Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DorysTS (vitalap | szerkesztései) 2021. április 24., 21:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal
Dráva InterCity Magyarbólyon (2010)
A Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal útvonala
Vonalszám:65
Vonal:Pécs–Villány–Magyarbóly
Hossz:43 km
Nyomtávolság:1435 mm
Maximális sebesség:80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal témájú médiaállományokat.
60 Gyékényes, 40 Dombóvár felé
0 Pécs
Alsómalom utcai híd
Légszeszgyár utca
2 Pécs-Külváros
Sport utca
Basamalom út
64 Bátaszék felé
A 64 hídja
Zsolnay-rakodó mh.
Tüskésréti út
Edison utca
volt Pécsújhegyi szénosztályozó felé[1]
5 Pécsbánya-Rendező
kiágazás a Pécsi Erőmű felé
Nagyárpádi-vízfolyás völgyhíd
12 Pécsudvard mh.
Szőkédi viadukt
17 Szőkéd mh.
21 Áta
24 Kistótfalu mh.
5711 Trinitás
Németi-patak
26 Vokány mh.
Németi-patak
Villányi-Pogányi-vízfolyás
5707
31 Palkonya mh.
5707
34 Villánykövesd mh.
5707
36 Villány
66 Mohács felé
5701 Virágos utca
Villányi elkerülő út
62 Villány-Elágazás[2] Barcs felé
Karasica-patak
5706 Vasút utca
43 Magyarbóly  Magyarország
47 államhatár
54 Pélmonostor (Beli Manastir)  Horvátország
64 Laskafalu (Čeminac)
71 Dárda (Darda)
74 Mece (megszűnt állomás)
Dráva folyó
80 Eszék Drávahíd (Osijek Dravski most)
82 Eszék (Osijek)

A Baranya megye déli részén haladó Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal a MÁV 65-ös számú, egyvágányú, vasútvonala. Pécsbánya-Rendező vasútállomásig villamosított.

Történet

Pécs–Villány

A Pécs környéki bányászatban érdekelt Duna-Gőzhajózási Társaság kezdeményezésére épített vasútvonal fő feladata a kitermelt szén szállításának megkönnyítése a dunai kikötőkbe. Az eredeti terv szerint a vonalat az állam építi meg, és a Mohács-Pécs Vasúttársaság kezeli, tartja üzemben. Az állam által megkezdett építés első 6 km hosszú, a bányáktól (ma Pécsbánya) Üszög vasútállomásig tartó szakasza 1854-ben készült el. A lassan haladó munkák miatt társaság az építést átvette az államtól. Az időközben felmerült nyomvonalviták, a kedvezőtlen időjárás és a munkaerőhiány miatt az Üszög és Mohács közötti 56 km hosszú szakaszt csak 1857. május 2-án adták át a forgalomnak.[3] A vonalon eleinte kizárólag szenet szállítottak, később, 1859. április 24-én indult meg a személy- és egyéb áruforgalom. A változatos, domb- és síkvidéki terepen fekvő vasút építésénél jelentős földmunkát végeztek, a felépítményt 36,9 kg/fm tömegű, „F” jelű vassínekből építették.

A társaság később két szárnyvonalat is épített, egy 7,6 km hosszú vonalat Üszög és Szabolcs (ma Mecsekszabolcs) között, valamint egy 5,7 km hosszú vonalat az üszögi tárnákhoz. A szárnyvonalakat 1873. augusztus 16-án nyitották meg.

Villány–Magyarbóly

A vonal az Alföld–Fiumei Vasúttársaság Nagyváradtól Szegeden és Szabadkán át Eszékig épülő vasútvonalának szárnyvonalaként létesült Villány és Eszék között. A vasúttársaság a szárnyvonalat 1870. december 20-án nyitotta meg.[4] Villányban a vasúttársaság vasútvonala csatlakozott a Mohács-Pécsi Vasúttársaság vonalához.

A síkvidéki vasút viszonylag kevés íves vonalszakasszal épült. A legjelentősebb műtárgy a Dráva híd volt, amelyet elsőként fából készítettek.

A szárnyvonal felépítménye megegyezett a vasúttársaság fővonalán alkalmazott felépítménnyel. A pályába tölgy- és bükkfa aljakra 32,5 kg/fm tömegű, „B” jelű vassíneket fektettek.

Jelenleg Bzmot motorvonatok közlekednek a vonalon.

2020. novemberétől 2 darab Siemens Desiro motorvonat is közlekedik a vonalon a Pécs–Pélmonostor viszonylaton.[5]

Balesetek

Az eszéki vasúti baleset 1882. szeptember 23-án történt. A baleset úgy történt, hogy a megáradt Dráva folyó felett átívelő faszerkezetű híd leszakadt, és a rajta éppen áthaladó vonat a folyóba zuhant. A balesetben 26, a vonaton utazó huszár és két, a hídon dolgozó munkás vesztette életét, összesen 28 fő.

A Dráva folyó áradása miatt rengeteg uszadékfa halmozódott fel a híd pillérei körül. Ezt 40 munkás próbálta meg kiszabadítani és eltakarítani. Szeptember 22-én egy próbajárat már baj nélkül átjutott a hídon. Ezután a hidat a helyszínen tartózkodó mérnökök használhatónak minősítették.

A döntés azonban hibás volt, mert az áradás alámosta a fahíd tartószerkezetét, így az a következő személyvonat alatt összeomlott, és a híd leszakadt, és a személykocsik a megáradt folyóba zuhantak.

1883-ban a leszakadt fahíd közelében, a régi híd pótlásaként tartósabb, erősebb, megbízhatóbb vashidat építettek, és arra terelték át a régi fahíd forgalmát.

1886-ban a bíróság a baleset előtt a híd használhatóságát jelentő főmérnököt találta bűnösnek, mivel nem kellő körültekintéssel döntött a fahíd használhatóságáról. Egy év börtönbüntetésre ítélték.

Nemzetközi közlekedés

2018. december 9-től Magyarbólyból naponta közlekednek vonatok Pélmonostorra.[6][7]

Jegyzetek

  1. Pécsújhegyi szénosztályozó teherpályaudvar - vasutallomasok.hu
  2. Villány-Elágazás - vasutallomasok.hu
  3. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 85 és 149. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  4. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  5. Dél-Baranyából jelentkezünk (magyar nyelven). iho.hu. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
  6. Decembertől ismét vonattal utazhatunk Magyarországra
  7. Menetrend 2018-2019 Pélmonostor-Pécs. [2018. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 18.)