Iregszemcse
Iregszemcse | |||
Nepomuki Szent János-kálváriakápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tamási | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth Szabolcs (független)[1] | ||
Irányítószám | 7095 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2440 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 44,93 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 58,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 41′ 52″, k. h. 18° 10′ 50″46.697681°N 18.180619°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 52″, k. h. 18° 10′ 50″46.697681°N 18.180619°E | |||
Iregszemcse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Iregszemcse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Iregszemcse (németül: Ergesheim, 1939-ig Felsőireg) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban. Nem messze fekszik a somogyi határtól, a Somogyi-dombság ölelő dombjai között. Könnyen megközelíthető, lévén a 65-ös főúttal összeköttetésben áll Siófokkal és Tamásival.
A község református temploma, 48 m magas templomtornyával Tolna vármegye legmagasabbjának számít. Emellett itt található Viczay-Kornfeld kastély, mely jelenleg speciális diákotthonnak ad helyet, parkja természetvédelmi terület.[3]
Bartók Béla 1907-ben 17 népdalt gyűjtött itt össze, közte a híres "Hej, Dunáról fúj a szél" című népdalt.
Fekvése
[szerkesztés]A Somogyi-dombságban fekszik; a Szekszárd-Siófok közti 65-ös főút mellett, Siófoktól 28 kilométerre, a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Tamási. Nagykónyival és Újireggel a 651-es főút, Simontornyával és Ozorával a 6407-es út, Tabbal a 6509-es út köti össze.
Története
[szerkesztés]A település 1938-ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Az egyesített falu neve kezdetben Felsőireg volt, majd 1939-ben vette fel az Iregszemcse nevet.
Ireg első írásos említése 1263-ból való, ekkor az ábrahámi cisztercita kolostornak volt tulajdona. 1327-ben az Ozorai család birtoka volt, majd 1387-ig királyi. Ekkor Luxemburgi Zsigmond király a Tamássy családnak adományozta. Ezután a Hédervári családhoz került. A törökök kiűzése után az elpusztult település a Viczay család birtoka lett. Pallavicini Ede őrgróf felsőiregi birtokos lett a 19. században. 1911-ben Pallavicini Ede őrgróf a vaskecskési 1400 holdas birtokát Felsőireg és Tengőd mellett megvették Ring Lipót és Samu kaposvári fakereskedők.[4] Utolsó birtokosa 1917 és 1944 között báró Kornfeld Móric volt. Felsőireg nagyközség volt, 1891-ben 2974 magyar lakossal, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, ipartestülettel.
A grófi birtok 1944-ben megszűnt. Az uradalom egy részéből az Iregi Állami Gazdaság, másik részéből Kutató Intézet alakult. 1953-ban kezdődött a termelőszövetkezet szervezése, kezdetben három is működött a községben (Új Élet, Rákóczi, Újbarázda).
Újireg 1951-ig kisközség, 1966-1990 között Iregszemcséhez tartozott, azóta újra önálló.
1975. január 1-jétől a megyehatár rendezése miatt a Tengőd községhez tartozó Hékút és Okrád pusztát Iregszemcséhez csatolták.
1907-ben Felsőiregen „dallotta” Bartók Béla fonográfjába Veres Ignác azt a dallamot (Pejparipám rézpatkója...), amely Bartók „Bánkódás” címet viselő 28. duójának eredeti dallama. [forrás?]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Túrós László (független)[5]
- 1994–1998: Turós László (MSZP-FKgP)[6]
- 1998–2002: Turós László (független)[7]
- 2002–2006: Turós László (független)[8]
- 2006–2010: Süvegjártó Csaba (Fidesz)[9]
- 2010–2014: Süvegjártó Csaba (Fidesz-KDNP)[10]
- 2014–2019: Süvegjártó Csaba (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019–2023: Tóth Szabolcs (független)[12]
- 2023–2024: Tóth Szabolcs (független)[13]
- 2024– : Tóth Szabolcs (független)[1]
A településen 2023. január 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, a képviselő-testület szeptember 28-án kimondott feloszlása miatt.[14]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 2692 | 2671 | 2656 | 2488 | 2479 | 2431 | 2440 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 9,2%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,9% (26,6% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 1,9% németnek, 0,2% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt római katolikus, 6,5% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 23,2% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Viczay-Kornfeld-kastély: 1820-ban épült klasszicista stílusban. Hatalmas parkja természetvédelmi terület. Jelenleg speciális diákotthon.
- Takarmánytermesztési Kutató Intézet: a mai intézmény elődjét 1936-ban alapították meg. 1950-ben államosították, 2000 óta pedig a Kaposvári Egyetemhez tartozik, amely összeolvadások sorozatával 2021. február 1-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része lett.[17]
- Kálvária-kápolna: a mai épület egy 15. századi gótikus templom támpilléres szentélyének megmaradt részéből került kialakításra.[18]
- Az iregszemcsei a legmagasabb református templom Tolna vármegyében, tornya 48 méteres. Az 1863-ban épült templom 1350 fős befogadóképességű, így akár a fél falu lakossága elférne benne.[19][20]
A településen gyűjtött népdalok
[szerkesztés]Képek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ „Tour de Hongrie, 5. szakasz - Siófok - Pécs - 173 km” (magyar nyelven).
- ↑ Pécsi Ujlap, 1911. június (5. évfolyam, 122-144. szám)1911-06-04 / 125. szám
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
- ↑ Iregszemcse települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. január 15. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
- ↑ Új polgármesterről és képviselőkről döntenek Iregszemcsén. www.teol.hu (2023. január 13.)
- ↑ Iregszemcse Helységnévtár
- ↑ Iregszemcse Helységnévtár
- ↑ Takarmánytermesztési Kutató Intézet - Szent István Egyetem Kaposvári Campus Agrár- és Környezettudományi Kar (hu-HU nyelven). www.akk.ke.hu. [2021. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
- ↑ Nevezetességek | Iregszemcse.hu (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 14.)
- ↑ Kongó templom miatt búsul Iregszemcse (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
- ↑ Megszépül az iregszemcsei templom. SZEMlélek. (Hozzáférés: 2021. február 14.)