Iregszemcse
Iregszemcse | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tamási | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth Szabolcs (független)[1] | ||
Irányítószám | 7095 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2431 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 44,93 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 58,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 41′ 52″, k. h. 18° 10′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 52″, k. h. 18° 10′ 50″ | |||
Iregszemcse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Iregszemcse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Iregszemcse község Tolna megyében, a Tamási járásban.
Fekvése
A Somogyi-dombságban fekszik; a Szekszárd-Siófok közti 65-ös főút mellett, Siófoktól 28 kilométerre, a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Tamási. Nagykónyival és Újireggel a 651-es főút, Simontornyával és Ozorával a 6407-es út, Tabbal a 6509-es út köti össze.
Története
A település 1938-ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Az egyesített falu neve kezdetben Felsőireg volt, majd 1939-ben vette fel az Iregszemcse nevet.
Ireg első írásos említése 1263-ból való, ekkor az ábrahámi cisztercita kolostornak volt tulajdona. 1327-ben az Ozorai család birtoka volt, majd 1387-ig királyi. Ekkor Luxemburgi Zsigmond király a Tamássy családnak adományozta. Ezután a Hédervári családhoz került. A törökök kiűzése után az elpusztult település a Viczay család birtoka lett. Utolsó birtokosa 1917 és 1944 között Kornfeld Móric volt. Felsőireg nagyközség volt, 1891-ben 2974 magyar lakossal, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, ipartestülettel.
A grófi birtok 1944-ben megszűnt. Az uradalom egy részéből az Iregi Állami Gazdaság, másik részéből Kutató Intézet alakult. 1953-ban kezdődött a termelőszövetkezet szervezése, kezdetben három is működött a községben (Új Élet, Rákóczi, Újbarázda).
Újireg 1951-ig kisközség, 1966-1990 között Iregszemcséhez tartozott, azóta újra önálló.
1975. január 1-jétől a megyehatár rendezése miatt a Tengőd községhez tartozó Hékút és Okrád pusztát Iregszemcséhez csatolták.
1907-ben Felsőiregen „dallotta” Bartók Béla fonográfjába Veres Ignác azt a dallamot (Pejparipám rézpatkója...), amely Bartók „Bánkódás” címet viselő 28. duójának eredeti dallama. [forrás?]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Túrós László (független)[3]
- 1994–1998: Turós László (MSZP-FKgP)[4]
- 1998–2002: Turós László (független)[5]
- 2002–2006: Turós László (független)[6]
- 2006–2010: Süvegjártó Csaba (Fidesz)[7]
- 2010–2014: Süvegjártó Csaba (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Süvegjártó Csaba (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Tóth Szabolcs (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2692 | 2671 | 2656 | 2488 | 2479 | 2431 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 9,2%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,9% (26,6% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
- Viczay-Kornfeld-kastély: 1820-ban épült klasszicista stílusban. Hatalmas parkja természetvédelmi terület. Jelenleg speciális diákotthon.
- Takarmánytermesztési Kutató Intézet: a mai intézmény elődjét 1936-ban alapították meg. 1950-ben államosították, 2000 óta pedig a Kaposvári Egyetemhez tartozik, amely összeolvadások sorozatával 2021. február 1-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része lett.[11]
- Kálvária-kápolna: a mai épület egy 15. századi gótikus templom támpilléres szentélyének megmaradt részéből került kialakításra.[12]
- Az iregszemcsei a legmagasabb református templom Tolna megyében, tornya 48 méteres. Az 1863-ban épült templom 1350 fős befogadóképességű, így akár a fél falu lakossága elférne benne.[13][14]
A településen gyűjtött népdalok
Képek
Jegyzetek
- ↑ a b Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
- ↑ Iregszemcse Helységnévtár
- ↑ Takarmánytermesztési Kutató Intézet - Szent István Egyetem Kaposvári Campus Agrár- és Környezettudományi Kar (hu-HU nyelven). www.akk.ke.hu. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
- ↑ Nevezetességek | Iregszemcse.hu (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 14.)
- ↑ Kongó templom miatt búsul Iregszemcse (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
- ↑ Megszépül az iregszemcsei templom. SZEMlélek. (Hozzáférés: 2021. február 14.)