Tőzmiske
| Tőzmiske (Mișca) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Tőzmiske |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317215 |
| SIRUTA-kód | 11432 |
| Népesség | |
| Népesség | 1308 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 17 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 44,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 29,42 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 36′, k. h. 21° 36′46.600000°N 21.600000°EKoordináták: é. sz. 46° 36′, k. h. 21° 36′46.600000°N 21.600000°E | |
 | |
| Tőzmiske weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tőzmiske, 1910-ig Miske (románul: Mișca) falu Romániában, Arad megyében.
Nevének eredete
A Miske a Mihály személynév becézett alakjából való, előtagját pedig a Tőz folyóról kapta, a Miskétől és Vásárosmiskétől való könnyebb megkülönböztethetősége céljából. Először 1249-ben, Myske alakban említették.
Fekvése
Kisjenőtől északkeletre, a Fekete-Körösbe folyó Tőz mellett fekszik.
Népesség
Etnikai és vallási megoszlás
- 1839–40-ben 1896 ortodox román lakosa volt.
- 1910-ben 1774 lakosa közül 1598 volt román és 173 magyar anyanyelvű; 1587 ortodox, 116 református, 39 római katolikus, tizenöt zsidó és tizenkét egyéb (baptista) vallású.
- 2002-ben 1209 lakosából 963 volt román, 226 cigány és 17 magyar nemzetiségű; 956 ortodox, 99 pünkösdi, 95 baptista és 44 adventista hitű.
Története
1332-ben katolikus falu volt. Az 1552 és 64 közötti dikális összeírásban 31 jobbágyportával szerepel. A török hódoltság idején elpusztult, 1715 és 1720 között bánáti románokkal települt újra. 1746-ban 64 régi és 14 jövevény jobbágy és négy házas zsellér családfő, 1771-ben 127 jobbágy és 47 zsellér családfő lakta. 1825-ben József nádor uradalmának része volt. A Fehér-Körös alsó völgye szűcsközpontjának számított.[2] 1895-ben elaprózódott kisbirtokrendszer jellemezte, lakóinak háromnegyede mellékkeresetre volt utalva, leggyakrabban napszámba jártak a nádori uradalomba.
Gazdaság
Magának a falunak a határából 2014 hektár szántó és 928 legelő.
Híres emberek
- Itt töltötte gyermekkorát Titus Popovici (1930–1994) író.
Jegyzetek
Források
- Géza Kovách – Augustin Mureșan – Gheorghe Lazea: Mișca: studii monografice. Arad, 2004
- Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leirása. Arad, 1898
További információk
- A falu úrbéri térképe 1781-ből [2]
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
