie, Wientallinie, Donaukanallinie és Gürtellinie szakaszán üzemelt. Azonban ez az elektromos Stadtbahnhálózat az 1970-es években már elavultnak számított, így ezt a hálózatot is elkezdték modernizálni. Először csak teszt jelleggel átépült a Heiligenstadt–Friedensbrücke szakasz (ma: U4-es vonal), mely 1976. május 8-a óta szállít utasokat. Ezt követően a Stadtbahn Vorortelinie, Wientallinie, Donaukanallinie fokozatosanlett átalakítva metróvá, melyre a 4-es metrót vezették.
A Gürtellinie azonban még sokáig Stadtbahn üzemű maradt. 1979-ben bemutatták az új E6 típusú motor- és C6 típusú pótkocsikat, melyek 1980-tól kezdve fokozatosan álltak szolgálatba. További fejlesztés volt még az 1980-ban újonnan épült Thaliastraße állomás, majd 1987-ben Michelbeuern állomás átadása.
A Meidling Hauptstraße ↔ Gumpendorfer Straße szakaszt 1985. április 15-én megszüntették, ezzel megkezdődött a Stadtbahn utolsó vonalának megszüntetése is.


Átadják a 6-os metrót[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben a Stadtbahn véglegesen megszűnt. Ekkor adták az U6-os metrót, melyet az egyetlen üzemelő Stadtbahnvonal, a Gürtellinie felhasználásával alakítottak ki. Ezt a szakaszt a többi Stadtbahnvonallal ellentétben azonban nem fokozatosan, hanem egyszerre alakították át metróvá. Költséghatékonyságból nem építettek ki harmadik sínt, az áramellátást változatlanul felsővezeték segítség oldották meg, ami máig is így működik. Új szerelvényeket sem vásároltak, hanem a régi Stadtbahnkocsikat, az E6 és C6 járműveket közlekedtették egy kisebb átalakítással.
A metróvá alakításkor azonban meghosszabbították déli irányba a vonalat Philadelphiabrücke (ma: Bahnhof Meidling) állmásig. Ezzel a hosszabbítással újra összeköttetésbe került a régi Gürtellinie a 4-es metróval, de már nem Meidling Hauptstraßénál, hanem Längenfeldgassénál lehet átszállni. Längenfeldgasse megépülésével az U4 vonalát is módosították, mivel eredetileg a Wien folyó partján haladt. Az 6-os jelzésű metró 1989 október 7-e óta szállít utasokat, akkor még Philadelphiabrücke ↔ Nußdorfer Straße ↔ Friedensbrücke vagy Heiligenstadt szakaszon.

A Friedensbrückei ág megszüntetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991 március 4-én a Nußdorfer Straße ↔ Friedensbrücke szakaszt megszüntették. Nußdorfer Straße állomás változatlanul megmaradt, Friedensbrücke állomáson pedig alapból átment az U4, így köztes állomások híján egyik metróállomás sem maradt metró nélkül. A szakasz megszüntetése után minden járatnak Heiligenstadt lett az északi végállomása. A megszüntetett pályát a később megépített Spittelau állomásig meghagyták, onnantól pedig járdává át alakították.

Déli hosszabbítás Siebenhirtenig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1995 április 15-e óta Philadelphiabrücke (ma: Bahnhof Meidling) megállótól meghosszabbítva, Siebenhirten végállomásig járnak a járatok. Ez egy 5,1 km-es hosszabbítás volt, ahol főleg takarékosságból a felszínen vezették a metrót. A teljes elkészülés előtt a már meglévő pályára rávezették a 64-es gyorsvillamost. Új állomásai Siebenhirten, Perfektastraße, Erlaaer Straße, Alterlaa, Am Schöpfwerk és Tscherttegasse állomások lettek.

Északi hosszabbítás Floridsdorfhoz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996 május 4-én a Nußdorfer Straße ↔ Heiligenstadt megszüntették. Heiligenstadt állomás változatlanul az U4-es metró végállomása maradt. Köztes állomások nem voltak, így itt sem maradt metró nélkül egyik állomás sem. A megszüntetett vonalszakasz hídjai kisebb-nagyobb kihagyással még ma is láthatóak.
A 1991 március 4-ei visszavágással ellentétben itt új szakasz is épült. A korábban megszüntetett, de el nem bontott Friedensbrücke felé vezető pálya egy részének felhasználásával tovább hosszabbodott a vonal. A 4-es metróval történő találkozásra az 1995. október 7-én, a 4-es metrón újonnan átadott Spitelau állomást jelölték meg. Az U4-et ezen az új ponton metszve a 6-os metrót egészen Floridsdorf-ig hosszabbították, így nyerte el mai formáját. 1996 május 4-e óta használhatják az utasok Floridsdorf ↔ Nußdorfer Straße között a 6-os metrót. Új állomásai Floridsdorf, Neue Donau, Handelskai, Dresdner Straße, Jägerstraße és Spittelau.

Járművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonalon az 1980-as évek közepe óta közlekedtek E6-os motrokocsik C6-os pótkocsikkal, kezdetben még Stadtbahn-járműként. Ezek a kocsik villamosként is tudtak közlekedni. A Stadtbahn metróvá építésekkor egy kisebb átalakítással megtartották őket a vonalon, így csökkentették a költségeket. 2004-ben a Wiener Linien rendelt T sorozatú kocsikat is, melyek kompatibilisek voltak a régebbi gyártmányú kocsikkal, közel 15 évig vegyes szerelvényekben közlekedtek. Egy ilyen vegyes szerelvény felépítése a következő volt: E6+C6+T+C6+E6. A régebbi E sorozatúkocsik 2008. december 24-én búcsúztak el a vonaltól. Azóta csak az alacsony-padlós T1 és T sorozatú kocsik közlekednek. A megnövekedett igények miatt 2014-ben újab 20 metrókocsit vásároltak, melyből 5 szerelvényt tudtak összeállítani. Ezek a kocsik alkalmasak arra, hogy hagyományos villamoskocsiként közlekedjenek, ám erre többek között nagy űrszelvényük miatt sem sűrűn kerül sor Bécsben.
A járműkiadást a Stadtbahnnal egyidős Michelbeuern kocsiszín látja el

T1 műszaki adatok

hossz (Kocsinként) 27300 mm
szélesség 2650 mm
padlómagasság 440 mm
motorok száma (kocsinként) 4 db
motorteljesítmény (külön-külön) 110 kW
maximális gyorsulás utasokkal 1,3 m/s²
Legnagyobb engedélyezett sebesség 80 km/h

Állomáslista és átszállási lehetőségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A menetidő percben van feltüntetve

U6 (Floridsdorf ↔ Siebenhirten)
menetidő Állomás menetidő Átszállási kapcsolatok Fontosabb létesítmény
34 Floridsdorf     0  S 1, S 2, S 3, S 7

 25, 26, 30, 31
 20A, 28A, 29A, 33A, 33B, Regionális buszok

Wien-Floridsdorf vasútállomás
32 Neue Donau 2  20A
31 Handelskai     3  S 1, S 2, S 3, S 7, S 45

 5A, 11A, 11B

Wien-Handelskai vasútállomás
30 Dresdner Straße 4  2
 5A, 37A
29 Jägerstraße 5  31, 33
 5B
28 Spittelau     6  S 40

 Wien U4.svg
 D
 35A, 37A
 N36 Logo ÖBB.svg

Wien-Spittelau vasútállomás, Közgazdasági Egyetem
26 Nußdorfer Straße 8  37, 38
 35A, 37A
25 Währinger Straße-Volksoper 9  40, 41, 42
 40A
Népopera
23 Michelbeuern-AKH 11  42 Allgemeines Krankenhaus (Általános kórház – Bécs és egyben a világ legnagyobb kórházainak egyike)
22 Alser Straße 12  43, 44
20 Josefstädter Straße 14  2, 33
18 Thaliastraße 16  46
 48A
17 Burggasse-Stadthalle 17  6, 9, 18
 48A
Bécsi Főkönyvtár, Wiener Stadthalle (Városi Csarnok)
15 Westbahnhof     19  S 50

 Wien U3.svg
 5, 6, 9, 18, 52, 58
 Reptér busz

Mariahilfer Straße, Wien Westbahnhof vasútállomás (Nyugati pályaudvar)
14 Gumpendorfer Straße 20  6, 18
 57A
12 Längenfeldgasse 22  Wien U4.svg
 12A
11 Niederhofstraße 23  10A, 63A
9 Bahnhof Meidling    
(korábban: Philadelphiabrücke)
25  S 1, S 2, S 3, S 60, S 80

 
 62
 7A, 7B, 8A, 9A, 15A, 59A, 62A Logo ÖBB.svg

Wien Meidling vasútállomás
7 Tscherttegasse 27
6 Am Schöpfwerk 28  16A
4 Alterlaa 30  60A, 64A, 66A
2 Erlaaer Straße 32
1 Perfektastraße 33  61A, 64A, Regionális autóbuszok
0 Siebenhirten 34  Regionális buszok


Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz bécsi 6-os metró témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]