Nagymányok

Nagymányok
Nagymányok címere Nagymányok zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Bonyhádi
Jogállás	város
Polgármester	Karl Béla (független)
Irányítószám	7355
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	2103 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	209,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′ 48″, k. h. 18° 27′ 23″46.28003, 18.45635
Nagymányok Pozíció Tolna vármegye térképén
Nagymányok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymányok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagymányok (németül Großmanok) város Tolna megyében, a Bonyhádi járásban. 2009. július 1-je óta város.

Fekvése

Nagymányok város a Mecsek hegység keleti kiágazásának északi oldalán – szép természeti környezetben – Tolna megye déli peremén a Bonyhádi járásban fekszik. Területe határának déli része hegyes-dombos, a többi irányban nagyrészt síkság. Határa keleten Kismányok, északon Aparhant és Izmény, nyugaton és délnyugaton Váralja, délen és délkeleten a Baranya megyéhez tartozó Mecseknádasd és Hidas községekkel érintkezik. A település lakóinak száma 2276. Nagymányok a fővárostól, Budapesttől 170, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 27 és Pécstől pedig 45 km-re van. Mindhárom város felől a 6-os számú főközlekedési útról közelíthető meg, a Bonyhád-Kaposszekcső közötti 6534. sz. úton. A települést átszeli a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonala. A megállóhely Váralja és Hidas-Bonyhád között található.

Története

Az első írásos emlék 1015-ből maradt fenn, amikor Damaslaus herceg a Manek alakban írt falut a pécsváradi kolostornak adományozza. A település neve és annak írásmódja a későbbiekben többször változott: Manky, Meneke, Manyk, Manyuk, Mányok és Nagymányok alakok váltak ismertté. A török pusztítás következtében elnéptelenedett községbe katolikus vallású németek kerültek betelepítésre, a ma itt élő lakosság 50%-a német nemzetiségű.

A város hármas településtagoltsága szintén a szénbányászathoz kötődik. A falusi rész az előzőekben leírtak alapján 1015-től ismert, ehhez szervesen csatlakozott a Csalapuszta 1299-től, mely két utcából állt. A Bányatelep 1891-től került be a község vérkeringésébe, melyet a bánya hozott létre és tett komfortossá. Az Újtelep szintén bányászlakásokból álló településrész, 1958-tól kezdődően épült. A szénbányászat kezdeti lépései 1803-tól voltak tapasztalhatók. 1873-ban került sor a vasút kiépítésére. A bányászat jelentősebb szerepet 1890-től kapott, amikor megépítették az első üzemi épületeket és munkáslakásokat. 1890-ben Troll Ferenc zárdát alapított, mely szintén lényeges momentum a település életében. A település bányász jellege megszűnt, de 2011 nyarán újjáéledt, ugyanis megkezdődött a 2-2,5 millió tonnára becsült szénvagyon külszíni kitermelése.

2009. július 1-jén lett az addigi nagyközségből város, amikor Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek. A városi címmel Nagymányok főútja és központja is megújult.

Nagymányokon három önkormányzati tulajdonú épületre telepítenek napelemeket uniós forrásból, amelyek az épületek energiaszükségletének 60-70 százalékát fogják fedezni. A beruházás 29 millió forint költséggel jár. A felszerelésre kerülő napelemek összteljesítménye 40 kilowatt lesz.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	2289	2280	2275	2134	2109	2103
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 26,1% németnek mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 3,3%, evangélikus 6%, felekezeten kívüli 10,5% (21,4% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Római katolikus templom – barokk stílusú – 1783; és a plébánia. A templom homlokzatán I. és II. világháborús emlékmű
• Kálváriadomb a város déli részén.
• Egykori meddőhányó a Sturc.
• Műemlék Nepomuki Szent János- és a Szent Vendel-szobrok
• Négy kápolna.
• Helytörténeti gyűjtemény (német nemzetiségi és paraszti hagyományok) (Előre egyeztetett időpontban megtekinthető. Tel.: 74/459-411),
• Bányász Emlékszoba (nyitvatartás: előre egyeztetett időpontban Tel.: 74/459-411, 74/458-622), valamint a Széchenyi Emlékszoba.
• Evangélikus templom - 1994-ben épült - mellette bányászemlékmű.
• Székely Közösségi Ház és Tájszoba (alakulás éve: 2015. Előre egyeztetett időpontban megtekinthető. Tel : 20/ 211 9950)

Új színfoltja a településnek a nemrég elkészült szabadidőközpont és a Magyarországi Új Apostoli Egyház épülete. Feledhetetlen élményt nyújthatnak a város északi és nyugati részén található hangulatos pincesorok.

Civil szervezetek, egyesületek

• Nagymányoki Honismereti Egyesület
• Glück Auf Hagyományőrző Egyesület
• Nagymányoki Ifjúsági Fúvószenekar
• VOX-HUMANA Magyar Ének Egyesület
• Nagymányoki Sportegyesület
• Nagymányoki Amatőr Kézművesek Alkotócsoportja
• Nyugdíjasklub
• Aerobic Klub
• Siketek és nagyothallók klubja
• Életmódklub
• Irodalmi színpad
• Diáksportkör
• Focisuli
• Nagymányoki Széchenyi Kör
• Német Nemzetiségi Gyermekkórus
• Németh-Gallusz Duó
• Önkéntes Tűzoltó Egyesület
• Polgárőrség Nagymányok
• Nyugdíjas Bányász Szakszervezet
• Nagymányoki Szőlő és Bortermelők Baráti Köre Egyesület
• Völgység Turista Egyesület
• Nagymányoki Székely Kör Egyesület

Rendezvények

• Nagymányoki Újévi Koncert
• Pünkösdi Rendezvények
• Majális
• Duna-menti Folklór Fesztivál
• Augusztus 20-ai ünnepség
• Iparosok-Kereskedők Napja
• Bányász-napi Búcsú
• Mihály-napi Búcsú
• Szilveszteri Bál
• Nagymányoki Búcsú- Bor és Strudel Fesztivál

Híres emberek

• Itt született Wusching Konrád Pál (1827–1900) elemi iskolai főtanító, karnagy, zeneszerző és publicista.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymányok témájú médiaállományokat.

• Nagymányok város honlapja
• Nagymányok – Térkép Kalauz
• Blandl György: Nagymányok Község Története
• Wuschung Ádám és Guth Ferenc: Nagymányok Újabb Kori Története
• Glück Auf Hagyományőrző Egyesület honlapja