Alsónyék

Alsónyék
Református templom
Alsónyék címere Alsónyék zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Szekszárdi
Jogállás	község
Polgármester	Dózsa-Pál Tibor (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7148
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	655 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	23,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′ 10″, k. h. 18° 44′ 08″46.20279, 18.73555
Alsónyék Pozíció Tolna vármegye térképén
Alsónyék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsónyék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsónyék község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése

A Sárköz déli határán fekszik, Bátaszék közvetlen északkeleti határában. Az 55-ös és 56-ös utak kereszteződésének közelében lévő települést mindkét útról elérhetjük. Vasúton Alsónyék megállóhelyre a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon juthatunk el.

Története

Pesthy Frigyes helynévi gyűjtéséből tudjuk, hogy Alsónyék „község legkorábban említtethetik a 14ik században, az azonban az egyházi Jegyzőkönyvekből bizonyos, hogy a Reformátio kezdetekór azonnal az ujjított vallásra térvén lakossága által, már a Mohácsi vészkor anya Egyház vólt, s mint filialistak Bátta és Mórágy is ide tartoztak. Telepítéskori népesítése honnan eszközöltetett a községnek okmányok hiányában meg nem mondható, ők az Árpáddal e' honban költözött törzs Magyarók sarjadékai. Későbbi időkben egyes családok mint például a most legvirágzóbb Zsíkó család Pest Megye Csanád községéből, a másik legvirágzóbb, vagyis a Császár Család szomszédos Bátta Mvárosából költözött ide s tette itt le, magát állandó lakásra.

Vályi András szerint "Magyar falu Tolna Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszenek Sár vize mellett, Bajtaszékkel általellenben, földgyeik jók, vagyonnyaik külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van."

Alsónyékről Egyed Antal kérdéseire 1829-ben adott feleletekben azt olvassuk, hogy 301 évvel ezelőtt szállták meg lakosai. Tehát 1528 lenne a falu megszállásának éve. Nem tudni honnan vette ezt az állítást a falu vezetése, de teljesen elutasítani sem lehet. A község 1788-ban megkezdett jegyzőkönyvében rövid falutörténetet találunk. 1535-ben szerepel a bátai apátság birtokait összeíró jegyzéken. Az 1550-s évek második felében Nyék Bátaszékkel és a többi sárközi községgel együtt Szigetvárhoz tartozott. 1558-ban ugyan még a cikádori apátság birtokaként írták össze Bátaszékkel együtt, ekkor búzatized után fizettek 300 forintot. 1557-ben Bátaszéken 88 adózót és 5 szegényt írtak be a defterbe, Nyéken 41 adózót és 5 szegényt. Mint a bátai apátsághoz tartozó birtok, 1627-ben a pozsonyi káptalan kezére került 40 házzal, ugyanakkor, amikor Decs is csak 40 házból állt. A református vallást 1626-ban vették fel.
(defter = a persa és török nyelvekben lajstromot, összeírási könyvet, bevétel és kiadásról szóló számadásokat jelent.)

A török elől a helybeliek a Duna ingoványos, mocsaras területére menekültek. 1728-as összeírásban 30 örökös jobbágy használta a területet, amely nem volt felosztva. Erdeje, gyümölcsöse nem volt, kaszálójukat a víz rendszeresen elöntötte. A falu lakosai halászatból éltek. A késő barokk stílusú református templomot 1792-ben építették. 1993-ban a falu határában történt meg a rettenetes pörbölyi tragédia, 12 halott maradt a vonat és az iskolabusz ütközése után.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	755	760	760	689	670	655
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,9% németnek, 0,3% románnak, 0,5% ukránnak mondta magát (26,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,3%, református 14,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 19,3% (31,1% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Református templom (késő barokk stílusú, 18. század vége)
• Duna Menti Folklórfesztivál egyik színhelye
• Évenkénti rotációs rendszerben (a sárközi faluk között), a "Sárközi Lakodalom" helyszíne
• Hagyományörző tánccsoport

Érdekességek

• A Templom utcát régen Öreg utcának nevezték. Móricz Zsigmond azonos című írásában lehet róla olvasni. Az író itt többek közt a "sárközi egyke" témáját is felveti!
• Református lakói a török hódoltság idején a mocsarak közé menekültek. A hagyomány szerint az is előfordult, hogy a portyázó török csapatok magyar szóval próbálták kicsalogatni őket rejtekükből: "Kati, Panni, Sári, Mári, gyertek ki, elmentek már a tatárok!" Alsónyék lakói a veszély elmúltával visszatértek falujukba, a régi Sárköz egyik legnagyobb mezővárosának, Kesztölcnek nevét viszont már csak a nyéki határ- és dűlőnevek őrzik. A vízrendezésekkel Nyék is egyszeriben meggazdagodott. Kiterjedt határában szívesen szereztek jó minőségű szántóiból a szomszédos német falvak lakói is.
• Az alsónyéki Falumúzeum a régi jegyzőlakásban kapott helyet. A faluban gyűjtött anyagot a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum saját tárgyaival kiegészítve kiállítássá formálta.
• Az egykori Duna menti mocsárvilágot szegélyező első magaslat szélén húzódott a főutca, a mai Templom utca.
• Az 1792-ben épített barokk stílusú református templom mellett álló hatalmas, díszes házak - a lecsapolások után meggazdagodott - parasztpolgárság emlékét idézik. A Templom utca déli végén található - a hajdan a Sárköz számára termelő - szekszárdi Steig fazekas dinasztia hagyományait őrző Steig Ágnes és Jaszenovics Géza műhelye, ahol ma is gyönyörű ólommázas sárközi tányérok, tálak, bokályok készülnek.
• A településen hagyományőrző néptánccsoport működik.

Testvértelepülése

• Kézdiszentlélek, Románia

Forrás

• Magyarország régiói - Dél-Dunántúl - Tolna megye. Főszerkesztő:Dr. Kasza Sándor 2005. Ceba Kiadó 130. o. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-9479-01-X

További információk

• Képek Alsónyékről