„Lecsó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5 |
Elírás javítása Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Az újvilágból származó paprika és paradicsom török közvetítéssel jutott a Balkánon át Magyarországra. Bár adná magát, hogy a török ''gotit''<ref>{{Cite news|title=How Shakshuka, Israel's Famous Breakfast Dish, Took the World By Storm|last=Jakob|first=Ben|url=https://theculturetrip.com/middle-east/israel/articles/how-shakshuka-israels-famous-breakfast-dish-took-the-world-by-storm/|work=Culture Trip|language=angol|accessdate=2018-08-02}}</ref> és a belőle kialakult [[Menemen|menement]] |
Az újvilágból származó paprika és paradicsom török közvetítéssel jutott a Balkánon át Magyarországra. Bár adná magát, hogy a török ''gotit''<ref>{{Cite news|title=How Shakshuka, Israel's Famous Breakfast Dish, Took the World By Storm|last=Jakob|first=Ben|url=https://theculturetrip.com/middle-east/israel/articles/how-shakshuka-israels-famous-breakfast-dish-took-the-world-by-storm/|work=Culture Trip|language=angol|accessdate=2018-08-02}}</ref> és a belőle kialakult [[Menemen|menement]] tekintjük az elődjének, ugyanakkor a török hódoltság és a lecsó megjelenése között eltelt több száz év miatt ez mégis valószínűtlen. Az 1870-es évektől itt megtelepedett [[bolgárkertész]]eknek volt egy jellegzetes étele, amit szabad tűzön sült paprikából, paradicsomból, esetleg más, aktuálisan beérett zöldségből készítettek.<ref>Boross Marietta: Bolgár és bolgár rendszerű kertészetek Magyarországon 1870–1945, Ethnographia, 84. évf. 1-2. sz.)</ref> 1902-ben [[A Hét (folyóirat, 1890–1924)|A Hét]] című folyóirat megjelentetett egy szakácskönyvet, "[[b:A_Hét_Szakácskönyve|A Hét szakácskönyve]]" címmel. Ebben szerepel egy recept „Rácz Omácska” néven. Az omácska egyes szláv nyelvekben mártást, szószt jelent. A recept paprikát és paradicsomot főz össze darabos mártássá. 1924-ben, az 1895-ben Weiss Manfréd és Bertold által alapított [[Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár|Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár]], az általa bejegyeztetett ''Globus'' márkanév alatt már exportált lecsót.<ref>200 éves az Appertizálás Konzervújság, 1996. 2. szám pp. 29-32. </ref><ref>{{CitLib|tit=A Magyar élelmiszeripar története|ass=Balatoni, Mihály.|ass2=Kirsch, János.|ass3=Szabó, Loránd.|ann=1986|isbn=9632322134|url=https://www.worldcat.org/oclc/17651923|accd=2018-08-01}}</ref> Az 1931-ben újrakötött, 1922-es osztrák-magyar kereskedelmi egyezmény kiegészítésének „A” függeléke szó szerint említi a lecsót: ''"Paradicsomkonzervként kezelendők a légmentesen elzárt ugynevezett lecsóval, azaz paradicsomból, hagymából és paprikából készült salátakeverékkel megtöltött tartályok."''<ref name=":0">{{Cite web|url=http://alex.onb.ac.at/cgi-content/alex?aid=bgb&datum=1931&size=45&page=1013|title=ÖNB-ALEX - Bundesgesetzblatt 1920-1934|accessdate=2018-08-01|last=Nationalbibliothek|first=Österreichische|work=alex.onb.ac.at|language=német és magyar}}</ref> Ugyanitt található először németes írásmóddal leírva a ''Letscho'' szó''.''<ref name=":0" /> [[Eisemann Mihály]] 1932-ben a Magyar Színházban bemutatott ''[[Egy csók és más semmi (operett)|Egy csók és más semmi]]'' című operettjének ''"Lecsó, lecsó, lecsókolom a rúzst rólad"'' kezdetű dalában énekelnek róla. [[Karinthy Frigyes]] 1936-ban a ''Nevető betegek'' című kötetében, "[http://mek.oszk.hu/06800/06821/index.phtml# Skarlát]" címen megjelent novellájában, gyerekkora kedvenc ételeként ír a ''"lecsós kolbász, belévert tojással, és juhtúrós galuska"''-ról. |
||
Szakácskönyvben megjelent recept „lecsó” néven a '30-as évek elejéig nem ismert. Első receptjeit 1931-ben egyszerre két helyen is közlik. Az ''Új Idők Receptkönyve'' a „lecsó télire” receptjét, a ''Magyar Szakács'' című lap pedig a ''bácskai lecsót'' ismerteti.<ref>{{Cite journal|title=Újabb adatok a lecsó szó hazai és külföldi elterjedéséhez|author=Tóth Szilárd Tibor|year=2003|journal=Magyar Nyelv|issue=XCIX.|pages=474-477|url=http://www.epa.oszk.hu/00000/00032/00019/pdf/tothsz.pdf}}</ref> A szó első előfordulása [[Diósjenő|diósjenői]] tájszóként, ''lëcső, lëcsó = zöldpaprika paradicsommal'' alakban, a Magyar Nyelv folyóirat, 10. évfolyamának 1914-es számában jelent meg, Horváth Sándor gyűjtésében.<ref>{{Cite web|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNyelv_1914/|title=Magyar Nyelv – 10. évfolyam – 1914. {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár|accessdate=2018-08-02|work=adtplus.arcanum.hu}}</ref> Egyes szakértők szerint a szó az onnét alig 20 kilométerre található [[Kistompa]] szlovák-ajkú lakossága által használt ''všeličo (vegyes, mindenféle)'' kifejezés elferdült változata.<ref>{{Cite web|url=https://anzdoc.com/s-z-o-e-s-s-z-o-l-a-s-m-a-g-y-a-r-a-z-a-t-o-kc175594567f8e746e961b57b7beea02942501.html|title=S Z Ó - É S S Z Ó L Á S M A G Y A R Á Z A T O K - PDF Free Download|accessdate=2018-08-02|work=anzdoc.com}}</ref> Bár az 1870-es években zöldpaprikát és paradicsomot is ismerték és főzték,<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/00100/00135/html/|title=Valódi magyar szakácskönyv|accessdate=2018-08-02|last=Ágnes|first=Zilahy|work=mek.oszk.hu}}</ref> lecsóhoz mérten nagy mennyiségben, csak a már említett bolgárkertészek [[dunakeszi]] tevékenységének az 1880-as évekbeli felfutása után volt kapható. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a pesti középosztály házainál munkát vállaló nógrádi szakácsnők révén terjedt el, először a fővárosban, majd – részben a konzerviparnak köszönhetően – országosan. |
Szakácskönyvben megjelent recept „lecsó” néven a '30-as évek elejéig nem ismert. Első receptjeit 1931-ben egyszerre két helyen is közlik. Az ''Új Idők Receptkönyve'' a „lecsó télire” receptjét, a ''Magyar Szakács'' című lap pedig a ''bácskai lecsót'' ismerteti.<ref>{{Cite journal|title=Újabb adatok a lecsó szó hazai és külföldi elterjedéséhez|author=Tóth Szilárd Tibor|year=2003|journal=Magyar Nyelv|issue=XCIX.|pages=474-477|url=http://www.epa.oszk.hu/00000/00032/00019/pdf/tothsz.pdf}}</ref> A szó első előfordulása [[Diósjenő|diósjenői]] tájszóként, ''lëcső, lëcsó = zöldpaprika paradicsommal'' alakban, a Magyar Nyelv folyóirat, 10. évfolyamának 1914-es számában jelent meg, Horváth Sándor gyűjtésében.<ref>{{Cite web|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNyelv_1914/|title=Magyar Nyelv – 10. évfolyam – 1914. {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár|accessdate=2018-08-02|work=adtplus.arcanum.hu}}</ref> Egyes szakértők szerint a szó az onnét alig 20 kilométerre található [[Kistompa]] szlovák-ajkú lakossága által használt ''všeličo (vegyes, mindenféle)'' kifejezés elferdült változata.<ref>{{Cite web|url=https://anzdoc.com/s-z-o-e-s-s-z-o-l-a-s-m-a-g-y-a-r-a-z-a-t-o-kc175594567f8e746e961b57b7beea02942501.html|title=S Z Ó - É S S Z Ó L Á S M A G Y A R Á Z A T O K - PDF Free Download|accessdate=2018-08-02|work=anzdoc.com}}</ref> Bár az 1870-es években zöldpaprikát és paradicsomot is ismerték és főzték,<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/00100/00135/html/|title=Valódi magyar szakácskönyv|accessdate=2018-08-02|last=Ágnes|first=Zilahy|work=mek.oszk.hu}}</ref> lecsóhoz mérten nagy mennyiségben, csak a már említett bolgárkertészek [[dunakeszi]] tevékenységének az 1880-as évekbeli felfutása után volt kapható. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a pesti középosztály házainál munkát vállaló nógrádi szakácsnők révén terjedt el, először a fővárosban, majd – részben a konzerviparnak köszönhetően – országosan. |
A lap 2024. május 24., 17:34-kori változata
Lecsó | |
![]() | |
Nemzet, ország | ![]() |
Alapanyagok | paradicsom, zöldpaprika, vöröshagyma, füstölt szalonna |
Fűszerek | fűszerpaprika, só |
Ismertebb receptek | Lecsó "A" Lecsó Citromos lecsó June Meyer's lecso (angolul) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lecsó témájú médiaállományokat. |
A lecsó a hagyományos, híres, 20. századi magyar ételklasszikusok közé tartozik. Habár a lecsó balkáni rokonsággal is rendelkező étel, ma a magyar gasztronómia egyik alappillérének tartják.[1] A nógrádi tájszóként keletkezett lecsó más szavainkhoz hasonlóan (csákó, gulyás, hajdú, huszár, kocsi, puli, sujtás) nemzetközi karriert futott be. A lecsó szót az 1920-as évektől, a lecsó konzervek tömeges megjelenésével (Letcho zsiros lecsó az Első Magyar Conserv Gyártól)[2][3] konzerveinkkel együtt exportáltuk.[4] A lecsó zöldségragu, tulajdonképpen egyfajta paradicsom-paprika „pörkölt”. Krúdy Gyula szerint nyáron paprikát és paradicsomot, télen azonban lecsót kell enni. Magyarországon a legtöbb publikált recept szerint a legáltalánosabb módon elkészített lecsó az egy rész makói vöröshagymát (hungarikum), két rész érett paradicsomot és négy rész roppanós, fehér húsú cecei zöldpaprikát (hungarikum[5]) tartalmazó változat. Az úgynevezett konzerv „natúr lecsó” azonban csak paprikát és paradicsomot tartalmaz.[6]
Fehér Béla író megfogalmazása szerint „a lecsó a magyar gasztronómia mezítlábas gyalogosa”.[7]
Története
Az újvilágból származó paprika és paradicsom török közvetítéssel jutott a Balkánon át Magyarországra. Bár adná magát, hogy a török gotit[8] és a belőle kialakult menement tekintjük az elődjének, ugyanakkor a török hódoltság és a lecsó megjelenése között eltelt több száz év miatt ez mégis valószínűtlen. Az 1870-es évektől itt megtelepedett bolgárkertészeknek volt egy jellegzetes étele, amit szabad tűzön sült paprikából, paradicsomból, esetleg más, aktuálisan beérett zöldségből készítettek.[9] 1902-ben A Hét című folyóirat megjelentetett egy szakácskönyvet, "A Hét szakácskönyve" címmel. Ebben szerepel egy recept „Rácz Omácska” néven. Az omácska egyes szláv nyelvekben mártást, szószt jelent. A recept paprikát és paradicsomot főz össze darabos mártássá. 1924-ben, az 1895-ben Weiss Manfréd és Bertold által alapított Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár, az általa bejegyeztetett Globus márkanév alatt már exportált lecsót.[10][11] Az 1931-ben újrakötött, 1922-es osztrák-magyar kereskedelmi egyezmény kiegészítésének „A” függeléke szó szerint említi a lecsót: "Paradicsomkonzervként kezelendők a légmentesen elzárt ugynevezett lecsóval, azaz paradicsomból, hagymából és paprikából készült salátakeverékkel megtöltött tartályok."[12] Ugyanitt található először németes írásmóddal leírva a Letscho szó.[12] Eisemann Mihály 1932-ben a Magyar Színházban bemutatott Egy csók és más semmi című operettjének "Lecsó, lecsó, lecsókolom a rúzst rólad" kezdetű dalában énekelnek róla. Karinthy Frigyes 1936-ban a Nevető betegek című kötetében, "Skarlát" címen megjelent novellájában, gyerekkora kedvenc ételeként ír a "lecsós kolbász, belévert tojással, és juhtúrós galuska"-ról.
Szakácskönyvben megjelent recept „lecsó” néven a '30-as évek elejéig nem ismert. Első receptjeit 1931-ben egyszerre két helyen is közlik. Az Új Idők Receptkönyve a „lecsó télire” receptjét, a Magyar Szakács című lap pedig a bácskai lecsót ismerteti.[13] A szó első előfordulása diósjenői tájszóként, lëcső, lëcsó = zöldpaprika paradicsommal alakban, a Magyar Nyelv folyóirat, 10. évfolyamának 1914-es számában jelent meg, Horváth Sándor gyűjtésében.[14] Egyes szakértők szerint a szó az onnét alig 20 kilométerre található Kistompa szlovák-ajkú lakossága által használt všeličo (vegyes, mindenféle) kifejezés elferdült változata.[15] Bár az 1870-es években zöldpaprikát és paradicsomot is ismerték és főzték,[16] lecsóhoz mérten nagy mennyiségben, csak a már említett bolgárkertészek dunakeszi tevékenységének az 1880-as évekbeli felfutása után volt kapható. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a pesti középosztály házainál munkát vállaló nógrádi szakácsnők révén terjedt el, először a fővárosban, majd – részben a konzerviparnak köszönhetően – országosan.
Hozzávalók
-
Fehér húsú, roppanós magyar cecei zöldpaprika[18]
-
Lédús, érett paradicsom
Elkészítési mód
Mind az összetevők aránya, mind a vágás módja egyéni preferencia kérdése. Évtizedek óta szekták vitatkoznak rajta. A pödrődő paradicsomhéj elkerülése érdekében érdemes a paradicsomot meghámozni. A hosszában vágott hagyma és paprika jobban megőrzi a tartását.[19] A hosszan készült, vastagabb húsú paprika pépesebb alapot ad, míg a vékony húsú fajták rövidebb hőkezeléssel feszesebb, roppanósabb állagúra készíthetők. A füstölt szalonna adta füstös íz is opcionális. A paradicsom nélküli változat a "fehér lecsó". Szokták az alapanyagokat egyenként hőkezelni és a végén egyesíteni, vagy akár rétegezve, sütőben is készíteni. Főzik bográcsban szabad tűzön, serpenyőben, fazékban tűzhelyen, cserépedényben kemencében és üvegben dunsztolva is. A fokhagyma és pirospaprika egyesek számára nélkülözhetetlen, míg mások számára szentségtörés. A csúcsgasztronómiában gyakran készül "dekonstruált" lecsó, ahol az egyes összetevők rendkívüli gonddal, külön-külön készülnek és külön-külön kerülnek tálalásra is.
Változatok
- Kolbászos lecsó: karikára vágott lecsókolbászt bármikor, de a füstölt kolbászt csak a főzési idő utolsó harmadában adják hozzá, mert különben nagyon keményre fő.[20]
- Csípős lecsó: bármely lecsóhoz alkalmazható, aki szereti az erőspaprikát.
- Tejfölös lecsó: a szokásos módon elkészített lecsóhoz tejfölt is adnak.
- Szalonnás lecsó: a lassú tűzön kisütött szalonna zsírján készítik a lecsót, a sültszalonna is belefőzhető.
- Virslis lecsó: a virslit lehet karikákra vágva, vagy egészben együtt főzni a lecsóval.
- Rizses lecsó: a már majdnem teljesen elkészült lecsóhoz olajban előpirított fehér rizst tesznek, amely a lecsó szaftjában főzve puhul meg teljesen.
- Tojásos lecsó: a kész, de még forró lecsóhoz külön tányérban felvert tojást adnak, majd néhány percet tovább sütik/főzik.
- Krumplis lecsó: a burgonyát megtisztítás után vékony szeletekre vágják, és már a főzés kezdetén hozzáadják, így nem kell előfőzni.
- Tarhonyás lecsó: a tarhonyát zsíron pirítják, majd hozzáadják a lecsó alapanyagait, kevés vizet és lassú tűzön a tarhonya puhulásáig főzik.
- Gombás lecsó: többféle módon készítik, de mindig a gombát kell előbb puhára főzni, majd a lecsó hozzávalóit a már majdnem kész gombához adják, és készre főzik.
- Babos lecsó: előfőzött babot adnak a lecsóhoz és együtt készre főzik.
- Zöldbabos lecsó: zöldbabbal is készíthető, de akkor nem kell előfőzni, hanem együtt kell feltenni kevés vízzel.
A fenti lecsóváltozatok számtalan módon variálhatóak, függően attól, hogy milyen alapanyag található éppen a hűtőszekrényben. A vöröshagyma, paprika és paradicsom szeletelésének módja, arányai is változatosak lehetnek. A lecsóalapot többféle feltéthez, mint rizs vagy burgonyaköret kiegészítőjét kínálják (pl. sült libamájhoz, sült tarjához, de illik néhány vadhúsból készült ételhez is).
Más nemzetek konyháiban
név | konyha | leírás |
---|---|---|
piperade | bolgár ![]() |
Baszk változat tojással.[21] |
mish mash | bolgár ![]() |
Feta sajttal[22] |
zakuszka | erdélyi ![]() román ![]() |
Padlizsánnal, babbal, fűszerekkel sült krémes köret. Télire üvegben szokták eltenni.[23] |
ratatouille | francia ![]() |
Olívaolajon indítják, a paprika és a paradicsom mellé cukkinit és padlizsánt is raknak bele, de akár gomba is kerülhet bele.[24] |
briani | görög ![]() |
Tepsiben készül, a zöldségeken kívül vörösbor, menta, bazsalikom, oregano, petrezselyem, rozmaring és kapribogyó van benne.[25] |
spetzofai | görög ![]() |
A megszokott alapanyagokon túl kolbász, egy üveg vörösbor és babérlevél is kell bele.[26] |
ajvár | horvát ![]() szerb ![]() |
Paprikából, padlizsánból és fokhagymából készített köret. |
duvec | horvát ![]() szerb ![]() |
Rizses változat, köretként tálalják.[27] |
sataraš | horvát ![]() szerb ![]() |
|
shakshuka | izraeli ![]() |
Erőspaprikával és római köménnyel[28] |
peperonata | olasz ![]() |
Olívaolajjal, kápia és kaliforniai paprikával, bazsalikommal, parmezánnal.[29] |
menemen | török ![]() |
Fokhagymával és kakukkfűvel, tükörtojással.[30] |
Lecsókolbász
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/33/Slaskie.jpg/165px-Slaskie.jpg)
Bár a kolbászos lecsó alatt a legtöbben paprikás lángolt- vagy szárazkolbásszal készült ételt értenek, létezik "lecsókolbász[31]" is, (egyik gúnyneve "fradi kolbász" azaz "mindent bele"), ami egy ömlesztett húsipari készítmény. A magyar szocializmus fénykorában az ára után (2 forint tíz deka) kétforintos kolbásznak, vagy henteskolbásznak is nevezték[32][33] és a legtöbb hentesnél főtt-kolbászként is kapható volt. A lecsókolbász összetevői: sertéshús, gyártási szalonna, víz, sertésbőrke, konyhasó, burgonyakeményítő, szójaliszt, hagyományos fűszerek, ízfokozó (E621), természetazonos aromák (E316, E250).
Lecsófesztiválok
Az ország első lecsófesztiválját Székesfehérvárott rendezték 2004-ben, amely azóta is a legnagyobb ilyen rendezvény az országban. A Fehérvári Lecsófőző Vigasság keretében minden év szeptemberében több mint 600-an készítenek lecsót a több kilométeres hosszúságban lezárt utcákon hömpölygő tömeg közepette.[34] 2005 óta Balatonkenesén is minden év augusztusában megtartják a Lecsófesztivált. Tartanak lecsófesztivált Szentesen, Gyömrőn és Nagykállón is.
Lecsó a magyar irodalomban
- Simonffy András: A világlecsó, 1976
- Csurka István: Kettes kolbász, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980, ISBN 9631515605
- Csaplár Vilmos: Két lecsó, Élet és Irodalom[35]
- Fehér Béla: Lecsó, Magvető, 2009
„ | Egyébként már maga az őrölt fűszerpaprika is megosztja a lecsóbarátokat. Van, aki szerint szükséges, mások szerint felesleges, kesernyéssé teszi a lecsót. Ismerek olyat, aki borssal fűszerez, tejföllel sűrít, és vannak megszállottak, akik péppé főzik a lecsót, aztán kezdik a munkát elölről, és ez a sűrű esszencia képezi majd a lecsó alapját. Ősi magyar étel, mondják rá. Pedig nem az. Döbbenten látom, hogy A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a lecsó szó nyomtatásban 1940-ben jelent meg először. Utóbb fedeztem fel, hogy az Új Idők 1931-es receptkönyvében már szerepel! A szótár szerint hangutánzó, talán a locsog szó családjába tartozik. Ha az ember kicsit utánanéz, hamar kiderül, hogy bizonyos vidékeken a lecsedék konyhai hulladékot jelent, a lecses, lecskes puhát, nedvdúsat, a lecsma pedig lottyadtat. Talán itt kell keresni a lecsó szó forrásvidékét. | ” |
– Fehér Béla: Lecsó[36] |
- Krúdy Gyula híres halászlé receptjében is szerepel a lecsó:
„ | Többféle halat tisztítunk meg és vágunk darabokra. Besózzuk. Először a fejet, uszonyokat és gerincet főzzük meg felaprított hagymával két liter vízben. Lassan főzzük 40-50 percig, miközben megszórjuk piros paprikával. Ezután kivesszük az eddig főzötteket és beletesszük a sózott értékes halrészeket és az ikrát. Zöldpaprika, paradicsom, télen 2 kanál lecsó jön még hozzá. Húsz perc múlva tálalhatjuk is. | ” |
– Krúdy Gyula: A tiszai halászlé lényegéről"[37] |
Érdekességek
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Lecs_Go.jpg/220px-Lecs_Go.jpg)
2009. szeptember 19-én Balkányban sikeres Guinness-rekordkísérlettel megdöntötték a legnagyobb lecsó korábbi 3800 adagos rekordját. A főzéshez egy 2,5 méter átmérőjű, 0,95 méter oldalfal-magasságú hegesztett saválló acél edényt alkalmaznak, melynek számított űrtartalma 4661 liter volt.[38]
Zsámbokon a „Lecsót a keceléből” nevű két napos kulturális, hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényen közel 50 bográcsban készül minden évben a lecsó, amit a fesztivál vendégei is megkóstolhatnak. A kecele a helyi népviselet része. Ebbe a köténybe gyűjtötték a kertben a település ősei a lecsóhoz szükséges friss zöldségféléket. 2007-től kezdve a meghívott külföldi főzőszakácsok bemutatójára is sor kerül. Így a rendezvény résztvevői megkóstolhatják a belga, a francia, a szlovák, a szír, a kongói „lecsót” is.[39]
Kodály Zoltán zeneszerző kedvelt étele volt egyfajta tojáspörkölt, ami inkább tojásos lecsó volt. Szalonnán megpirított hagymából, szeletelt paprikából és paradicsomból készült, amit tojással sűrítettek, majd krumplis gombóccal tálaltak.[40][41]
Jegyzetek
- ↑ Nemzeti ételeink
- ↑ Régi magyar GLOBUS Weiss Manfred Konzervcímke
- ↑ A lecsó születése és igaz története
- ↑ Megfigyelések az új Etimológiai szótárból kiindulva
- ↑ Hungarikum zöldségek
- ↑ Ételkonzerv receptek - Zöldségkonzervek. [2009. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
- ↑ Kis magyar abszurd Fehér Béla: Lecsó Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, jamk.hu
- ↑ Jakob, Ben. „How Shakshuka, Israel's Famous Breakfast Dish, Took the World By Storm”, Culture Trip (Hozzáférés: 2018. augusztus 2.) (angol nyelvű)
- ↑ Boross Marietta: Bolgár és bolgár rendszerű kertészetek Magyarországon 1870–1945, Ethnographia, 84. évf. 1-2. sz.)
- ↑ 200 éves az Appertizálás Konzervújság, 1996. 2. szám pp. 29-32.
- ↑ A Magyar élelmiszeripar története. Balatoni, Mihály–Kirsch, János–Szabó, Loránd. 1986. ISBN 9632322134 Hozzáférés: 2018. augusztus 1.
- ↑ a b Nationalbibliothek, Österreichische: ÖNB-ALEX - Bundesgesetzblatt 1920-1934 (német és magyar nyelven). alex.onb.ac.at. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
- ↑ Tóth Szilárd Tibor (2003). „Újabb adatok a lecsó szó hazai és külföldi elterjedéséhez”. Magyar Nyelv (XCIX.), 474-477. o.
- ↑ Magyar Nyelv – 10. évfolyam – 1914. | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 2.)
- ↑ S Z Ó - É S S Z Ó L Á S M A G Y A R Á Z A T O K - PDF Free Download. anzdoc.com. (Hozzáférés: 2018. augusztus 2.)
- ↑ Ágnes, Zilahy: Valódi magyar szakácskönyv. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 2.)
- ↑ Hungarikum: Makói vöröshagyma. [2011. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 12.)
- ↑ A cecei fehér. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 12.)
- ↑ Lecsó (magyar nyelven). Bűvös Szakács, 2010. augusztus 18. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
- ↑ Kolbászos lecsó készítése a Receptklub című tv műsor előadásában Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, www.rtlklub.hu
- ↑ Piperade
- ↑ Íme a lecsó bolgár változata
- ↑ Zakuszka avagy a román zöldséges pástétom
- ↑ Ilyen a lecsó, amikor a franciák készítik
- ↑ Briani - a görög tepsis lecsó[halott link]
- ↑ Traditional Spetsofai (Spetzofai) Recipe
- ↑ Djuvec rizs
- ↑ Shakshouka
- ↑ Olasz lecsó
- ↑ Menemen, vagyis a török lecsó
- ↑ Ez aztán a jó lecsókolbász!. [2010. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 11.)
- ↑ Kié a lecsó... Archiválva 2018. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, www.mno.hu
- ↑ A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú elıírása a húskészítményekről
- ↑ A Fehérvári Lecsófőző Vigasság honlapja
- ↑ Két lecsó
- ↑ Fehér Béla: Lecsó (részlet). [2009. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 11.)
- ↑ A tiszai halászlé lényegéről. [2018. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
- ↑ Guinness-rekord a balkányi városnapon!. [2009. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 11.)
- ↑ Lecsót a keceléből fesztivál. [2012. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 11.)
- ↑ Dobi Ildikó: Muzsikusok étkezési szokásai, parlando.hu
- ↑ 2500 tojásból készült el Kodály kedvenc pörköltje, sokszinuvidek.24.hu
Források
- Zsadon Béla: Lecsó, index.hu
- Balatonkenese, Lecsófesztivál, www.youtube.com
- Békéscsaba, Lecsófesztivál[halott link], www.lecsofesztival.hu
- Ahány ember, annyi lecsó, www.kulturpart.hu
- Lecsó készítése (video), www.youtube.com
- Kolbászos lecsó bográcsban (video), www.youtube.com
Irodalom
- Ketter László: Gasztronómiánk krónikája: A magyar konyha múltja és jövője. Budapest: Mezőgazdasági Könyvkiadó. 1985. ISBN 9632317041
- Gundel Károly: Gyakorlati gasztronómia. Mi mindent kell tudnia a jó vendéglősnek, Budapest, 1949.