Szalonna (étel)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalonna borssal ízesítve
Császárszalonna
Tábla szalonna halom

Szalonna a házisertésnek az a zsírszövete, mely közvetlenül a bőr alá rakódik le és amit a házisertés feldolgozásakor lefejtenek. Nagyobb darabokban szalonnát készítenek belőle, a kiolvasztott szalonnát pedig sertészsír és pörc vagy töpörtyű formájában sütéshez és főzéshez használják fel.

Készítése és felhasználása[szerkesztés]

A szalonnát füstöléssel tartósítják. Ebben az esetben a szalonnán rajta hagyják a sertés bőrét és vastagon besózzák finomra őrölt konyhasóval, majd felfüstölik. Híres a debreceni, szegedi és a kolozsvári húsos szalonna. Régebben csak sózták a szalonnát, amit fehér szalonnának hívtak. A szalonna füstölésének szokása csak a 20. században terjedt el Magyarországon. Készíthetnek belőle abált szalonnát is, ebben az esetben a kifőzés után őrölt fűszerpaprikával hintik meg. Az abálás forráspont alatt történő (85-95 fok), többnyire ízesített lében való hosszú ideig tartó főzési eljárás, amely eljárással elérhető, hogy a szalonna porhanyós és emészthetőbb legyen. A szalonna a disznótoros ételek elengedhetetlen alapanyaga, felhasználják a kolbász és hurka készítéshez is.

Szalonnaféleségek a világ gasztronómiájában[szerkesztés]

Világszerte kedvelt reggeli étel a sült szalonna tojással (bacon and eggs)

Magyarország[szerkesztés]

Szalonnaféleségek[szerkesztés]

Kockázott szalonna sütése tárcsán a Miskolci Kocsonyafesztiválon - 2015
  • Erdélyi szalonna
  • Csécsi szalonna
  • Császárszalonna
  • Csemegeszalonna
  • Kenyérszalonna
  • Teaszalonna
  • Kolozsvári szalonna
  • Sós szalonna

Szalonnasütés szokása, módja[szerkesztés]

Szalonnasütés ördögnyárssal, parázs fölött
A szalonnasütés többféle módját ismerték és alkalmazták. Legelterjedtebb formája a nyárson sütés. Hosszú idők óta a szalonnasütés fatűznél, a földön történt. A tüzet többen is körülvették, guggolva, téglára ülve, vagy féltérdre ereszkedve történt a sütés. A szalonnát fémnyársra húzták, melyet maguk készítettek 4-5 mm átmérőjű hengerelt, vagy húzott drótból. A meleg üzemi dolgozóké rendszerint egyszerű kivitelű volt, a műhelyi "szakmunkások" általában fényes felületű drótból készítették, csinosabb kivitelben. A nyárs hossza általában 75 cm körüli. Használták az un. ördög nyársat, melyet villás nyársnak is neveztek. Annyiban különbözött a hagyományostól, hogy két ága volt, melyre a szalonnát szúrták.
– Vass Tibor: Az ózdi vasgyár munkásainak táplálkozási szokásaihoz[1]


Németország[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • 201-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkal foglalkozó részlege, az International Agency for Research on Cancer (IARC) a szalonnát, a sonkát és akolbászt rákkeltő anyagnak nyilvánította.[2]
  • A zsidó étkezési hagyományok tisztátalan állatként tekintenek a sertésre, és ezért tilos a disznóhús és a szalonna fogyasztása. Azonban a libaszalonna (íneresz), ami a liba testhája, kóser ételnek számít. Ezt hasonlóan készítik, mint a fehér sertésszalonnát, besózzák, pirospaprikával és zúzott fokhagymával ízesítik. Az ilyen módon elkészített íneresz[3] a zsidó kulinária egyik legfontosabb előétele.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalonna (étel) témájú médiaállományokat.


Wikikönyvek
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a szalonna címszót a Wikiszótárban!