Gergelyfája
| Gergelyfája (Ungurei) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Székásveresegyháza |
| Rang | falu |
| Községközpont | Székásveresegyháza |
| Irányítószám | 517642 |
| Körzethívószám | 0x58[1] |
| SIRUTA-kód | 6967 |
| Népesség | |
| Népesség | 384 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 352 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 00′ 60″, k. h. 23° 49′ 45″46.016589°N 23.829032°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 60″, k. h. 23° 49′ 45″46.016589°N 23.829032°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gergelyfája (románul: Ungurei) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Gyulafehérvártól délkeletre, Székásveresegyháza és Spring közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Gergelyfája már az Árpád-korban fennállt, nevét már 1241 előtt is említette oklevél. Nevét 1304-ben p. Gregorfaya in loko Zekes formában említették.
1307-ben Gerugurfaya, 1332-1336 között Gregorii néven írták.
A Székes-földön fekvő falu birtokosa már a tatárjárás előtt Varsányi Gergely volt, róla nevezték el a falut is.
1304-ben Varsányi Gergely fia Tywan és annak két fia egy a kolozsmonostori konventtel szemben folytatott perben azt állította, hogy a falu öröklött birtokuk volt már a tatárjárás előtt is, és rokonuk Sólyom Benedek a birtok felét 50 M költségen visszaszerezte.
1313-ban egy oklevél a birtok felét az örökös nélkül elhalt Tyvan birtokának írta, míg másik fele László vajdára szállt, aki megváltva Tyvan lányainak: Skolasztikának és Margitnak leánynegyedét azt cserébe adta Kelneki Dánielnek és Salamonnak. Ekkor határait is körülírták.
1324-ben a Kelnekieké, később több birtokos is osztozott rajta.
1336-ban már egyházas hely volt. Ekkor a pápai tizedjegyzék szerint papja 45 dénár pápai tizedet fizetett.
1910-ben 219 lakosából 7 magyar, 884 német, 431 román volt. Ebből 12 római katolikus, 207 evangélikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Kisenyedi járásához tartozott.
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}