Hosszúpályi
| Hosszúpályi | |||
 | |||
| Szeplőtelen Fogantatás templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Derecskei | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Zara András (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4274 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5482 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 71,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 79,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 24′, k. h. 21° 45′Koordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 21° 45′ | |||
 Hosszúpályi
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Hosszúpályi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúpályi témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hosszúpályi nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban .
Fekvése
Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 18 km-re délkeletre, Hajdúbagos és Monostorpályi között fekvő település.
Közúton elérhető a 47-es útról Sárándnál letérve.
Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen–Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.
Története
A község írott forrásban először 1219-ben jelenik meg. A Váradi Regestrum említi, mint az Ákos nemzetségbeli Erdő úr birtokát. A 13. század végén a község területe az Ő leszármazottai és azok osztályos társai: Salamon és Dénes kezében oszlott meg.
Egy 1415-ben íródott oklevél alapján Hosszúpályi, az Álmosdi Chyre család birtokába került. 1552-ben a Perusich és az Erdőhegyi családok voltak a földbirtokosok a környéken. A település ekkor 43 jobbágytelekkel rendelkezett.
1621-ben már Ödönfy Zsigmondot említik tulajdonosként a források. A református gyülekezet léte ezen időponttól igazolható a településen.
A török pusztítás következtében majdnem teljesen elnéptelenedett, mindössze 6 család maradt. Ismételt benépesülése csak a 18. században indult meg. 1732-ben gr. Dietrichstein, Dráveczky, Horváth, Simonyi, Miskolczy és Csomaközi voltak a község területének birtokosai.
A római katolikus egyház 1734-ben szerveződött újjá, az egyházi anyakönyvezések 1744-től állnak rendelkezésre.
A görögkatolikus egyházközösség 1768-ban alakult. A 18. század végén a gr. Sternberg, a gr. Zichy, Tihanyi, Bernáth, Kalotay, Szártory és Farkas családok osztozkodtak földjein.
Vályi András művében
Vályi András „Magyar Országnak Leírása” (1796.) című könyvében az alábbiakat írja a településről:
"PÁLYI. Hegyköz Pályi, Hoszszú Pályi, Monostor Pályi. Három magyar falu Bihar Vármegyében. Hegyköz Pályinak földes Ura Szilágyi, és több Urak, fekszik Csatárhoz közel, mellynek filiája, Hoszszú Pályinak földes Urai Dietrichsteinnak maradékjai; Monostor Pályinak pedig Oedenfi maradékjai; ez fekszik Hoszszú-Pályinak szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, többen reformátusok. Határbéli földgyeik jó termékenységűek, vagyonnyaik jelesek, és külömbfélék, eladásra alkalmatos módgyok van, első osztálybéliek."
Fényes Elek forrásmunkájában
Fényes Elek a „Magyarország Geographiai Szótára” (1851) című művében az alábbiakat írja a faluról:
"Hosszu-Pályi, magyar falu, Bihar vmegyében, Debreczenhez 2 mfdnyire, homokos, erdős rónaságon; posta helyben. Lakja 1560 református, 380 római katolikus, 280 görögkatolikus, 12 zsidó. Egy nagy tornyos református, és két kisebb romai és görög anyatemplom. Határa Fejértó pusztával együtt 19,000 hold, mellyből szántó 10,000 h. (800 urb. és 9200 majors), legelő 2000 h., kaszálló 5000 hold, (4600 h. majorság, 400 h. urbér), erdő 2000 hold. A föld minősége fekete és sárga homok; leginkább terem rozsot, kukoriczát, zabot, igen sok burgonyát és dinnyét; de tisztabuzája is szép, kevesebb mennyiségben. Szarvasmarhája és sertése jeles. Erdejének jó része gyönyörü szálas fákból áll. Folyója nincs, hanem Fehértó pusztán van egy nagy Széktó, mellynek vize köszvény ellen hatalmas gyógyszer; s azért itt fördőházak levén, messze vidékről meglátogattatnak, csakhogy Konyáritó neve alatt ismeretesek, de mint láthatjuk, hibásan. Erdejében is van egy földvár, melly még most is roppant erősségnek látszik. A Monostor-Pályi határszélben pedig egy kolostor kődarabjai maiglan láthatók. Birtokosok: legnagyobb részben gr. Zichy Ferencz; aztán a Tihanyi család, Bónis Ferencz örökösei, Bernáth Lajos, Szártóry Nathanael örök., Horváth Pál, Farkas Károly"
Közélete
Polgármesterei
| Időszak | Név | Jelölő szervezet | Forrás |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Kardos Zoltán | független | [3] |
| 1994–1998 | [4] | ||
| 1998–2002 | [5] | ||
| 2002–2006 | Berényi András | Fidesz | [6] |
| 2006–2010 | [7] | ||
| 2010–2014 | Fidesz-KDNP | [8] | |
| 2014–2019 | [9] | ||
| 2019-től | Zara András | Fidesz-KDNP | [1] |
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 5763 | 5741 | 5662 | 5414 | 5514 | 5482 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,6%, református 43,4%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 22,3% (16,9% nem válaszolt).[11]
Híres emberek
- Marosán György kommunista politikus itt született 1908. május 15-én.
- Itt született Papp László (1924–1996) nyelvész)
Nevezetességei
- Zichy-kastély
- Bődi István Falumúzeum
- Református templom (Kocsi Csergő Bálint)
- Római katolikus templom (Liszt Ferenc)
- Görög katolikus templom
- A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Jegyzetek
- Papp László 1949: Az ú és ű hangok a hosszúpályi népnyelvben. In: Bárczi Géza (szerk.): Magyar Népnyelv VI. Debrecen, 51-110.
- ↑ a b Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 18. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ H települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
- ↑ Hosszúpályi Helységnévtár
