„85-ös főút (Magyarország)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
A község a [[Rábaköz]] határán helyezkedik el.<ref>Kóny község [[Győr]]től (22 km) és [[Csorna|Csornától]] (10 km távolságra van.)</ref> a 85-ös számú főút és a [[Győr–Sopron-vasútvonal]] mentén fekszik. A település határában 250 hektárnyi terület tájvédelmi körzet, a [[Fertő–Hanság Nemzeti Park]] része helyezkedik el. |
A község a [[Rábaköz]] határán helyezkedik el.<ref>Kóny község [[Győr]]től (22 km) és [[Csorna|Csornától]] (10 km távolságra van.)</ref> a 85-ös számú főút és a [[Győr–Sopron-vasútvonal]] mentén fekszik. A település határában 250 hektárnyi terület tájvédelmi körzet, a [[Fertő–Hanság Nemzeti Park]] része helyezkedik el. |
||
[[Csorna]] a [[Rábaköz]] egyik centruma. A Csornát Győrrel összekötő utat [[1835]]-ben kezdték el építeni. Az út biztosabbá tette Győr elérését. Ugyanis régebben Kóny és Csorna közötti mélyfekvésű út csak időszakonként volt járható. Ezután biztosabban lehetett a terményeket Győrbe szállítani. A 85- |
[[Csorna]] a [[Rábaköz]] egyik centruma. A Csornát Győrrel összekötő utat [[1835]]-ben kezdték el építeni. Az út biztosabbá tette Győr elérését. Ugyanis régebben Kóny és Csorna közötti mélyfekvésű út csak időszakonként volt járható. Ezután biztosabban lehetett a terményeket Győrbe szállítani. A 85-ös főút forgalma az elmúlt évtizedekben a sokszorosára nőtt. A forgalmi dugulásokat tetézi, hogy a belvárosban kb. 1 kilométeren keresztül a 85-ös főút és a [[86-os főút (Magyarország)|86-os főút]] közös útvonalon halad. A 86-os út belépésénél és elkanyarodásánál [[körforgalom|körforgalmat]] létesítettek. Az elviselhetetlen közúti forgalom elterelésére az ottlakók elkerülő utat szeretnének, de a reménytelen pénzügyi helyzet miatt, ez több évre eltolódott. Csornát elhagyva 1–2 km-en belül [[Farád]]ra érünk. Több évtizedig Csorna városrésze volt, de az önállósulási törekvések miatt ismét különállóak lettek. [[Szárföld]] az útvonal felénél található. [[Veszkény]] a főút északi oldalán fekszik, de az új építésű házak és az üzemek már érintkeznek vele. |
||
[[Kapuvár]] kisváros, [[Győr]] és [[Sopron]] között félúton található. Főutcája a 85. számú főút. A város neve az egykori nyugati [[gyepű]]rendszer megerősített, védett átjárójára, kapujára utal. Tőle 4 km-re elérjük [[Vitnyéd]]et. Ezután érjük el a megye legfiatalabb városát [[Fertőszentmiklós]]t, a [[Győri-medence]] peremén. A 85-ös főút-on kívül a közelben lévő három [[határállomás]]: [[Pomogy|Pamhagen]], [[Sopron]], és [[Kópháza]] forgalma is a városon keresztül bonyolódik le. A régi, a forgalomnak nem megfelelő utat 5-6 éve korszerűsítették és új nyomvonalon halad a [[84-es főút (Magyarország)]] csatlakozásáig. Mielőtt elérnénk az útvonal végét még [[Nagycenk]]en kell keresztül menni. Fő látnivalója a [[Széchenyi-kastély (Nagycenk)|Széchenyi-kastély]]. Ennek közelében [[1972]]-ben épült meg a 760 [[milliméter|mm]] [[Nyomtávolság|nyomtáv]]ú, [[Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút|múzeumvasút]]. Mindkét látnivaló az út két felén található meg, mert a közút keresztül vágja az egykori uradalmat. A falut elhagyva már készülhetünk a [[84-es főút (Magyarország)|84-es főúthoz]] való csatlakozásra, mert a [[Sopron]]ba vezető utunk már azon fejeződik be. |
[[Kapuvár]] kisváros, [[Győr]] és [[Sopron]] között félúton található. Főutcája a 85. számú főút. A város neve az egykori nyugati [[gyepű]]rendszer megerősített, védett átjárójára, kapujára utal. Tőle 4 km-re elérjük [[Vitnyéd]]et. Ezután érjük el a megye legfiatalabb városát [[Fertőszentmiklós]]t, a [[Győri-medence]] peremén. A 85-ös főút-on kívül a közelben lévő három [[határállomás]]: [[Pomogy|Pamhagen]], [[Sopron]], és [[Kópháza]] forgalma is a városon keresztül bonyolódik le. A régi, a forgalomnak nem megfelelő utat 5-6 éve korszerűsítették és új nyomvonalon halad a [[84-es főút (Magyarország)]] csatlakozásáig. Mielőtt elérnénk az útvonal végét még [[Nagycenk]]en kell keresztül menni. Fő látnivalója a [[Széchenyi-kastély (Nagycenk)|Széchenyi-kastély]]. Ennek közelében [[1972]]-ben épült meg a 760 [[milliméter|mm]] [[Nyomtávolság|nyomtáv]]ú, [[Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút|múzeumvasút]]. Mindkét látnivaló az út két felén található meg, mert a közút keresztül vágja az egykori uradalmat. A falut elhagyva már készülhetünk a [[84-es főút (Magyarország)|84-es főúthoz]] való csatlakozásra, mert a [[Sopron]]ba vezető utunk már azon fejeződik be. |
A lap 2016. január 6., 09:05-kori változata
85-ős főút | |
A 85-ös és 84-es főút elágazása Nagycenknél | |
A 85-ös főút nyomvonala | |
Úttípus | Másodrendű főút |
Építkezés | 1835 |
Hossza | |
elkészült | ~72 km |
épül | 0 km |
tervezett | 0 km |
Ország | Magyarország |
Tartományok | Győr-Moson-Sopron megye |
Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
Az út eleje | Győr |
Az út vége | Sopron (magyar-osztrák országhatár) (nyomvonal vége Nagycenk |
Időzóna | Budapest; GMT+1 |
A Wikimédia Commons tartalmaz 85-ős főút témájú médiaállományokat. |
A 85-ös főút Győrt köti össze Sopronnal, de Nagycenken végződik, ahol belecsatlakozik a 84-es főútba, hossza mintegy 72 kilométer.
Fekvése
Az út teljes egészében a Kisalföldön, Győr-Moson-Sopron megyében vezet végig. Összekapcsolja a két megyei jogú várost. A megye K-Ny-i közúti tengelye. A nagy helyközi és nemzetközi forgalom miatti sürgős korszerűsítése szükséges.
Vonalvezetése
a Győrből kivezető 1-es főúton hagyjuk el a várost. A város határában, jelzőlámpás kereszteződésnél balra elkanyarodva térünk rá a 85. számú főútvonalra. Pár száz méter megtétele után a Győrt megkerülő autópálya szakasz felhajtójához érünk. Kb. 2 km-es út megtétele után az Ikrénybe bevezető mellékúthoz érünk. Torlódás esetén erre kerülve, be-, és kijuthatunk Győrbe/ből. Ezután már semmi nem zavarja a forgalmat Eneséig, ahol a községjelzőtáblánál, a település mindkét szélén forgalomlassító-sziget fogadja az utazót. A falun keresztül a megengedett sebesség 40 km/óra. Természetföldrajzilag a Tóközhöz tartozik, de a község északi határainál a Hanság nyúlványai is fellelhetők. Ezen a szakaszon, több kilométeren keresztül, az úttal párhuzamosan halad a Győr–Sopron-vasútvonal. A következő települést, Kónyt nem érintjük, csak a pár éve kiépült, szélső házai mellett megyünk el. Hamarosan egy hosszan ívelőkanyarba érünk, amely mellett parkolót, éttermet és különféle bazári árusokat találunk. A község a Rábaköz határán helyezkedik el.[1] a 85-ös számú főút és a Győr–Sopron-vasútvonal mentén fekszik. A település határában 250 hektárnyi terület tájvédelmi körzet, a Fertő–Hanság Nemzeti Park része helyezkedik el.
Csorna a Rábaköz egyik centruma. A Csornát Győrrel összekötő utat 1835-ben kezdték el építeni. Az út biztosabbá tette Győr elérését. Ugyanis régebben Kóny és Csorna közötti mélyfekvésű út csak időszakonként volt járható. Ezután biztosabban lehetett a terményeket Győrbe szállítani. A 85-ös főút forgalma az elmúlt évtizedekben a sokszorosára nőtt. A forgalmi dugulásokat tetézi, hogy a belvárosban kb. 1 kilométeren keresztül a 85-ös főút és a 86-os főút közös útvonalon halad. A 86-os út belépésénél és elkanyarodásánál körforgalmat létesítettek. Az elviselhetetlen közúti forgalom elterelésére az ottlakók elkerülő utat szeretnének, de a reménytelen pénzügyi helyzet miatt, ez több évre eltolódott. Csornát elhagyva 1–2 km-en belül Farádra érünk. Több évtizedig Csorna városrésze volt, de az önállósulási törekvések miatt ismét különállóak lettek. Szárföld az útvonal felénél található. Veszkény a főút északi oldalán fekszik, de az új építésű házak és az üzemek már érintkeznek vele.
Kapuvár kisváros, Győr és Sopron között félúton található. Főutcája a 85. számú főút. A város neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített, védett átjárójára, kapujára utal. Tőle 4 km-re elérjük Vitnyédet. Ezután érjük el a megye legfiatalabb városát Fertőszentmiklóst, a Győri-medence peremén. A 85-ös főút-on kívül a közelben lévő három határállomás: Pamhagen, Sopron, és Kópháza forgalma is a városon keresztül bonyolódik le. A régi, a forgalomnak nem megfelelő utat 5-6 éve korszerűsítették és új nyomvonalon halad a 84-es főút (Magyarország) csatlakozásáig. Mielőtt elérnénk az útvonal végét még Nagycenken kell keresztül menni. Fő látnivalója a Széchenyi-kastély. Ennek közelében 1972-ben épült meg a 760 mm nyomtávú, múzeumvasút. Mindkét látnivaló az út két felén található meg, mert a közút keresztül vágja az egykori uradalmat. A falut elhagyva már készülhetünk a 84-es főúthoz való csatlakozásra, mert a Sopronba vezető utunk már azon fejeződik be.
Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak
Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tervek
Vele párhuzamosan tervezik megépíteni az M85 számú gyorsforgalmi utat.
Jegyzetek
Források
- dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9