Kurd (település)
| Kurd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Kistérség | Dombóvári | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Müller János[1] | ||
| Irányítószám | 7226 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1223 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 39,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Kurd weboldala | |||
Kurd község Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Kapos völgyében Dombóvártól északkeletre 18 km-re található, a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal mellett.
[szerkesztés] Nevének eredete
A honfoglalás után katonai kísérőnépek telepedtek le a környéken, valószínűleg ők alapították a falut, s róluk kapta nevét is.
[szerkesztés] Története
Kurd és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Határában bronzkori eredetű kétfülű bronzvedreket (cisztákat) és hamvasztásos temetkezés nyomait tárták fel.
Az Árpád-kori település Kurd nevét először egy 1332-1237 közötti időből származó adóösszeírás említette.
Az 1200-as évek elején már a templommal rendelkező települések között sorolták fel nevét, tehát valamikor a honfoglalás után települhetett.
1542-ben a török hódoltság alatt a törökök a Völgység falvait pusztították, e pusztítás valószínűleg Kurd települést is érintette.
A hódoltság alatt a törökök javadalomfaluja volt, és a szászi vár-hoz tartozott.
1669-ben a Völgység falvaival együtt puszta helynek írták.
Fényes Elek Geográphiai szótárában 1851-ben írta a településről:"Kurd, magyar falu, Tolna vármegyében, a Kapos bal partján, utolsó postája Szekszárdhoz nyugotra 4 mérföldnyire, 1250 katasztrális holddal, parochiával, templommal. Van első osztályú szántóföldje, jó bort termő szőlőhegye, derék erdeje, hídja a Kaposon, s kőépületjei az itt tanyázó lovasság számára."
A Tolnai Világlexikon 1927-ben írta a településről: Nagyközség Tolna vármegye dombóvári járásában, 1920-ban 1780 lakossal. Vasútállomás Kurd-Csibrák, posta, távíró Kurd-Csibrák.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma - 1765-ben épült. Oltára Martin Fischer alkotása, oltárképét pedig Zichy Mihály festette.
- Az 1800-as évek közepén határában talált etruszk eredetűnek tartott 2 fülű bronzvedrek (Ciszták), melyek a Nemzeti Múzeumba kerültek.
[szerkesztés] Források
- Fényes Elek
- Tolnai Világlexikon
- A Völgység népének története
[szerkesztés] Jegyzetek
[1] Kurd hivatalos története -könyv. Letölthető PSD formátumban.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||

