Szent Gellért

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 217.197.178.100 (vitalap) 2021. május 31., 17:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (semmi)
Szent Gellért
Szent Gellért tanítja Imre herceget. A székesfehérvári Püspökkút egyik kompozíciója
Szent Gellért tanítja Imre herceget. A székesfehérvári Püspökkút egyik kompozíciója
püspök
Születése
980. április 23.
Velence
Halála
1046. szeptember 24.
Kelen-hegy
Tisztelete
EgyházaRómai katolikus egyház
TisztelikRómai katolikus egyház
Szentté avatása1083
Szentté avatta: VII. Gergely pápa
Ünnepnapjaszeptember 24.
Római katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért témájú médiaállományokat.
Szent Gellért szobra
a Gellért-hegy oldalában[1]
Szent Gellért legendájának[2][3] részletei a Magyar Anjou-legendárium lapján. Szent Gellért Szent István király előtt. A remeteségben. Püspökké választása. Prédikál a népnek
Szent Gellért legendájának részletei a Magyar Anjou-legendárium lapján. A lázadó pogányok megölik a papokat. Szent Gellértet letaszítják a pesti hegyről. A kocsi magától Csanádra indul a Szent testével. A Szent temetése
Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban lévő ereklye, amely Gellért combcsontját őrzi egy Bécsben készült üveghengeres ereklyetartóban, amelyet a bazilika felszentelésére 1856-ban Scitovszky János hercegprímás esztergomi érsek csináltatott[4]

Szent Gellért püspök (Velence, 977. április 23. – Kelen-hegy, 1046. augusztus 29.[5]) bencés szerzetes, a velencei Morosini (egyes nézetek szerint a Sagredo)[6][7] család sarja, a Csanádi (ma: Szeged-Csanádi) egyházmegye első püspöke. Emléknapját vértanúsága napján, szeptember 24-én tartják.

Élete

Atyja, Gerardo velencei patrícius volt és rokonságban állt a Centranigo családdal, amelyből Pietro Barbolano (1026–31) dózse született.

Öt évig tanult az Isola di San Giorgio Maggiore Benedek-rendi kolostorában, majd a szent könyvek tanulmányozásához fogott, s már korán felébredt benne a vágy, hogy Szent Jeromos iratait magában a betlehemi monostorban olvashassa. Atyja, Gellért, valamikor 990–995 közt részt is vett abban a népes zarándoklatban, amelyet a velenceiek Jeruzsálembe indítottak; az arabok azonban megölték, mire fia, György, az ő nevét vette föl. 1005 táján szerzetestársai már valami kisebb tisztségre (valószínűleg perjelségre) választották meg a mintegy 25 éves ifjút, akit ekkortájban szenteltek pappá; apátja, Vilmos, a monostor iskolájának tanítójává szemelvén ki őt, a quadrivium elvégzésére, Bolognába küldte. Onnan 5 év múlva hazatérvén, Vilmos halála után rendtársai apáttá választották. Csak vonakodva fogadta el a kitüntetést, s nemsokára le is mondott róla, hogy régi vágya szerint, a Szentföldön telepedjék le.

Magyarországra érkezése

A zárai kereskedők egyik hajóján, többedmagával 1015. február közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol, mire Szent András szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I. István magyar királyt, akinek segítségével a Dunán folytathatja útját Konstantinápolyba, ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt töltött Anasztáz pécsváradi apátnál, aki pannonhalmi Szent Mór pécsi püspökkel együtt azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. Augusztus 15-én Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, aki Gellért vonakodásának ellenére rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekkel is megbízta; Franciaországban kétségtelenül az ő követeként járt. Amikor azonban 16 éves lett Imre herceg, barátjának (szent) Günthernek példájára 1023-ban ő is remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza.

Csanádi püspökként

1030-ban azonban István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki, s tőle várta az Ajtonytól visszafoglalt Tisza-Maros-Duna-közi terület megtérítését. Csanád ispán tíz (közte 7 magyarul tudó) szerzetessel vitte őt püspöksége székhelyére, Csanádra, ahol az Oroszlámosra áthelyezett ortodox szerzetesek monostorában telepedtek le. A nép ezrével tódult oda, hogy fölvegye a keresztséget, s ajándékaival árasztotta el a püspököt, aki a vidékre is gyakran kirándult, hogy templomok építésére helyet jelöljön ki, s hogy megkeresztelje a népet. Egyházmegyéjét 7 főesperességre osztotta. Valtert tanítóvá tette a magyar urak kérelmére Csanádon állított iskolában, s gondoskodott magyar ifjaknak papokká való neveléséről, székesegyházat épített, templomaiban meghonosította a menedékjogot. Amellett ő maga aszkétaéletet élt, egyúttal azonban a tudományokkal meg csillagászattal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. Szűz Mária magyarországi tiszteletének ő az első és leghatásosabb terjesztője.

A politikai viszonyok Szent István halála után

Szent István 1038. augusztus 15-i halála után a politika zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából, és aktív politizálásba kezdett. 1041-ben a székesegyházában előre elkészíttetett sírjánál bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, 1043-ban pedig Aba Sámuel királytól megtagadta a húsvéti koronázást, és nyilvánosan megtámadta őt – az általa vélelmezett, és az ő politikai irányvonalával ellentétes – politikai gyilkosságai miatt.[8] Elárulta és megölette Aba Sámuel királyt. Péter második uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok Vazul fiainak visszahívatását, és 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt Székesfehérvárról, ahol várta a németeket, hogy Endre herceget üdvözölje. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél (a mai Belvárosi plébániatemplom és a Rudas gyógyfürdő között) megtámadták a Vata-féle lázadás résztvevői: elfogták, majd kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről a mélységbe lökték őket.

Művei

Fennmaradt életművét (Deliberatio Gerardi Morosanae Ecclesiae Episcopi supra hymnum trium puerorum ad Isingrimum liberalem) először 1790-ben gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök adta ki; ez a hazai tudományos irodalom legrégibb emléke. Újabb kiadása Deliberatio. Gerardi Moresanae aecclesiae episcopi Svpra Hymnum trium Pverorum – Elmélkedés. Gellért, a marosi egyház püspöke A három fiú himnuszáról címmel (Scriptum Kiadó, Szeged, 1999, ISBN 963-8335-71-8, 765 p) jelent meg. Ismertetését lásd: Vajda Tamás: Magányos remekmű a XI. századból.

Emlékezete

Róla elnevezett intézmények

Jegyzetek

  1. ↑ Szent Gellért szobra, kozterkep.hu
  2. ↑ Szent Gellért püspök Nagy legendája (14. század), sermones.elte.hu
  3. ↑ Szt. Gellért legendája, tudasbazis.sulinet.hu
  4. ↑ Szent Gellért ikonográfiája a barokk kori grafikák tükrében, sulinet.hu
  5. ↑ Szent Gellért vértanúságának napját Szegfű László történész tette kutatásai alapján augusztus 29-ére.[1] és ennek alapján a Katolikus lexikon is ezt a dátumot adta meg. Gellért, Szt, OSB, lexikon.katolikus.hu. E dátum még nem általánosan elfogadott. A Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentje halálának megemlékezési ünnepségeit (Szent Gellért Hét) a korábban kijelölt szeptember 24-i ünnepnap környékén tartja. Lásd még Karácsonyi János i.m. 161. oldal
  6. ↑ Szegfű László: Szent Gellért családjáról , acta.bibl.u-szeged.hu
  7. ↑ Szent Gellért, katolikus.hu
  8. ↑ Az Aba-nemzetség története, Besze Tibor
  9. ↑ Szent Gellért püspök - A műszaki katonák védőszentje - szeptember 24. (magyar nyelven). ktp.hu. (Hozzáférés: 2015. május 28.)
  10. ↑ A fesztivál honlapja, szentgellertfesztival.hu
  11. ↑ A 2015-ös fesztivál műsorfüzete, magyarkurir.hu
  12. ↑ a b c d e f g h i Intézménykereső. Oktatási Hivatal. (Hozzáférés: 2020. június 5.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Előde:
nem volt
Csanádi püspök
1030–1046
 Utóda:
Mór
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_Gellért&oldid=23911749”